Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Léczfalvy Sándor: A források osztályozása

54 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Léczfalvy S.: A források osztályozása Felsőpannon mészkő vizszine Karsztvíz ^ piezometriks szintje ">§ Mcsyvh\mvo. Y//Triász t? 'dolomit forrásfakadas erre_ rőleaes vető mentén is f TriászdolomitTriász dolomit tsom M(HÜ1) f 10,0 MM (mm ums) \S (te W) tSjSJ \ 14,0(149,02) Malom Tározó tó Q IS(W) 8,SC°-ii 141,7 m(Orrz) ' fakadó forrót 8. Vegyes források Az említett forrástípusok egy forráscsoporton belül keveredhetnek. Ilyenek pl. az inotai tározótó fele ti források (19. ábra). Ezeknél a tározó tó feletti források egyik csoportjának némelyike felszálló, más része pedig átbukó típus. Ezt támasztják alá a végzett hőmérsékletmérések is. A felszálló források melegebbek (13—16 C°), az átbukók hidegebbek (8,5—11 C°) (20. ábra). Felszálló típusok az inotai erőmű kútjai helyén fakadó források. Minthogy a környékről 20. ábra. Az inotai tározó tó feletti források vázlatos helyszínrajza, hőmérsékleti értékei és fakadási magasságai. 1957. jan. 16. Puc. 20. CxeMamuiHbiü riAan pacnoAOOiceHun ucmommoe, HaxodHiyuxcü ebiiue eodoxpaHUAUiifa Hnoma, 3HaieHua meMrtepamypbi u ebicoma ucmona. 16. HMapsi 1957 a. Abb. 20. Lageskizze, Temperaturioerte und SchüUungshöhen der Quellen über dem Speichersee von Inota. 16. Janner 1957 ENy [m] (Orsi) 1.3. 19. ábra. Az inotai tározó tó feletti források és az inotai karsztkutakon át felvett geológiai szelvény Puc. 19. McmoHHUKU, Haxodnujuecfl ebiuie eodoxpaHUAUiya Hnoma u aeoAOzunecKuü pa3pe3 nepe3 Kapcmoeue KOAOdifbi oicpecm Hocmu Hnoma. Abb. 19. Geologisch.es Profil durch die Quellen über dem Speichersee bei Inota und die Karstbrunnen bei Inota talajvízhozzáfolyás is van, és ez viszont túlbukó alakban jön a felszínre, a talajvíz és a mélyből jövő karsztvíz teljes keveredése miatt e források hőmérséklete 12 C°. A felszálló típushoz képest kissé hideg. A források vízhozama, hőmérséklete Általánosságban megállapítható, hogy a talaj víz források, miután rendszerint kicsi a vízgyűjtőterületük, kis vízhozamúak. (Hazánkban O-tól max. 100 l/perc hozamúak.) Zömmel ezek a források átlagosan 10—30 1/p-et adnak. A csekély számú megfigyelési eredmények eddig azt bizonyították, hogy a vízgyűjtőterületen kívül a vízhozamra döntő a hatása más, a forrás felépítésében szerepet játszó tényezőnek is. így a duzzasztott talajvízforrásoknál a tg aj (a megjelenési pontig számított hosszirányú terepesés) és tg «

2 (a megjelenési pont keresztmetszetében a terepszint esése) értékeinek (1. ábra), valamint a vízvezető rétegek felépítő kőzetnek és vastagságának. Rejtett duzzasztott talajvíz forrásra számíthatunk hazai viszonyokat tekintve tg o^ 0,012 ; tg a

2 0,0016 körüli értékeknél. Nagyobb tg és tg a

2 értékeknél tg a

x = 0,02 tg a

2 == 0,01-nél az időszakos és állandó források határán vagyunk, tg = 0,033 és tg <x

2 = 0,10-en felül a forrás már biztosan állandó jellegű. Hazánkban e típusú források vízhozam mérése nem folyik rendszeresen, viszont e források több kisebb vízigény kielégítésére (egy-egy község, Tsz stb.) alkalmasak. Felhasználásuk esetén viszont csak a fenti becslésekre vagyunk utalva, továbbá arra a tapasztalati tényre, hogy az évi beszivárgási százalékot kb. 4—7 százaléknak vehetjük fel. (A geológiai vízgyűjtőterület a duzzasztott talaj-