Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - A bratszki vízlépcső (ismerteti: Borza Dezsőné)

Borza D.-né: A bratszki vízlépcső Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 59 2. ábra zasztón a széles dilatációs hézagok alkalmazása révén (tömb szélessége 22 m, hézagszélessége 7 m) lehetővé vált a betonmennyiség nagymértékű csökkentése a tervezetthez képest (mintegy 2,4 millió m

3-rel). A gépesítés magas foka a beruházási költségek 20%-os csökkentését eredményezte. Zsaluzás helyett nagymértékben alkalmaztak burkolólapokat. A cement 1 beton m

3-re eső mennyiségét is csökkentették, a belső részeken csak 180—190 kg-ot alkalmaztak, az éleken és széleken pedig 250—260 kg-ot. Összehasonlításképpen a 2. táblázat a világ legnagyobb vízlépcsőinél jelentkező munkák mennyiségéről nvújt tájékoztatást : 2. táblázat Főbb munkamennyiségek, mió m

3 A vízlépcső megnevezése sf s 'ttK Sí* W.® s kiemelés (föld, szikla) töltés kőhányás beton és vasbeton Kujbisev . * Grand-Culee Rfatszk * 2,1 2,3 4,5 77,23 13,00 5,79 '9,16 16,58 7,90 8,00 ű,00 A kivitelezés során még csökkentek a bratszki ví/lépdeli' munkamennyiségei. A -víiépcső építését két ütemben végzik, ütemben (kitették meg a duzzasztóművet ég'az erőtelepet. T?*'anekkor a vizet az Angara lífff) m g

zéles összesz,|k,

m©drén keresztül bocsátottak le. Miután megéi/f e( t|

: 'k a duzzasztót ós az erőtelepet' egy bizonyos szin'i _r a (körülzárás elbontása után és w második ütem meglépésekor a vízhozamot már a d<fe

Zasztón keresztül le r átett lebocsátani. A föld- es sziklamunkához általaj^n száraz munkagépeket alkalmaztak, csak a bety

jna

ci

aiékanyagokat dagolták hidromechanizáció segí£

S

(Sgével. A' sziklát áltálé ban robbantották. j A betonozást kétkonzolos pftrtál- és toronydaruk, valamint önkiürítő autók segítségével végezték (tömbökbe való közvetlen beadással, vagy különleges vályúkon keresztül). A kétkonzolos — szovjet gyártmányú — darukat először alkalmazták a gyakorlatban. A konzol kinyúlása 50,5 m, teherbírása 22 t, kapacitása 24 ezer m

3/hónap. A betongyárak teljesen önműködőek. Az építkezésen nagymértékben alkalmaztak előregyártott elemeket. Ezekből készültek az erőtelep födémszerkezetei, a szívócsöveket fedték le velük, továbbá a szolgálati helyiségek és kábelcsatornák kialakításánál használták. Minthogy az építkezés ipari központoktól messze esik, azért a helyszínen kellett létrehozni a szükséges iparágakat, termelő és javítóüzemeket. Az Angara vizének jelduzzasztásával világviszonylatban is hatalmas tározót hoztak létre. A tározó hossza 560 km, amely 350 km hosszban az Okán és ] 50 km hosszban az íja folyón is visszahat. A tározó szélessége 1,5 km-től 25 km-ig terjed. 550 ezer ha területet áraszt el, 353 ezer ha erdő és 166 ezer ha mezőgazdasági terület keriil víz alá. Ugyanakkor a duzzasztás több lakott települést is érint, így Bratszk, Uszolje-Szibirszkoje, Szvirszk városokat, Zajarszk ós Telma lakótelepeket. A tározó a tervezett szintre 3 óv alatt töltődik fel. Fontosabb adatait a világ legnagyobb tározóihoz viszonyítva a 3. táblázatban adjuk meg : 3. táblázat A tározó neve Bratszk Boulder (USA) Buhtarminszk Bhakra (India) Grand Dixanee (Svájc) Grand Gulee (USA) . . Krasznojarszk Kujbisev Volgográd Szu Pun (Korea) Fontana (USA) Sasta (USA) 179,0 37,5 53,0 9,0 0,4 11,7 77,5 52,3 33,5 7,9 2,0 5,5 50,0 31,4 31,0 6,1 32,1 23,3 6,6 1,4 5,3 § S S w s 3 © K < 5,50 0,59 0,29 2,13 5,49 3,17 A bratszki vízerőmű által termelt energiát Bratszk és Irkutszk-Cseremhovszk ipari körzeteknek fogják elsősorban továbbítani. 400 kV-os távvezeték köti majd össze a krasznojarszki és bratszki vízerőműveket. Az egyesített energiarendszerben a bratszki vízlépcső tározója az Angara—Jenyiszej-i rendszer szabályozója lesz. A bratszki vízerőmű jelentős energetikai hatása bban is megnyilvánul, hogy fokozza a krasznoTszki vízerőmű garantált teljesítményét és energiatermelését (450 ezer kW, 3,9 milliárd kWh). A nagyfokú energet ikai előny kísérő hatása a KeletSzibériai gazdasági élet hatalmas fejlesztése. A vízlépcsőn nagy előregyártott-elemgyár létesül, 200 ezer m

3/év kapacitással. Nagy fellendülésnek indul Bratszk városa, itt fafeldolgozó üzem, ércdúsító és sok más ipari objektum létesül. Mindezekből látható, hogy a bratszki vízerőmű jelentősége az egész Szovjetunió, de főleg Kelet-Szibéria gazdasági élete szempontjából óriási. IRODALOM 1. I. I. Najmusin—L. A. Tolkacsev : A bratszki vízlépcső építésén. Gidr. Sztr. 1961/7. 2. I. I. Najmusin—L. A. Tolkacsev: A bratszki vízlépcső építése. Gidr. Sztr. 1961/11. Borza Dezsőné