Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Csorna J.: A mederanyag-mintavétel \ Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 125 jellegű folyószakaszon a sodorvonal környezeté­ben is lerakódott mederanyag kell, hogy legyen. A meder anyagát általában a talajfizikai vizs­gálatnál kapott szemszerkezeti görbével, illetőleg a görbét jellemző értékekkel (mint például a Hazen-féle egyenlőtlenségi koeficiens, a Krámer­féle egyenlőtlenségi tényező, a d a átlagos szem­átmérő, a d n közepes szemátmérő stb.) szokás jellemezni. Vizsgálatainknál a mederanyag jellemzésére a d g átlagos szemátmérőt fogadtuk el. Meg­jegyezzük azonban, hogy a helyes értékelés min­den esetben megköveteli a szemeloszlási görbék ismeretét is. 2. A mederanyag-mintavétel módja és a mintavételt befolyásoló tényezők Azoknak az összefüggéseknek meghatározásá­hoz, melyek adott folyószakaszon a lefolyó víz sebessége, illetve turbulencia viszonyai, a szállított hordalék és a vízfolyások mederanyaga között fennállnak [4], szükséges, hogy a meder anyagát is minták segítéségével vizsgáljuk. A gyakorlatban igen sokféle mederanyag­mintavevőt használnak. Mivel mederanyag vizs­gálatoknál kifejezetten a meder legfelsőbb rétegé­nek anyagával foglalkoznak, a legtöbb mintavevő olyan, hogy a fenéken húzva kotorja össze a kívánt mintát. Az általunk használt mederanyag-mintavevő egyik végén zárt, a másik végén kúposán kiszéle­sedő vascső, amely vágóélnek van kiképezve. A mintát úgy veszik, hogy a mintavevőt a vízfolyás irányával ellentétes irányban a vízbe dobják és ladikból kötél segítségével a fenéken húzzák, majd kiemelik. A mintavevő a fenéken húzva a meder felszínéről szedi fel az anyagot (1. kép). A mintavételnek ez a módja azonban nem biztosítja a minta zavartalanságát. A vett minta minden esetben zavart és a meder anyagától függően esetleg csupán a szemszerkezet egy bizonyos tarto­mányát öleli fel. Állításunk igazolására vizsgáljuk meg azokat a tényezőket, amelyek a mintavételt befolyásolják. a) Az első ilyen befolyásoló tényező maga a mintavevő. A mintavevő súlyától, illetve a meder­anyag milyenségétől függően a vágóéi sekélyebben, vagy mélyebben mar az anyagba. Már pedig nem közömbös, hogy a mintavevő a meder anyagának felső rétegéből vesz-e mintát, vagy pedig azt csak annak felszínén kotorja össze. Különösen áll ez a durva mederanyagú folyószakaszokra, amilyen például a Felső-Duna, ahol a meder felszínén össze­kotort minta a legnagyobb kavicsokat jelentheti, ezek pedig semmi esetre sem jellemzik a meder anyagát. A mintavevő súlya tehát minden esetben befolyásolja a minta megbízhatóságát és külön­böző szemszerkezetű mederanyag mintavételéhez különböző súlyú vagy más rendszerű mintavevők alkalmazása volna szükséges. /3) A minta megbízhatósága függ [7, 67. o.] a mintavevőt húzó erő hajlásszögétől is. Ha ez a 1. kép. Mederanyag-mintavevő Bűd 1. Bettmaterial Probeentnahme- Apparat ycmpoücmeo ÖAH e3nmun npoő Mamepuajia pycna szög nagyon meredek a mintavevő vágóéle a mederfenékről felemelkedik és csak a meder fel­színéről gyűjti az anyagot, esetleg egyáltalán nem vesz mintát. Különösen jelentős lehet ez a hatás magas vízállás esetében. Nagyobb vízmélységnél ugyanis a mintavevő vontatásához már nehezebb biztosí­tani a vonóerő megfelelő kicsiny hajlásszögét, a mintavevő csak rövid úton szed fel mederanyagot, majd a vágóéi elszakadva a medertől felemelkedik és csupán a mintavevő feneke súrolja a medret. y) Befolyásolja a minta megbízhatóságát az is, hogy a mintavétel közben a mintavevő a meder­anyagot fellazítja, esetleg maga előtt tolja miköz­ben a finomabb szemcsék egyrésze kimosódik, majd a nagyobb fajsúlyú mederanyag a mintavevőbe kerülve kiszorítja az ott levő vizet. A mintavevő­ből kiáramló víz a fellazított mederanyag fino­mabb szemcséit szintén magával viheti. A mintavétel után a mintavevő felhúzása közben, mivel a mintavevőt lezárni nem lehet, a vett minta egy része kimosódhat. Ő) Befolyásolja a minta megbízhatóságát a víz sebessége is. A nagyobb sebességű víz fellazítja a meder anyagát, esetleg nagy mennyiségű horda­lékot görget. A fellazított, illetve görgetett meder­anyagba a mintavevő könnyen belemar es rövid úton történő vontatás alatt is összegyűlhet meg­felelő mennyiségű minta. Természetesen a görge­tett hordalékból vett minta megbízhatósága már lényegesen kisebb. e) Megemlítjük még, hogy a különböző idő­szakban vett minták eltérése nemcsak a minta­vétel megbízhatatlanságából, hanem a mintavételt megelőző vízjárás alakulásából is adódhat. Különö­sen vonatkozik ez olyan vízfolyásokra, amelyek sok görgetett hordalékot szállítanak. Ezeken a vízfolyásokon a levonuló árhullám sebességétől függően változik a görgetett hordalék szem­eloszlása. Az árhullám áradó ága mind több és mind nagyobb szemcseátmérőjű hordalékot görget, amit az apadó ág már szállítani nem tud és így valahol mint lerakódott mederanyagot otthagy.

Next

/
Thumbnails
Contents