Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - A bratszki vízlépcső (ismerteti: Borza Dezsőné)

Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 58 A bratszki vízlépcső 1955-ben. kezdték meg az Angarári a bratszki vízlépcső építését. Mind méreteit, mind értékes építési ós szerkezeti megoldásait tekintve ez a hatalmas mű ez idáig egyedülálló a világon és kétségkívül a szakmai irodalomban nagy érdeklődésre tarthat számot. A vízlépcső ismertetése előtt pár szóval jellemezzük a 10 millió kW vízerőkészlettel rendelkező Angara folyót. Az Angara a Bajkál tóban ered ós a forrástól a torkolatig 1854 km hosszú. A forrás és a torkolat közötti szintkülönbség 380 m. Hajózásra csak a felső (665 km) ós az alsó (300 km) szakasza alkalmas. A középső szakaszon zátonyok vannak. Az Angarán 1899-től folytatnak hidrológiai megfigyeléseket. Az évi közepes vízmennyiség a forrásnál és folyómeder erős sziklából — diabázból — áll. A balparton a folyótól távolodva a diabázok eltűnnek ós homokkő, valamint alevrolit fedőrétegek következnek. A folyómedret képező — gyakorlatilag vízzáró — diabáz fölött 3 m vastagságban homokos-kavics aluvium helyezkedik el. Az Angarán összesen 6 vízlépcső létesítését tervezik. Ezeknek összteljesítménye több, mint 10 millió kW lesz, s a termelt évi energia mennyisége fi8 milliárd kWó. Az első vízlépcső — az irkutszki vízlépcső — építését 1950-ben kezdték meg ós első két gépegysége már 1956-ban üzemelt is. Az irkutszki vízerőmű által termelt áramot az lrkutszk—Cseremhovszk nagyfeszültségű távvezeték továbbítja. A bratszki vízlépcső lesz a második. Építését 1955-ben kezdték meg. Ez a vízlépcső az Jobbparti földgól \ Duzzasztó Erófefcp Jcbbparti jetongit 1. ábra Ba/perti fj/dgo' Sa/porti'befvngó' 60,7 milliárd m

3, a bratszki vízlépcső szelvényében 92 milliárd m

3 — aminek 2918 m

3/sec sokévi közepes vízhozam felel meg — a torkolatnál pedig 124 milliárd m

3. Az Angara jellemző sajátossága a vízhozamok kiegyenlítettsége, amely főleg a Bajkál ttó kiegyenlítő hatásának köszönhető. A Bajkál tó felülete 3 I 500 km

2, vízgyűjtőterülete 590 000 km

2, ami az egész Angara vízgyűjtőterületének 56%-a. A legnagyobb árvízhozamok júliusban és augusztusban figyelhetők meg. A legnagyobb vízhozamot — 13 4Ö0 m

3/sec-ot — 1952 júliusában, a legkisebbet — 4600 m

3/sec-ot — 1.901 augusztusában mérték• A folyó márciusban—áprilisban megfigyelt legnagyobb vízhozamai 1060—2090 m

3/sec között vannak. Az Angarán a tél nagyon kemény. Még a tél beállta előtt (október vége, november eleje) a hideg miatt a folyóban nagymennyiségű kásajóg keletkezik, amely a szelvény 3/

4-részót is elfoglalhatja. 'Az alulról felfelé történő jégkópződés hatalmas kásajégtorlaszokat alakít ki. (Még tavasszal is nagytömegű jégtorlaszok jelentkeznek a bratszki vízlépcső szelvényében. A hatalmas torlaszokat a vízszín 7 m magas emelkedése kíséri. A jégzajlás ideje az A

ng

a

rán ősszel 60, tavasszal pedig 18 nap. A jégtakaró tartóssága 155—160 nap. A jég vastagsága tavaszig 0,7—1,0 m-t, sőt egyes helyeken a 2 m-t is eléri. A Bratszktól 32 km-re eső Padunszki-szoros felett és alatt az Angara folyó völgye kiszélesedik és 4—5 km szélességben szétterül. A folyó medrében számos sziget ós mellékág van. A végzett kutatási ós feltárási munkák során kiderítették, hogy a vízlépcső szelvényében mindkét part Angara—Jenyiszej rendszer leghatékonyabb lépcsője lesz, amely a Jenyiszejen épülő krasznojarszki vízlépcsővel és nagyteljesítményű hőerőművekkel együttműködve Kelet-Szibéria nagyütemű, ipari fejlődósének olcsó energiabázisát alkotja. Ennek a hatalmas energiarendszernek a teljesítménye 35 millió kW, energiatermelése pedig 170 milliárd kWh/év lesz. A moszkvai „Gidroenergoprojekt" tervei szerint az Angarán létesülő vízlépcsők fontosabb adatai a következők (1. táblázat) : A 4500 MW teljesítményű ós 22—24 milliárd kWh évi energiatermelésű bratszki vízlépcső (1. ábra) összhossza 5140 m. (Ebből a betongátak hossza 1452, a bal parti és jobb parti földgátak hossza 723, illetve 2965 m.) A mederbe kerülő, 924 m hosszú és 42 x 22 m-es tömbökből álló duzzasztómű magassága 125 m. A duzzasztómű a felvíz felől teljesen függőleges fal, alvíz felőli hajlása pedig 1 : 0,8 (2. ábra). A 440 m hosszú erőtelep előtti részbe épülnek be az erőtelep nyomócsővezetékei. Az 515 m hosszti erőtelep a duzzasztóműhöz és a bal parti részhez kapcsolódik, s elfoglalja a meder középső ós bal parti részét. A 20 X 22 m-es tömbökbe kerülnek a 240 MW teljesítményű turbinák. A bratszki vízlépcső turbinái teljesítményüket tekintve egyedülállóak a világon. Járókerékátmórőjük 550 cm, fordulatszámuk 125 ford/perc, esésük 96 m, összsúlyuk 800 t. A generátor SzV-110/290—48. típusú, teljesítménye 265 MWA, hatásfoka 0,98, összsúlya 1900 t. A bratszki vízlépcső építésénél 5 millió m

3 betont, 12,8 millió m

3 föld- ós szikjaanyagot mozgattak meg, valamint 37,9 ezer t vasszerkezetei szereltek be. A duz1. táblázat A vízlépcsők megnevezése Távolság a forrástól, km Közepes esés, m Teljesítmény, MW kióp. gar. Energiatermelés, milliárd kWh lrkutszk 65 28,0 660 « 400 4,00 Szuhovszk 108 J 2,6 260 196 1,83 Telminszk 147 10,7 245 172 1,67 Bratszk 697 102,1 4500 3172 24,00 Uszty-Ilimszk 1008 92,6 3000 2190 20,60 Bogucsanszk 1451 74,9 2700 1963 18,61