Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

3. szám - Dobos Alajos: Esőztető öntözési egységek vizsgálata

Dobos A.: Esőztető öntözési egységek Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 101 0 3[xim]9 IS 21 V 33 3S 45 5! 57 63 [Uh] § g Ö §§ ^ <0 SÖ te § SS í 0 5 s> 7. ábra. Összköltség alakulása ,,B" szivattyúelhelyezés esetén <Pueypa 7. H3Menenue oöufux 3ampam npu pa3MeiyeHuu ,,B" Hacocnoü ycmanoeKu Fig. 7. The trend of totál costs in the case of pump location „B" 1500 f | 5QB-­—— r~\ y P r 2j ffA pp*«x TTrrrr i ff Jí A \ A hosszú fővezetékek alkalmazása, költség­kihatásai miatt kerülendő. Ilyenek a 2. ábrán látható A (1, 2), B (1, 2) C (1, 2, 6, 7) változatok. Az U-alakú és az azokból kialakított ún. fésűs fővezeték elhelyezés (A) általában gazdaságosabb, mint az ágas-elrendezés (C). A nagy, 5—10 000 kh nagyságú esőztető öntözési egységek létesítése, a terület nagyságával együtt emelkedő fajlagos fővezeték-költségek mi­att, nem látszik kedvezőnek. Minél nagyobb az öntözési egység területe, gazdaságossági indokok miatt, annál inkább törekedni kell a központos (B) elhelyezésű vízkivételi lehetőség biztosítására. Acél nyomócsövek helyett, az összköltség csökkentése érdekében, az olcsóbb, azbesztcement nyomócsövek alkalmazására kell törekedni. Nyomásveszteségek szempontjából minden esetben a központos (B) szivattyútelep elhelyezés a legkedvezőbb. A fővezetékek összes nyomás­veszteségének nagyságrendje vizsgált változatok esetében a következőképpen alakult: A szivattyútelep elhelyezés : 10- 30 m, B szivattyútelep elhelyezés : 5—20 m, C szivattyútelep elhelyezés : 5—25 m. Az eddigi vizsgálatok eredményei azt mutat­ták, hogy a változatok számát csökkenteni kell. Elsősorban a hosszú fővezetékeket és a nagy terület öntözését feltételező, acél csővezetékeket igénylő változatokat lehet kihagyni a további vizsgálatok­ból. Ezek a változatok ugyanis gazdaságosan nem valósíthatók meg. 1 » v, * ^ o. g £ 8. ábra. Összköltség alakulása „C" szivattyúelhelyezés esetén <t>ueypa 8. H3MeHenue oöufux 3ampam npu pa3Meu)eHua ,,C" HacocHOü ycmaHOBKU Fig. 8. The trend of totál costs in the case of pump location „C" A 9. ábrán a jobb áttekinthetőség és összeha­sonlítási lehetőség érdekében a 6—8. ábrán látható költségtartományokat együttesen ábrázoltuk. A fővezetékekre vonatkozó eddigi eredményeket értékelve a következők állapíthatók meg: A fővezetékek fajlagos költsége annál na­gyobb, minél nagyobb az esőztető egység területe. 1400 ^1200 •1000 800 § | 400 200 0 ,elhj! — c .. r 5 i»2Jl ,elhj! 1 -rs — — 0 B[mkh ]12 / M J 4 5 « 0 s 12 fkhl ví K $ 3 9. ábra. Összköltség-tartományok összehasonlítása a 6—8. ábra alapján <Pueypa 9. Cpaenenue oöAacmeü oöufux 3ampam HÜ ocHoeanuu cpuzyp 6—8 Fig. 9. Comparison of totál cost ranges on the basis of Figs. 6—8 2. A második változatcsoport vizsgálata Az 1. alatti változatcsoport vizsgálata során, mint említettük, 800 mm átmérőig azbesztcement, afölött pedig acél csővezetékeket alkalmaztunk. Tekintettel arra, hogy jelenleg 600—800 mm átmérőjű azbesztcement csővezetékünk nincs, az alkalmazható legnagyobb fővezetékek átmérőjét 500 mm-re vettük fel. Ennek megfelelően a 2. alatti változatok fővezetékeit esetenként 2—4 db 500 mm átmérőjű egymás mellé fektetett azbesztcement csővezetékkel kellett megoldanunk. Az 1. alatti változatcsoport vizsgálata alap­ján, mint láttuk, azt az eredményt kaptuk, hogy a változatok területének tartományát gazdaságos­sági okok miatt, nem szükséges 10 000 kh-ig kiterjeszteni. Ezért első lépésként 7—10 000 kh nagyságú esőztető egységeket kihagytuk a további kutatómunkából. Ez azt eredményezte, hogy a tovább vizsgálandó területnagyságok öntözéséhez az 1300—1500 mm átmérőjű acélcsövek már nem voltak szükségesek. A második változatcsoportot képező 51 változa­tot, amelyet a 3. ábrán mutatunk be — az előzőek­nek megfelelően — 400, 500 mm átmérőjű azbeszt­cement és 1000—1200 mm átmérőjű acélcsövek felhasználásával lehetne megvalósítani. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy ezeknek az esőztető öntözési egységeknek a költsége — a 600—800 mm átmérőjű azbesztcement cső­vezetékek tartományán belül — a 2—4 db egymás mellé fektetett csővezeték miatt — az előzőekhez képest általában emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents