Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Léczfalvy Sándor: A források osztályozása

52 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Léczfalvy S.: A források osztályozása 15. ábra. Felszálló típusú Meluzina és Kerektó forrás Puc. 15. nodmiMaioufuecn ucmommu MeAy3una u KepeKuio Abb. 15. Aufsteigender Quelltyp : die Quellen Meluzina und. Kerektó 16. ábra. Az ösküi Aranyosi és Gyélaki források geológiai szelvénye Puc. 16. reoAoeuiecKiiü pa3pe3 ucmomiuKoe ApaHeui u JJe/iaK e oKpecnocmu 9UIKK> Abb. 16. Oeologisches Profil der Quellen Aranyosi und Oyélaki bei öskü Vertes-hegység. A karsztvíz piezometrikus szintje alatt 30—100 m-re van a forrásokhoz vizet vezető triász dolomit. A felszálló források másik előfordulási formája az, amikor alulról tör fel az alapkőzetből,de olyan szemcsés üledékes kőzeteken keresztül jut a felszínre, amely a közvetlen vízadó dolomitot, mészkővel befedte (14. ábra). Ezek a források is rendszerint melegebbek a vízgyűjtő terület évi középhőmérsékleténél. Ilyen forrás volt pl. az iszkaszentgyörgyi bauxitbánya mellett levő Kerektó és Meluzina forrás (15. ábra). Valamint a Várpalota melletti ösküi Aranyosi forrás (16. ábra). Ez utóbbi forrás a kb. 2 km távolságban kezdődő ösküi karsztból (triász dolomit) táplálkozik. Az itt beszivárgó csapadék egy része az ösküi Hármas és Gyélaki forrásokon jön ki, másrésze a mélybesüllyedt dolomitban tovább szivárog. Itt az agyagos vízzáró rétegek miatt nyomás alá kerül, majd ahol ez a fedőréteg meggyengül, ott a dolomitra közvetlenül ráfekvő dolomitpor és kavicsos görgetegen át a felszínre tör. Ebbe a csoportba tartoznak a tatai Fényes források is (1. fénykép). 5. Duzzasztott források Szilárd repedéses összeálló kőzetekben, mészkő, dolomit, homokkő vagy nagyátmérőjű görgetegben fordulnak elő. Ilyen forrás pl. az ösküi Gyélaki forrás is (16. ábra). Itt az Öskü felől a triász dolomitban áramló vizet a triász hegység peremén a felszínen elhelyezkedő agyagos rétegek kényszerítik a felszínre, tehát mintegy visszaduzzasztják annak ellenére, hogy alattuk vízvezető dolomit folytatódik. E helyen célszerű megemlíteni az egyedül sohasem, hanem rendszerint a duzzasztott forrástípussal együtt jelentkező, ún. depressziós forrást. Ennél a visszaduzzasztott víz magasabban fekvő, mélyebb völgyekben kibukkanhat, egyszerűen csak a mélyebb erózióbázis miatt. Ilyen forrás az ösküi Hármas-forrás, amelynél a kísérő és a tulajdonképpen létrehozó forrás a Gyélaki forrás. (Az ez alatt levő vízzáró agyag duzzaszt vissza a karsztosodott dolomitba.) 1. kép. A tatai Fényes források egyik tagja. Körszerű alakja elárulja alulról, szemcsés üledékes kőzeten át feltörő jellegét 0omo. 7. Hnen ucmoinuKoe (Penem e oKpecnocmu Tama. Kpyzooöpa3Han <fiopMa noKa3bieaem nodHUMawufuücH nepe3 3epHucmyw, ocaŐHnyw nopody xapaianep Bild 1. Ein (ilicd der Fényes-Quellen bei Tata. Seine kreisartige Form isi ein Zeichen seines durch Locker.. böden aufbrechenden Charakters M Wra) 160I5S150«5M135-