Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bozóky-Szeszich Károly–dr. Klimes-Szmik Andor–Szolnoky Csaba: A fagyott talajok vízáteresztésének laboratóriumi vizsgálata a…

516 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Bozóky—Klimes—Szolnoky: A fagyott talajok vízáteresztése 1. táblázat \ megfagyasztott talajoszlopok hőmérsékletének változása a mérés folyamán TaÖA. I. H3MeneHue meMriepamypbi 3üM0paMceHHbix ?pyHmoebix cmojiöoe e iipoifecce uiMepemin Tabelle I. Veranderung der Temperatur der untersuchten Bodensaulen im Verlauf der Mess un g A megfagyasztott talaj oszlopok hőmérséklete [C°l A talajminta száma A változat jele a vízborítás kezdetén az átszivárgás kezdetén 2 óra elteltével 4 óra elteltével A talajminta száma A változat jele a felső az alsó ' a felső az alsó a felső az alsó a felső | az alsó rétegben rétegben rétegben rétegben 1 II — 8,8 + 0,5 1,4 + 1,5 •+ 1,4 + 1,6 1,4 2 II -3,6 - 3,6* + 3,2 3,6* + 3,0 + 2,0* + 5,0 4,6* 3 III II —3,2 -7,2 - 7,8 — 9,6* + 2,0 + 1,0 0,8 1.2* 7,0 + 3,6 0,8 2,0* + 3,6 + 3,7 2,0 5,0* 4 II -4,5 — 9,8 + 0,2 1,5 + 1,5 0,4 + 1,5 1.0 III 1,0 — 2,9 —0,4 1,6 + 0,5 — 1,4 + 1,8 1.4 5 II -9,6 10,0 —4,6 1,6 + 14,0 + 1 1,0 + 16.0 + 15,0 6 II —0,4 - 2,9 0,4 1,7 + 3,0 0,4 + 9,0 + 8,2 i II —2,8 — 4,4 8,0 5,7 1 1.0 6,0 + 15,0 + 14,0 * A felülről számított 2. rétegben, ** A felülről számított 3. rétegben mérve. pontnál csak némileg magasabb hőmérsékletű volt. A 2. és 3. minta ugyanezen kísérleti változatának (II) a hőmérsékleti gradiense bár ebben az időközben meredekebb volt, alsó rétegük hőmérséklete kevéssel a 0 C° alatt maradt (a második óra végén mért + 2 C° ugyanis csupán a talajoszlopok közepe körüli magasságra vonatkozik). Végül a kapillárisán telítve fagyasztott (III) 2. és 4. minta hőmérséklete a vizsgált időközben, az oszlop alsó felében 0 C° alatt volt. A hőmérsékleti körülményeket figyelembe véve megállapítható, hogy a természetes nedvességi állapotban vizsgált homok vízáteresztése a fagypontot csak némileg meghaladó hőmérsékleten a normál hőmérsékletnek mintegy fele, közvetlenül a fagypont alatt pedig körülbelül a harmada. Ez utóbbi hőmérsékleten a kapillárisán telített állapotban vizsgált homok vízáteresztése a normál hőmérsékletűnek körülbelül ötödrésze. E viszonyszámok a fel- és altalajban körülbelül egyformán alakultak, a humusztartalom különbsége az eredményt nem befolyásolta. A homok feltalaj normál hőmérsékleten mért vízáteresztése középértékben 115,5 mm/óra, az altalajé pedig 160 mm/óra, valamivel jobb. Ezt a humusztartalom kissé befolyásolja. A természetes nedvességi állapotban megfagyasztott (II) típusos barna erdőtalaj (6. sz.) alsó rétegének hőmérséklete az átszivárgás első két órájában kevéssel a fagypont alatt maradt. Ebben az esetben a gyengén fagyott talaj vízáteresztése a normál hőmérsékletűnek mintegy kétharmada. Az agyagbemosódásos erdőtalaj (7. sz.) vízáteresztését a II. kísérleti változatban viszonylag sokkal magasabb, átlagosan 7,6 C°-on mértük. Ennek ellenére az alacsonyabb hőmérsékleten mért a normál hőfokon mért értéknek csak harmada. (A hőmérséklet viszonyok alakulása tekintetében ezen a helyen is a 4. táblázatra utalunk.) A különböző hőmérséklethez tartozó víz áteresztés-mérések eredményének összehasonlításakor azért vettük alapul a vizsgált talajoszlopok alsó rétegének hőmérsékletét, mert kísérleti körülményeink között itt tartotta magát leglnizamosabban a fagypont körüli hőmérséklet és így ennek a rétegnek a hőmérséklet-alakulása szabta meg az egész talajoszlop vízáteresztésének mértékét. A talaj vízáteresztését a talaj és a víz hőmérsékletén kívül a talaj pórusterének az a része hatá rozza meg, amely a víz vezetésében legaktívabb szerepet tölti be. Ez, mint már említettük, a kapilláris-gravitációs pórustér. A homokmintára kapott mérési adatokat alapul véve, e tényező szempontjából az eredmények az 5. táblázatban láthatók. 5. táblázat A vizsgált talajok kapilláris-gravitációs pórustere és vízáteresztése TaÖA. 5. KanuAHpHan u epaeumaiiuoHHan nopucmocmb u eodonpoHuifaeMocmb uccAedoeaHHbix cpywnos Tabelle 5. Kapillai fíravitations-Porenvolumen und Durchlássigkeit der untersuchten Böden A talaj Kapill.grav. pórustér [térf.-",,] Vízáteresztós I | II j III Homok, feltalaj 1 1 1 1 Homok, altalaj 1,2 1,4 1,7 0,7 Típusos barna erdőtalaj 0,2 0,3 0,75 — Agyagbem. barna erdőtalaj 0,25 0,1 — — A három kísérleti variánsban feltüntetett viszonylagos vízáteresztés-értékek nagyságrendileg jól egyeznek a kapilláris-gravitációs pórustér nagyságával. Egyetlen kivételt a homok altalaja képezi (III. változat). Erre a magyarázatot újból a hőmérsékleti viszonyok alakulása adja meg a 4. táblázat idevonat-