Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Schiefner Kálmán–Csanády Mihály: Felszíni vizeink fluor- és jódtartalma

Schiefner K.—Csanády M.: Felszíni vizeink fluor- és jódtartalma Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 520 2. táblázat Felszíni vizeink százalékos megoszlása a mintavételi helyeken inért közepes fluor-, ill. jódtartalom alapján Tabelle 2. Prozentuelle Verteilung unserer Oberflachen­gewdsser auf Grund desan den Entnahmestéllen gemessenen mittleren Fluor-bzw. Jodgehalts Tabli' 2. Percentage distribution of surface waters according to the average fluorine and iodine content obserced at the sampling points Fluortartaloin [mg/l] [%] Jódtartalom [Mg/l] [%! 0,00—0,25 10,4 0,0— 1,0 8,1 0,26—0,50 48,1 1.1— 2,0 21,3 0,51—0,75 26,7 2.1— 5,0 16,2 0,76—1,00 1 l.l 5,1 — 10,0 18,4 1,01—2,00 2,2 10,1—50.0 30,1 2,01 — 1,5 50,1— 5,9 A Duna és a Tisza vizének jódtartalma cse­kély (átlagosan 1,6, ill. 2,3 /tg/l), a tavaké már lényegesen nagyobb (pl. Csörge-tó : 19,4, Fehér-tó : 59,8 /tg/1). A Balaton vizében mért átlagosan 8,7 ,ug/Í-es jódtartalom jól egyezik az 1929-ben meghatározott 9 /<g/l-es értékkel [16]. A Mátra környékén, ezenkívül a Szerencs és a Szuha patak ban találtunk állandó nagyobb jódtartalmat. A Hajdúság vizeinek a jódtartalma erősen inga­dozó, néha nagyon nagy érték. Itt a nagy jód­tartalmat a hévizes kutak (pl. Hajdúszoboszló) csurgalékvizei, az ingadozást a csatornák és víz­folyások csapadék-, ill. tiszavízzel történő átöblí­tése okozhatja. A Dunántúlon a tavak és a szeny­nyezettebb vízfolyások jódtartalma éi ed nagyobb értékeket, A két év alatt (1960—61) elvégzett vizsgála­tokból messzemenő következtetéseket levonni nem kívánunk. Munkánk lényege az, hogy első ízben határoztuk meg az ország összes lényegesebb fel­színi vizének fluor- és jódtartalmút és ezek idő­szakos ingadozását. Adatainkat a hidrológus, a higiénikus és a vízellátást tervező szakemberek rendelkezésére bocsátjuk. Vizsgálatainkból megállapítható, hogy víz­ellátásra felhasználható felszíni vizeink fluortar­talma nem éri el a fogszuvasodás megelőzéséhez szükséges értéket. Ehhez még azt is számításba kell vennünk, hogy a víztisztításkor a szokásos alumí­niumszulfátos derítés során komplexképződés miatt még tovább csökken a fluoriontartaloni, ami a biokémiai hatás szempontjából nem hanyagol­ható el. .1 jódtartalomról azt állapíthatjuk meg. hogy állóvizekben általában * nagyobb, mint folyókban, a folyóvizek közül pedig a szennyezettebb vízfolyások jódtartalma nagy, bár gyakran erősen ingadozó érték. IRODALOM |1| Papp Sz.: Ilidről. Közt. 11, 188 20!) (I!)(', I). | 2 | Herenesi Gy. : Hídról. Közi. ti. Kii— (18 (1961). [3] Schiefner K. -Csanádi/ M. : Ilidről. Közt. 12, 255 257 (1962) |4] Aticrniann, E. Borris, II'.: Ges. Ing. 9, 281—86 (I 96 I). | ö | Bredcmann, (!.: Bicchemie u. Physiologie iles Fluors, Berlin, 195(1. 2. Aufl. |(i] Szüle L. : Tuberkulózis kérdései '.), 38 (1956) | 7 j Henger, 11.: Arrli. tlyg. 1 ló. .">41—60 (1961). |8| Marzejev, A. N. : Településegószségtan, Bp. 1954­167. old. |9] Gyeniko, Je. ti. Lahturora, F. V.: (Iig. i Szan. 26, 9., 82 (1961) | 101 Straub J. : Népegészségügy, 36, 24—26 (1955). |ll| AdlerP. : Népegészségügy. 36. 22-24 (1955). [12] Maier, F. J. : j. Am. Water Il'orJ-.s- ,4ss. .>2, 1 •"> 13 (1960). [13] Mészáros P. : Hídról. Közi. 11, 278—79 (1961). [14] Konovalov, G. S.—Ogurcsova, O. S. : Gidrohim­Materiali. 29, 68—74 (1959). [ 151 Norikona, Je. P. : Gig. i Szan. 26, 9., 80—82 (I 96 1). |l()j Gallé T. : A Magv. Biol. Kut. Int. 1—II. OszláIvó­nak munkái (Tihany) 2, 172—73 (1929). | 1 7 | S-her A.: Hidrol. Közi. 36, 138—41 (1956). | 18] Scher A. A víz és a konyhasó mikroalkatrószeinek meghatározása, Terin. Tud. Kar doktori értekezés, Budapest. 1958. [19] Papp Sz.—Dippold A.: Hidrol. Közi. 30. 301 -02 (1950). Fluor- und Jodgehalt unserer Oberflachengewasser Schiefner, K.—Csanády, M. Die Verfasser bestimmen zum erstenmal den Fluor- und Jodgehalt in sámtliehen bedeutenderen Oberflachenwasser-Vorkommen des Landes. Im Laufe der Jahre 1960 und 1961 untersuohten sie von 136 Entnahmestellen an insgesamt 76 Oberfláchengewassern im ganzen 1557 Wasserproben. Der Fluorgehalt wurde auf kolorimetrisehom Weg bestimmt, wobei die ab­bleiehende Wirkung des Fluoridions auf Alumínium­Aluminonlaek zugrunde gelegt wurde. Der Jodidion wurde mit einem mikroanalytischen Yerfahren bes­timmt, das auf der auf die Oxydation der Arsenitionc zu Arsenaten mit Hilfe von Ceri-Ionén erfolgenden katalytischen Wirkung ruht. In 85,5 Prozenten der untersuohten Wasserproben war der Fluorgehalt kleiner als 0,75 mg/l und nur 13,3 Prozente der Proben lagen im Bereich der für die Vorbeugung von Caries als giinstig gewerteten Durch­schnittswerte von 0,76—2,0 mg/l. Der Jodgehalt schwankte extrem in den Wasser ­proben einzelner Wasserlüufe (Raab, Donauarm zu Moson, Hangony-Bach) im allgeineinen aber war er in geringer Menge (1,6—2,3 /tg/1) vorhanden. In stehenden Gewássern (Csörgető : 19,4 /tg/l, Fehértó : 59,8 /tg/1) war der Jodgehalt grösser als in fliessenden Gowassern. Die hygienische Bedeutung der durchfiihrten Untersuchungen liegt hauptsáchlich in der Nutzung der Oberflachenwasser für Trinkwasserzwecke. The Fluorine and Iodine Content of Surface Waters in üungary By Dr., K. Schiefner and M. Csanády The fluorine and iodine content of all major surface waters in the country has been dstermined for the first time. Altogether 1557 samples taken at 136 points from 76 surface waters were analysed during 1960 and 1961. A colorimetric method relying on tbc bleaching effect of the fluorine ion on alumínium­aluminon lacquer has been used for fluorine deterini­nation. A micro-analytical procedure founding on the catalytic effeet on the oxidation of arzenite ions with ceri ions to arzenates, has been used for determining the iodide ions. A fluorine content lower than 0.75 mg/litre was found in 85.2 per cent of the samples and values within the rangé from 0.76 to 2.0 mg/litre, considered favour­able for the prevention of caries, were observed in only 13.3 per cent of the samples. In somé of the watercourses (Rába, Moson Danubc Branch, Hagony) the iodine content fluctuated between very wide limits, but the values were generallv small. from 1.6 to 2.3 /íar/litre. In standing water (Csörge Lake : 19.4 /tg/l, Fehér Lake : 59.8 /íg/1) and iodine content higher than that of flowing waters could b<­observed. The significance for public health of these investi­gations lies in the use of subsurface waters for domestic supply.

Next

/
Thumbnails
Contents