Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bozóky-Szeszich Károly–dr. Klimes-Szmik Andor–Szolnoky Csaba: A fagyott talajok vízáteresztésének laboratóriumi vizsgálata a…

514 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Bozóky—Klimes—Szolnoky: A fagyott talajok vízáteresztése vízborítás kezdete Helység a talajminta felszínétől 28 mm 112 mm -i 1 1 1 1 1 1 r 100 0 100 200 300 400 500 600 Kísérleti idő [perc] 3. ábra. A 6. sz. talajmintára vonatkozó mérési adatok Jelölések mint 2. ábrán 0ue. 3. JJaHHbie no u3Mepenuw o6pa3ifa epyHma 6. Oöo3HaMeHMH TaKwe >Ke, KaK Ha (Jwrype 2. Abb. 3. Messergebnisse für die Bodenprobe No. 6. Bezeichnungen wie in Abb. 2. szántott, nagyraértékben megülepedett 5—20 cm-es rétegéből (1. és 2. sz. minta) és a 40—55 cm-es rétegéből (3. és 4. sz. minta) vettük. Mindkét réteg szemcseösszetétele alapján homok, csak humusztartalmuk különböző, a feltalajé 1%, az altalajé 0,4%-nál kevesebb. A talajminták vízgazdálkodási jellemzőit az 7. táblázat tartalmazza. A kísérleti talajok pórusviszonyait azért határoztuk meg részletesen, mert a vízáteresztóssel kapcsolatos jelenségek órtékelésónól éppen ebben a viszonylatban találhatók a szakirodalomban a legnagyobb hiányosságok. A talajminták térfogatsúlyát — a mintavevőhengerek adta lehetőségnek megfelelően — fél talajoszloponként határoztuk meg. Kitűnik, hogy a talajminták térfogatsúlya az oszlop felső és alsó részében jól egyezik egymással ; kisebb eltérés csak két esetben (a 2. és a 6. minta esetében) volt tapasztalható. Számításainkat tehát az átlagos térfogatsúllyal végeztük. A pórusviszonyok szempontjából a homokminták élesen elkülönülnek a két erdőtalajból vett mintáktól. Az előbbiek összporozitásának átlagértéke 37,4, az utóbbiaké pedig 48,3%. Azapórustér, amely a vizet tartósan raktározza, vagyis amelyben a víz kötött, az erdőtalajokban mintegy háromszor akkora térfogat, mint homokban. Ennek megfelelően a vizet vezető kapilláris-gravitációs pórustér a vizsgált homokmintákban sokkal nagyobb (átlagosan 21,2%), mint az erdőtalajokban (átlag 3,4%). Ezzel szemben a típusos barna erdőtalaj gravitációs pórustere mintegy kétszerese a homokénak (átlag 9,4% szemben a 3,3%-kal), az agyagbemosódásos erdőtalajban pedig még a homokénál is kisebb (mindössze 2,4%). Ez a póruscsoport azonban, amint már említettük, általában csak alárendelt szerepet játszik a víz áteresztése tekintetében, mert különböző hányadában bezárt levegőt tartalmaz. Az előrehaladott őszi évszaknak megfelelően a vizsgált talajok mintavételkor a természetes vízkapacitást megközelítő nedvességi állapotúak voltak. A talajmintákat ilyen nedvességi állapotban fagyasztottuk. A téli fagyok beálltakor a legtöbb évben ez a nedvességi állapot jellemző a talajra a megelőző őszi beázás után. Csak ritkán fordul elő, hogy a fagyok viszonylag száraz talajt érnek. A talaj szelvényben kialakuló hőmérsékleti grádiens hatására azonban ilyenkor a víz az alsóbb