Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
6. szám - Bozóky-Szeszich Károly–dr. Klimes-Szmik Andor–Szolnoky Csaba: A fagyott talajok vízáteresztésének laboratóriumi vizsgálata a…
512 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Bozóky—Klimes—Szolnoky: A fagyott talajok vízáteresztése A kísérleti talajok fizikai jellemzői TaöA. 1. <Pu3iiHecKue xapanmepucmuKU uccAedoeaHHbtx ipywnoe Tabelle 1. Physikalische Kennwerte der untersuchten Böden 1. táblázat Ts A pórustér beosztása • > Kötött Sorszám A talaj fél oszlop átl. Fs Term. nedv. tart. Ffcmin Ftkap Összporozitás es kapill. mozdulatlan vizet ( tart. pórustór Kapill. grav. pórustér Gravitációs pórustór súly % térfogat % 1. Mezőségi jellegű homok (őrszentmiklós), 0—15 cm 1,672 1,690 1,681 2,65 9,0 7,7 19,5 36,6 12,95 19,85 3,8 2. Ugyanaz, 0—15 cm 1,649 1,737 1,693 2,65 6,9 8,0 18,9 36,1 13,55 18,45 4,1 3. Ugyanaz, 40—55 cm 1,621 1,645 1,632 2,65 7,5 7,0 21,2 38,0 11,4 23,2 3,4 4. Ugyanaz, 40—55 cm 1,609 1,635 1,622 2,65 7,1 6,9 21,3 38,8 11,2 23,4 4,2 5. Típusos barna erdőtalaj (Érsekvadkort 2. szelv.), 0—15 cm 1,318 1,326 1,322 • 2,68 10,9 29,4 31,0 50,7 38,9 2,1 9,7 6. Ugyanaz, 0—15 cm 1,311 1,423 1,367 2,68 12,8 26,8 29,2 49,0 36,6 3,3 9,1 7. Anyagbemosódásos barna erdőtalaj (Diósjenő 2. szelv.), 0—15 cm 1,460 1,481 1,470 2,68 21,5 25,9 29,1 45,2 38,1 4,7 2,4 Itt jegyezzük meg, hogy a vizsgált talajok fizikai jellemzése elsősorban talajtani vonatkozású és éppen ezért használjuk a talajtanban szokásos jelöléseket és elnevezéseket pl. összporozitás = hézagtérfogat, a műszaki gyakorlat, elsősorban a talajmechanika szokásos elnevezésmódjával szembon. Meghatároztuk továbbá a talajok kapilláris vízkapacitását (Vknap) és minimális vízkapacitását (Vkmin). Előbbi értékét 4—6 napos kapilláris telítés utáni nedvességtartalomként kaptuk meg. A minimális vízkapacitás értékét a telített talajoszlop száraz homokra állításával határoztuk meg; 6—8 nap elteltével a felesleges víz leszivárgott és beállt az egyensúlyi állapot. Az egyensúlyi állapotnak megfelelő nedvességtartalmat tekintjük a minimális vízkapacitásnak. Ez a talaj természetes nedvességtartalmához közel álló érték. Az említett nedvességtartalom-értékeket súlymérés útján határoztuk meg és a száraz talajoszlop súlyszázalékában mértük. A kapilláris és a minimális vízkapacitás értékek a talajnedvesség mozgása szempontjából jellegzetes póruscsoportokat határolnak. Ezért ezen két fontos vízgazdálkodási talajjellemző értéke alapján bontottuk a vizsgált talajminták összporozitását. A minimális vízkapacitásnak megfelelő nedvesség nem mozog folyadék alakjában a talajban, a kapilláris pórusteret (Pkap) tölti ki. A kapillárisgravitációs pórustér (Pkav.g) alsó és felső határa a meghatározott két vízkapacitás érték. Végül a kapilláris vízkapacitástól az összporozitás értókéig terjed a gravitációs pórustér (P g), amelyből a felesleges víz a nehézségi erő hatása alatt minden körülmény között leszivárog, de bizonytalan hányadában mindig tartalmaz bezárt levegőt is és ezért a talaj vízáteresztőképességével kevésbé szoros összefüggést mutat mint a kapilláris-gravitációs pórustér. E pórustér beosztásának részletei tekintetében a szakirodalomra [13] utalunk. A mérések végrehajtása. Az egyes talajmintákat mintavételkori nedvességtartalmuk mellett megfagyasztottuk, majd felszerelve egy, az állandó vízszín tartáshoz szükséges toldalékgyűrűt, a mintát a kísérleti térbe helyeztük és mértük, hogy a víz talajfelszínre való bocsátása után mennyi idővel kezdődött meg a minta alján a víz csepegése, mértük a talaj és a talajfelszínen levő víz hőmérsékletét, továbbá a talaj elektromos vezetőképességét, a nedvességtartalom jellemzése érdekében. Ugyancsak mértük 5, 10 majd később 30 percenként a csepegés kezdete óta a talaj oszlopon átszivárgott víz mennyiségét. A vizsgálat befejezése után a talajminta fagyasztását néhány órán keresztül megszüntettük, s ily módon az a szoba-hőmérsékletet vette át, s ekkor a vízáteresztését ismét megmértük. Két esetben a normál hőmérsékleten végzett
