Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
6. szám - Bozóky-Szeszich Károly–dr. Klimes-Szmik Andor–Szolnoky Csaba: A fagyott talajok vízáteresztésének laboratóriumi vizsgálata a…
Bozóky—Klimes—Szolnoky: A fagyott talajok vízáteresztése Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 511 FELSŐ RÉSZm 1._ Üveggyapot^ 1 |. <-) v ; 3 Fa dugó 2 5 mm habgumi _ Favázas farostlemez láda 4 tftOB/tOO PVC cső 5 Só-jég keverék - Szitaszövet 6 Húti csőkígyó ftSS) ütközi guorú PVC haüfomJtésset 5 mm habgumi 1 130/81 PVC esi a talqjmintávol _ Habgumival bélelt válgu a vízbevezetés es az elektr vezetekek számára 3 Vízbevezetés (M-12 PVC) 4 tffl/tWPVCcsl — tüi/SO PVC cső - -10 412/3 vizkivezető \ PVC cső a Fayazas farostlemez láda I. ábra. Fagyasztó szekrény és kísérleti tér 0uz. I. fíiyuK Mopiua u ucnumameAbHoe npocmpancmeo .4;.' BEPXHHFL qaerb, B: HHHÍHHH nacTb, 1. cTeK.Tímnoe BOJIOKHO, 2. nopitCTan pe3nna, 3. ftepeBHiinan iipo6Ka, 4. Tpy6a M3 nojuiBHHH.ixjiopnaa, 5. cMecb .Ten-cojib, 6. oxnajKaaramaa Tpy6a, 7. no/iMBnHn.ix.iopuanaíi rpyöa c O0pa3ue.\i rpynTa, 8. .IOTOK ANH TpyöonpoBoaoB n 3/ieKrpimeCKHX KaöeiieB, 9. BojionpoBoa, 10. BbiBoa (JnijibTpauHOHHbix BO;X Abb. 7. Gefrierschrank und Versuchsraum • A : Oberer Teil. Ji : Unterer Teil. 1 : Glaswolle, 2: Schaunigunuui, :i : Holzpfropfen, 4.' /'I'C-Kohr, 5; Salz-Eia-Geniiseh, ti: Kiihlsehlange. 7 : !>0/81 l'VC-Rohr mit der Bodenprobe, 8 : Hinne fúr die Wa^sereinleitung und t'ilr die elektrischen Leitungen, í) ; Wassereinleitung, 10 : Ableitung des durchgesickerten Wassers részbe helyezhető a vizsgált talajminta, itt történik a fagyasztás és a vízáteresztés mérése. A PVC hengerbe zárt, nedvességtartalom- és hőmérőkkel felszerelt talajminta a szekrény közepébe épített 2. kép. A kísérleti berendezés 1. kNirieti tér, 2. vízadagolú. vizszínszabályozó, 4. hőmérsékle.trajzoíó, 5. ellenáílásszekrény, tí. áramcrőssóguiérö 0omo 2. McnumameAbHoe oőopydoeamie 1. ncribiiaTe.ibHoe npocrpaiicTBO, 2. noaaiMiiK boám, 3. peryjun'op ypOBHn no;ibi, 4. ycTpoficTBo 3aniicn TeMnepaTypbi, 5. íuuhk h:ih conpoTiiB.TeHiiií, 6. H3MepHTe/ib ciial.i TOKU Iliid 2. Versuchseinrichtung 1. VersuclisrauiH. 2. Wasserdosierer. :!. Wasserstandsregler, 4. Temperaturzeichner, 5. Widerstandskasten, fi. Ampermessor nagyobb átmérőjű csőbe süllyeszthető. A talajmintából kivezető elektromos vezetékek, valamint a vízbevezető cső a szekrénybe süllyesztett habgumival bélelt — vályún keresztül hagyja el a kísérleti teret. A talajmintán átszivárgó víz a talajminta alatt gyűlik össze, illetőleg folyik ki a hőszigetelt térből és azon kívül köbözéssel mérhető. Kísérleteink során - a fenti tervtől eltérően feladtuk az ugyanazon helyen végzett fagyasztás és a vízáteresztés-mérés előnyeit. A só-jég keverékkel működő hűtőberendezés csak kb. 48 óra alatt fagyasztotta át a talajmintát, így a kísérleti munka folyamatosságát akadályozta. A talajminta átfagyasztását ezért külön hűtőszekrényben végeztük és a már megfagyott talajmintát helyeztük át a kísérleti térbe. Vízadagoló. A talajminta felszínére bocsátandó állandó hőmérsékletű vizet hőszigetelt ládába helyezett műanyag edényben tároltuk. A vizet hőmérsékletének állandóságát biztosítandó a talaj felszínére fölös mennyiségben vezetve és túlfolyatva állandóan áramoltattuk Ily módfin közel állandó hőmérsékletű, 5 mm vastag vízréteg borította a kísérleti talajoszlop felszínét. A túlfolyatásos rendszernek azonban megvolt az a hátránya,) hogy jelenleg még nem tudtuk mérni a talajba szivárgó víz mennyiségét. Következő kísérleteinknél ezért a vízborítás állandó szintjét nem túlfolyó bukóéllel, hanem túlfolyást nem igénylő úszós tűszeleppel kívánjuk biztosítani, így a talajoszlop vízfogyasztása meghatározható. Hőmérséklet és nedvességtartalom mérés. Mindkét mérőeszközt felülről lefelé baladva 1. 4. sorszámmal ellátva - a talajminta felszíne alatt meghatározott mélységekben (28, 56, 84, 112 mm) helyeztük el. A hőmérséklet (mint igen fontos tényező), mérését igyekeztünk pontossá és folyamatossá tenni. A kereskedelemben kapható elektromos ellenálláshőmérők viszonylag nagy méreteik miatt nem voltak alkalmazhatók, ezért magunk készítettük el a megfelelő méretűeket (átmérőjük 4 mm és hosszuk 70 mm). Az ellenálláshőmérőket rajzoló műszerhez kapcsoltuk. Az ellenálláshőmérők nullázást változtatható ellenállásokat tartalmazó ellenállásszekrény tette lehetővé. A talaj nedvességtartalmára a talaj elektromos vezetőképessége alapján kívántunk következtetni. Ezért a már említett mélységekben egy-egy rézből készült elektromos szondapárt helyeztünk el és mértük a talajon keresztül záródott áramkör áramerősségét. A kapott eredmények csak minőségi képet adnak, a nedvességtartalom százalékos értékei azonban így nem állapíthatók meg. A talajminták fizikai sajátságait a mintavételkori (természetes) nedvességtartalommal, a vízben mért fajsúllyal (Fs) és a térfogatsúllyal (Ts) jellemeztük. Az összporozitást 100. í 1 Fs) képlettel számítottuk.