Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
1. szám - Léczfalvy Sándor: A források osztályozása
Léczfalvy S.: A források osztályozása Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 53 U/fy f ^ hidrosztatikus elvek alapján működik és azért intetiter ipsim vízszintes terepen, mélyen elhelyezkedő vízszintes X- M u t-.), ^ , rétegekben vagy vízszintes talajvizekből is táplált kozhat. Elvileg tehát a tápláló terület vízszíne § •''. Ho m° k. •; •; alacsonyabb vagy azonos lehet a forrás vízszíné/ Y. M'-'-] '•'•'• v el- Ez azért van, mert a gáz faj súlycsökkentő ^ — _ / • > • hatása a forrásban vízszínemelkedést hoz létre. _ r.f;'*' ^VV^V jelenl egi terepszín Valószínűleg ilyen eredetű forrás a Sárréten Nádas* • r ^s^y ••" : '•"' ladány melletti szénsavas forrás. Itt a mélyből ? ! f" " * jövő szénsav a teljesen vízszintes talajvízből a különleges, egyéb feltételek miatt felszökő forrás17. ábra. Sárkeresztesi mesterséges forrás vizet szolgáltat Puc. 17. McKyccmeeHHbiü iicmoHHUK e LLIapKepecmeui Abb. 67. Der künstliche- Quell bei Sárkeresztes 6. Gázos források A gázos források felépítése hazánkban elvileg akármelyik forrástípusú lehet. Ugyanis olymódon jön létre, hogy pl. a széndioxid gáz posztvulkáni tevékenység folytán valamely alapkőzetből (hazánkban rendszerint paleozos gránit, vagy neogen andezit bazalt stb.) a felette levő szemcsés vagy repedezett kőzeteken átdiffundál és a felszínen a már egyéb okok miatt meglevő forrásokat szénsavassá teszi. (Ugyanezért lehet szénsavas a talajvíz és a mélyebb rétegvíz is.) Az elmondottakat igazolják pl. a Balatonfüred környékén fennálló viszonyok, ahol is a permi, vörös homokkő hasadékain tiszta széndioxid gáz is felszínre tör, de van olyan hely, ahol ez a gáz a talajvízzel érintkezik és ezen a helyen a talajvíz szénsavas lett. (Innen táplálkoznak pl. a szívkórház savanyúvíz kútjai.) Van azonban olyan hely is, ahol a feltörő széndioxid a talajvíz forrásvizével keveredik és így szénsavas fórrá jon létre. Ilyen pl. a lovasi szénsavas forrás. (Vannak helyek - ahol a gáz szerves eredetű pl. Balf, ahol a láp növényzet életműködése „termeli" a szénsavat és az kerül a talajvízbe, amit fúrással feltártak.) Elvileg minden forrástípus lehet szénsavas is. Hazánkban elsősorban talajvíz- és felszálló források (itt a kisebbek) lehetnek szénsavasak, geológiai és egyéb okokból kifolyólag. Ezek a források tehát mintegy átmenetet képeznek a tisztán a gázok felhajtó erejével működő forrástípus felé (pl. gejzír). A gázos forrás lehet az egyetlen, amely nem 7. Mesterséges források Mesterséges forrás az olyan forrás, amely helyén azelőtt egyáltalán, vagy legalábbis nem állandóan működő forrás volt, amely azonban valamely mesterséges beavatkozás révén állandó forrássá alakult át. (Ide sorolhatnánk részben pl. az artézi kutakat is, de most ezekkel nem foglalkozhatunk.) Példaképpen megemlíthető Sárkeresztes melletti mesterséges forrás keletkezése (17. ábra). A vízzáró agyag rétegfejként kibukkant és a völgytől ellentétesen dől úgy, hogy az agyag fölött levő homokban összegyűlő víz nem tudott a völgybe kifolyni. Útépítés alkalmával az agyag kibúvást levágták s így egy elég kis vízhozamú depressziós típusú talajvíz forrás keletkezett. A Várpalota melletti ún. „Szélhelyi vízmű" környezetének geológiai felépítését a 18. ábra szemlélteti. Eredetileg itt főleg az édesvízi mészkőben összegyűlt csapadék időszakos forrásokat hozott létre a mai műút környékén. A megépítése után a források elapadtak. Idővel az út alatt külszíni szénbánya nyílt, ez a vízmű vizét elvitte, lévén a bánya vízmegcsapolása alacsonyabb szintű, mint a vízműé. A mélyebb szintű megcsapolás miatt megnövekedett a vízgyűjtő terület é s nagyobb mértékű utánpótlódás miatt a bánya mélyén nagyobb hozamú állandó forrás keletkezett. Ez a kb. 500 m 3/nap hozam megmaradt azután is, hogy a bánya megszűnt. A 18. ábra tanúsága szerint tehát egy forrás keletkezett. 18. ábra. Várpalotán a Szélhelyi víz- 170 mű környékén fakadó források geológiai szelvénye Puc. 18. reoAoewiecKuü pa3pe3 ucmonHUKOS 8 otcpecHocmu Bapna/ioma (OKOAO eodonpoeoöHoü cmanifuu CeAxeAb) 150 Abb. 18. Oeologisclies Profil der Quellen in der Umgebung des Wasserwerks no Szélhelyi bei Várpalota
