Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bozóky-Szeszich Károly–dr. Klimes-Szmik Andor–Szolnoky Csaba: A fagyott talajok vízáteresztésének laboratóriumi vizsgálata a…

Bozóky—Klimes—Szolnoky: A fagyott talajok vízáteresztése Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 515 2. táblázat A talajminták vízáteresztésének jellemzői Taő/i. 2. KapaKtnepucmuKU eodonpoHuqaeMoemu oöpa3ifoe zpynma [A] H3MepeHHbie npn HopMajibHofí (KOMHSTHOÍÍ) TeMnepaType ; [6] M3MepeHHbie Ha 3aM0pa>KnBaHH0M oöpa3qe Tabelle 2. Kennwerte der Durchlassigkeit der Bodenproben tí/] : normálé Temperatur (Zimmertemperatur), [ö] : an gefrorener Bodenprobe gemessen A t alaj minta A változat jele A mérés kezdetétől az átszivárgás megindulásáig eltelt idő [perc] Az áteresztett vízmennyiség [cm

3] 30 120 240 perc alatt 0 100 1 2 365 ö 35 150 300 80 270 50 65 460 40 430 115 30 1160 635 1150 280 350 1790 480 1450* 780 230 2320* 1400* 1140 1670 1830 910 Nem végeztünk mérést 120 220 920 1710 1 95 330 575 60 75 210 360 8 40 100 205 115 20 20 65 3. táblázat A vizsgált talajok vízáteresztése Taöjt. 3. BodonpoHutfaeMocmb uccAedoeaHHbix apynmoe (a) H3MepeHHbie npH H0pMajibH0H (KOMHaTHOü) TeMnepaType ; [6] H3MepeHHbie Ha 3aMopan<HBaHH0M o6pa3ue Tabelle 3. Wasserdurchlassigkeit der untersuchten Böden [a] normálé Temperatur (Zimmertemperatur) [ö] an gefronerer Bodenprobe gemessen I (n) II (f) I (n) II (f) III (f) I (n) II (f) I (n) II (f) III (f) I (n) II (f) I (n) II (f) I (n) II (f) * Extrapolált érték. n = normál (labor) hőmérsékleten mérve [a], f = fagyasztott talajmintán mérve [b]. rétegekből pára alakjában felfelé mozog és ez a megfagyott felső talajréteg nedvességtartalmát gyarapítja [15, 17]. Ebben az esetben is számíthatunk tehát a felső talajréteg természetes vízkapacitást megközelítő nedvességi állapotára. A fel- és altalajból vett egy-egy homokmintának (2. és 4. sz.) a vízáteresztését kapillárisán telített állapotban is meghatároztuk. Az eredményt a talaj normális (laboratóriumi) hőmérsékleten mért vízáteresztéséhez viszonyítva értékeltük. Az egyik homok- (4. sz.) és az egyik, típusos barna erdőtalaj-mintán (6. sz.) végzett vízáteresztés-, hőméséklet- és nedvességtartalommérések eredményét a 2. és 3. ábrán szemléltetjük. Az eredmények értékelése A vizsgált talajminták vízáteresztésének időgörbéi (az ábrákon I., II. és III. jelűek) — a talaj és az átszivárgó víz hőmérsékletétől függetlenül — két csoportba oszthatók. Az első csoportban az átszivárgott víz mennyisége úgyszólván a lecsepegés kezdetétől arányos az idővel, a görbék hajlása igen kicsi ; első megközelítésre különböző meredek ségű egyeneseknek tekinthetők. Kbbe a csoportba a homokminták, valamint az erdőtalajok normál hőmérsékleten mért vízáteresztés-idő görbéi tartoznak. A görbék második csoportja kezdeti rohamosabb A talajminta száma A változat jele Vízáteresztés [mm/óra] f/n 1 I (n) II (f) 116 63,5 0,55 2 I (n) II (f) III (f) 115 28 35 0,24 0,30 3 I (n) II (f) 179 48 0,27 4 I (n) II (f) III (f) 145 78 23 0,54 0,16 5 I (n) II (f) 92 6 I (n) II (f) 33 21 0,64 7 I (n) II (f) 10 3,2* 0,32* * Az átszivárgás kezdetétől eltelt 4 óra alatt átfolyt vízmennyiségből számítva. n = normál (labor) hőmérsékleten mérve [a] f = fagyasztott talajmintán mérve [b] emelkedés után elkanyarodik, majd közelítőleg egyenes lesz. Ide a megfagyasztott erdőtalajminták vízáteresztése sorolható. A 2. táblázatban a talaj- : minták vízáteresztésére vonatkozó legjellemzőbb adatokat foglaltuk össze. Mintegy 2 óra elteltével a vízáteresztés mindkét csoportban elérte azt a mértéket, amely a mérés befejezéséig már alig változott. A fagy hatását a talaj vízáteresztésére tehát jó megközelítéssel az ebben az időpontban mért értékek összehasonlításával kaphatjuk. Ezt az értéket (mm/ órában kifejezve), valamint a fagyasztott talajnak a laboratóriumi hőmérsékletűhöz viszonyított vízáteresztését (az //n hányados) a 3. táblázat tartalmazza. A feltüntetett adatok azonban a mérések körülményeinek figyelembe vétele nélkül szabatosan nem értékelhetők. (Sajnos a hőmérséklet azonos ütemű változását a talaj oszlopokban a mérések folyamán az 1962. évi vizsgálataink során még nem tudtuk minden esetben biztosítani.) Ebből a szempontból a homokmintáknál találunk egységesebb körülményeket (4. táblázat). A közel azonos hőmérsékleti viszonyok alapján az 1. és 4. minta II., a 2. és 3. minta II. és az 1. és 4. minta III. változata hasonlítható össze egymással (4. táblázat megfelelő adatai). A természetes nedvességi állapotban (II) fagyasztott 1. és 4. homokminta az átszivárgás első két órájában a fagy-