Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

520 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Maksimow, N.: Adatok a Genfi-tó vízháztartásáról 1. táblázat Párolgási értekek (mm/nap) I. i I

L III. ' IV. Észlelő állomás Észlelő állomás n e g y e d é v Genf 1.23 2,30 5,10 1,50 Lausanne 1,69 4,43 5.93 1,40 Thonon 1.43 3,73 4.80 1,46 Montreux 0,03 1,63 1,79. 0,59 aranyában súlyozott átlagolásává! számították cs így S50 mm-es évi átlagos párolgást kaptak. Az említett értéket természetesen közelítőnek tekintik. A tóra hulló csapadékon és a párolgáson kívül szükség van még a tóba be- és kilépő vízhozamok ismeretére. A tóba ömlő legfontosabb folyók évi közepes vízhozamai a következők : A Rhone a Scex-i szorosnál: IS2 m

3/s vizet szállított az 1935—19(10 közötti időszakban, a Dranse 18,8 in

3/s vízmennyiséget szállít a Biorge-i állomásnál és a Venoge vízhozamát 3.31 nr'/s-ra becsülik 1948 -1960 között. Végül pedig a tó egyetlen lefolyójának, a Rlione-nak közópvízliozama Genfnél 242 m

3/sec-ra tehető az 1935 1958. évekre vonatkozólag. A szükséges kiindulási adatok alapján a tó vízháztartásának pozitív tótéleit (bevételeit) a következőképpen foglalhatjuk össze : Rhone 181 m

3/s Francia területen beömlő folyók 32 nv'/s Svájci területen beömlő folyók .... Ki rn

3/s A csapadék és a párolgás különbsége 3 m

3/s összesen 232 m

3/s A vízmérleg negatív (kiadási) tétele — minthogy a párolgást már fentebb figyelembe vettük Genfnél, 243 m

3/s-nak felel meg. így 11 m

3/s veszteség állapítható meg a sokévi átlagok vízmérlegében. A feltételezések szerint ez a hiány ami a tó Hi7 km-nyi teljes parthosszára vonatkoztatva (i(i I l/s-km értéknek felel meg - a felszín alatti el- és hozzászivárgások egyenlegét mutatja. Xina Maksimow (Genf) Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: VÁGÁS ISTVÁN A Szennyvíz Szakosztály augusztus 29-i ülésén 11'. Wesley Eckenfelder professzor (Manhattan Col. New-York) számolt be a biológiai szenny vizt isztitás újabb eredményeiről. Előadásában kitért az Egyesült Államok területén alkalmazott levegőztetett szennyriztavak é.s kontakt stabilizációs eljárás ismertetésére. Egyúttal több tervezési és üzemi adatot is közölt. A Szakosztály szeptember 25-i ülésén dr. Sz. Muhiis Katalin a közcsatornába vezethető ipari eredetű szenynyezőanyagok határértékeit ismertette és indokolta. Áz előadó összeállítása külön vizsgálja azokat az anyagokat, amelyek a csatorna üzemét már most is zavarják, illetőleg azokat, amelyekre vonatkozóan a későbbi fővárosi fejlesztés szempontjából határértékeket szükséges megállapítani. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály szeptember 13-i ülésén Hunter Rouse. Egyesült Államok-béli egyetemi tanár a hidromechanikai kutatások ottani helyzetét ismertette. Előadásában a hidromechanikai kutatások mai irányzatára és korszerű módszereire is kitért. Megemlítette a Iowa-i Kutató Intézetben, a határrétegre, a szakadásos vízinozgásra, valamint általában az örvényes vízmozgásokra vonatkozó vizsgálatokat. Rövid, a kérdések lényegére hatoló előadásában az elmélet és a gyakorlat helyes arányainak fontosságára is utalt. A Szakosztály szeptember 24,-i ülésén két előadás hangzott el. Dr. Zsuffa István u hidrológiai adatok közötti összefüggések grafikus rizsgálatárai, Horváth Imre pedig a Newton-féle általános hasonlósági törvény alkalmazási körének bővítési kérdéseivel foglalkozott. A Balncológiai Szakosztály szeptember 13-án klubestet rendezett az alábbi tárgysorozattal : Dr. Páter János, egyetemi tanár, szakosztályi elnök : Megnyitó. Dr. Székely Miklós : Milyen út vezet Bükkszék gyógyhellyé fejlesztéséhez 't Illés György: Bükkszék vízellátási ón szennyvízelvezetési problémái. Mechtl Alfréd : Bükkszék általános rendezési terve. Dr. Frank Miklós : A bükkszéki Salvus-víz gyógyászati jelentősége. Fekete Gyula : Bükkszék erdősítési kérdései. Dr. Körfy Lóránt : Bükkszék településegészségügyi viszonyai. Dr. Gziráky József: A bükkszéki gyógyvízforrások védőterületei. * Társaságunk az Akadémia Vízgazdálkodási, Vízépítési és Hidrológiai Bizottságának és az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak támogatásával szeptember 9 ós 14 között Budapesten szennyrízöntözési konferenciát rendezett, amely az 1959-ben Berlinben megalakult Nemzetközi Szennyvízöntözési Koordinációs Bizottság 3. munkaértekezlete is volt. A konferencián az ipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosítási kérdéseit vitatták meg, az eredmények, tapasztalatok kölcsönös kicserélése mellett. A Nyíregyházi Csoporl szeptember 25-i ülésén Kálmán Miklós (Budapest, OVF.) az esőztető öntözőrendszerekről adott elő. A Borsodi Csoporl Vízgazdálkodási Szakosztálya augusztus 25-én tanulmányi kirándulási rendezett a mádi Fürdős-pataki távolónak. a Bodrogzúg új létesítményeinek (nyári gát, árvízkapuk, KISZ munkatáborok által készített csatornák, bodrogkeresztúri szivattyútelep), valamint a tokaji vízműnek megtekintésére. Legtekintélyesebb napilapjaink műszaki és közgazdasági rovatai egyre többet és egyre nagyobb terjedelemben foglalkoznak az ország közvélejnényét is érdeklő vízügyi vonatkozású tervek, építkezések, munkálatok helyzetének ismertetésével. A Népszabadság 1963aug. 14-iki száma például helyszínrajzzal kísért ismertetésben számolt be az lij kiskunsági öntözőcsatorna tervezéséről és építéséről. Ugyancsak a Népszabadság közölte — szeptember 27-i számában — a magyar— csehszlovák dunai vízerőmű-rendszer (Nagymaros, FelsőDunai művek) tervezésének legátfogóbb vonatkozásait. (Folytatás az 527. oldalon.)