Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
3. szám - Dobos Alajos: Esőztető öntözési egységek vizsgálata
100 Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. Dobos A.: Esőztető öntözési egységek •2'72-Mtih 1 m m. 1 W/M v///m 1 wm. wm wm 2 2 ! 2 • 3 3 1 i 3 \ i 1 I 1 i t • i i i i 12 12 i i .12 i i • • 1 1*144 = 144 kh 6* 144 - 864 kh 9 "144 = 1296 kh ' 12*144 = 1128 kh Ossz. •• 3 elrend. ' 9 vó/tozat 1*288 - 288 kh 5 "288 - 1728 kh 9*288 - 2592 kh »12*288 - 3456 kh Ússz. •• • 3 etrend. ' 8 változat. 1*432 - 432 kh " 6* 432 = 2597 kh *9*432 ' 3888 kh *12* 432 - 6184 kh űssz': 3 el rend. 7 vittozat 1*576 - 576 kh *6*576 - 3466 kh "9*576 * 5184 kh ŰSSZ.: 2 etrend. 3 változat 1 W\ w w^m WA m w/w 2 i i 3 I i i I 1 i i 6 I i I i I I I , 1 1*770 *6*720 ŰSSZ.: • 720 kh < 4320 kh 1 etrend. 2 változat JELMAGYARAZAT: * Aés 8, ** B szivattyútelep elhelyezés 5. ábra. A 72 kh kiterjedésű üzemi egységekből kialakított esőztető egységek gyakorlati szempontból megfelelőnek minősíthető változatai &uzypa 5. Bapuanmu dooicdeeaAbHbix ediiHUii c npou3eodcm eeniibiMU eduHuifaMü 72 xoAbda, cnumaeMbie coomeemcmeyi0U)UMU c moiKU 3peaun npaKtnmecKoeo ocyiyecmeAenuH Fig. 5. Altematives, regarded as practically suitable, of sprinkling irrigation units composed of 72 kh operating units vattyútelep stb.) külön-külön kell vizsgálni, a kapott eredményeket pedig együttesen kell értékelni. Ezt, a csővezetékek átmérőinek megállapítása érdekében elvégzett gazdaságossági vizsgálat eredményeinek bitokában már [3], valóban meg is tehetjük, hiszen bármilyen vízszállításhoz mindig ki tudjuk választani a legkedvezőbb csőátmérőt. A gazdaságossági vizsgálat eredményeinek felhasználásával a kutatómunka mennyisége óriási mértékben lecsökkent azáltal, hogy a csővezetékek összköltségének minimuma, összetevőnként is, közvetlenül megkapható. Egyébként ezt csak igen fáradságos munkával (területenként és szivattyútelep elhelyezésenként, az átmérők különböző változataira végzett gazdaságossági vizsgálattal) lehetett volna megállapítani. Ez a tény tette lehetővé azt is, hogy ennyi változat megvizsgálására egyáltalán vállalkozhattunk. A továbbiakban az esőztető öntözési egységek fővezetékeinek részletes vizsgálatát ismertetjük. Rámutatunk arra, hogy az összköltség a csővezetékek beruházási és üzemi (áramköltség) költségeinek összegét jelenti és ez tanulmányunkban minden esetben a 144 kh nagyságú területre vonatkozik. Az összköltség fogalmából következik, hogy nem az a gazdaságos beruházás, amely beruházási szempontból, hanem az, amely beruházási és üzemi szempontból egyaránt kedvező. A 2. ábrán feltüntetett 126 változat fővezetékeinek hidraulikai méretezését annak figyelembevételével végeztük el, hogy 6 nap alatt, 8 mm/ó intenzitással, 48 mm csapadékkal a terület legtávolabbi. összefüggő 1/3-át kell megöntözni. A mellékvezetékek vízszállítását, az üzemi feltételek figyelembevételével állapítottuk meg. (Esetünkben a 72 kh nagyságú üzemi egységek öntözését 4 + 2 vagy 4+4 szárny vezetékkel lehet megvalósítani.) Az öntözési forduló 18—20 nap. A fővezetékek hidraulikai méretezését illetően, vita tárgyát képezheti az összefüggő 1/3-os terület öntözése. Véleményünk szerint, tekintve, hogy 20—30 évre előre kell tervezni, meg kell adni minden lehetőséget arra, hogy a hidraulikai szempontból a legkedvezőtlenebb üzemi feltételek is kielégíthetők legyenek. (A későbbiek során egyéb lehetőségeket is részletesen megvizsgálunk.) A kutatás jelenlegi szintjén egyelőre az egyik leglényegesebb kérdés, hogy valamennyi változat egységes elbírálás alá kerüljön. A részletesebb vizsgálatok során majd azokkal az esetekkel is foglalkoznunk kell, amelyek több tulajdonos vízhasználatainak egyeztetésével függnek össze. A 6—8. ábrán az A, B és C szivattyútelep elhelyezési esetekhez tartozó változatok fővezetékeinek összköltségeit a terület függvényében ábrázoltuk. A vonalakra írt számok a mellékvezetékek irányában egymás mellett elhelyezett 144 kh-as egységek számát jelentik (1. a 2. ábrát). Az ábrák azokat az összefüggő tartományokat is tartalmazzák, amelyek — a szélső eseteket leszámítva — az összköltség alakulására jellemzők. Megemlítjük, hogy beruházási költségek számítását első lépésként 500 mm átmérőig azbesztcement, afölött pedig acél csövek figyelembevételével kezdtük el. Az első változatok költségei azonban azt mutatták, hogy az acélcsövek alkalmazása viszonylag nagy költségeket eredményez, ezért a vizsgálatokat eleve azbesztcement csővezetékek (400—800 mm) felhasználásával kellene elvégezni. így az egész változat-csoport költségeit ennek alapján határoztuk meg. P 6[Mkh]n 11 % 30 36 va85 !g ft; s [kh] a S. ábra. Összköltség alakulása ,,A" szivattyúelhelyezés esetén <Puzypa 6. H3Menemie oöufüx 3ampam npu pa3Meufenuu ,,A" HÜCOCHOÜ ycmanoeKü Fig. 6. The trend of totál costs in the case of pump location ,,A"
