Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Léczfalvy Sándor: A források osztályozása

Léczfalvy S.: A források osztályozása Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 51 Piezometrikus s?int Huvics w Repedezett kőzet N '(pl mészkő,homokká) Vizzárá kőzetek 'Vizvezttö része ilyen. Például a keleti Balaton-vidék nagyobb forrásai, a Kéki, a Koloska, a Nosztori, a Malom­völgyi, a Ferenc források triász mészkőből és dolomitból eredő vizei a tőlük délre levő márgás összlet duzzasztó hatására buknak ki aránylag magasan (165—220 mAf-i szinten). Példaképpen bemutatható a Nosztori völgyi forrásokra vonat­kozó geológiai szelvény (9. ábra). A lfí. ábrán látható a lillafüredi Szinva-forrás. Ez a forrás az alatta levő vízzáró porfirit duzzasztó hatása miatt lép ki aránylag magasan (341 m. Orsz). a Bükk karsztkőzeteiből. Ugyancsak ilyen forrás pl. az alsóőrsi Mosó és Vályús forrás is, amelyek permi vörös homokkőből erednek és a tőlük délre levő elmállott (majd még délebbre szálbanálló) agyagpala duzzasztó hatására buknak a felszínre. Ugyancsak hasonló felépítésű a szalonnai Ná­das forrás, amely karbon mészkőből karbon agyag­palán bukik keresztül (11. ábra). 4. Felszálló források Vízgyűjtő és víztároló terük összeálló repe­déses, hasadékos, üreges kőzetekből (dolomit, WWWW Csapadék 14. ábra. Szemcsés, üledékes kőzeten keresztültörő, felszálló forrás Puc. 14. nodHUMawufuüca ucmoHHiiK, npoxodmifuü iepe3 3epHücmyw, ocadomyw nopody Abb. 14. Körnige Sedimentböden durchbrechender aufsteigender Quell 12. ábra. Közvetlen alapközetből eredő felszálló forrás Puc. 12. nodHUMawufuücfi nenocpedcmeeHHO U3 KopeHHoO. nopodu ucmoHHüK Abb. 12. Unmittelbar aus dem Qrundgestein aufsteigender Quell 11. ábra. Szalonnai átbukó típusú Nádas forrás geológiai szelvénye Puc. 11. reoAoemecKUü pa3pe3 nepenadawufeeocn ucmon­HUKCL Hadaiu E OKpecHOcmu CŰAOHHÜ Abb. 11. Geologisches Profil der ÜberfallqueUe Nádas­forrás bei Szalonna 0 500 1000 m • i i ábra. Magyaralmást források geológiai szelvénye. (Közvetlenül az alapkőzetből eredő felszálló forrás) Puc. 13. reoAOZUiecKoü. pa3pe3 ucmowuKoe Madbap­a/iMaiu (nodHiiMawufuecn U3 KopenHoü nopodbi ucmonHUKU) Abb. 13. Geologisches Profil der Quellen bei Magyaralmás (unmittelbar aus dem Grundgestein aufsteigende Quellen) mészkő, homokkő) épül fel. Két fajtája különböz­tethető meg. Az egyik gyakorlatilag közvetlenül az alapkőzetből ered (12. ábra). Itt a vízgyűjtő területen beszivárgó csapadék még mielőtt a fel­színre bukkan, mélybe süllyed és csak hosszabb út megtétele után emelkedik ismét a felszínre. (Innen ered a felszálló elnevezés.) Ezek a források rendszerint melegebbek is, mint a vízgyűjtő terület évi középhőmérséklete. Ilyen forrás pl. a Vértes­hegység déli részén levő magyaralmási forrás (13. ábra). Itt a vízgyűjtő terület a kb. 3 km-re levő Isz.forris Fúrások száma Fúrások száma 10 7 1 2 Terepmagasság /«ffl W W füS

Next

/
Thumbnails
Contents