Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bözsöny Dénes: A vízgazdálkodási távlati tervezés

Bözsöny D.: Vízgazdálkodási távlati tervezés Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 495 egy-két év után állást lehet foglalni az eredeti népgazdasági terv megvalósíthatóságáról vagy módosításáról. Pl. a tervezett munkaerő foglalkoztatás változatlanul hagyása mellett kisebb vízigényű beruházás kerül megépítésre. Ez a megoldás hosszabb előkészületi időt igényel mintha a beruházási program elkészítésével egyidőben kell „szakvélemények" alapján gyors választ adni a gazdaságosan kitermelhető vagy kivehető megfelelő tartósságú vízkészletekről. Ki kell mondani, hogy csakis a fokozatos közelítés módszerével lehet a népgazdasági és a vízgazdálkodási terv közt a kapcsolatot megteremteni. A távlati tervezés vizsgálatánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a vízgazdálkodás és a regionális tervezés, általánosítva a népgazdasági, továbbá az ágazati tervezés és a regionális tervezés kapcsolatát. A regionális tervek a 2030/1958. (IV. 5.) M T. határozat alapján az - Építésügyi Minisztérium irányításával 1958 óta készülnek. A regionális tervezés a gazdasági körzetek (régiók) termelő erőinek tervszerű elosztásával, területeinek felhasználásával, települési- és közlekedési hálózatával, a fontosabb létesítmények rendszerével foglalkozik. A regionális tervezés feladata a helyi adottságokon alapidő különböző fejlesztési lehetőségek feltárása és a különböző fejlesztési szempontok nagy időtávlatra • szóló összehangolása. A regionális tervezés főleg egyes területek között fennálló gazdasági, termelési, ellátási és népesség-eloszlási aránytalanságok kiküszöbölésének eszköze. Nem tartozik a regionális tervezés feladatkörébe az egyes települések (városok, községek) belterületi határain belüli területfelhasználás vagy egyes létesítmények elhelyezése. A regionális tervezés a népgazdasági távlati tervezési irányelvein és mutatószámain épül fel. A regionális tervezés ma már sok tudományos vizsgálatot igényel, melyek azt a célt szolgálják, hogy az elvek ós módszerek tisztázódjanak. A vízgazdálkodással foglalkozóknak szükséges minél jobban megismerni a regionális tervezést, de ugyanez áll fordítva is. A regionális tervezés elvei már főbb vonásaiban tisztázódtak, de a helyes módszerek kidolgozása még nem fejeződött be. .Jelentős feladat a regionális tervezés és vízgazdálkodási távlati, továbbá a kerettervezés közti lényegi kapcsolat megteremtése. A területi tervek kidolgozásánál ma még nagy gondot okoz, hogy Magyarországon többféle területi elhatárolás létezik (I. ábra). A tervezési munka megkönnyítésére feltétlenül szükséges a különböző célú területi felosztások összhangját megteremteni. Véleményem szerint megvalósítható egy olyan egységes területi bontás, amely kielégíti a vízgazdálkodás és más jellegű területi tervezés igényét is. A vízgazdálkodási távlati tervezés Az /. táblázat részletes áttekintést ad a vízgazdálkodási tervekről, melyek lehetnek országos és területi tervek. Mindkettő készülhet meghatározatlan iclőre és hosszabb-rövidebb időtartamra. Meghatározatlan időre készülő terv a lehetőségeket tárja fel és azok összefüggéseit vizsgálja, másképpen fogalmazva a fejlesztés kereteit határozza meg. Az ilyen terv neve keretterv. Tisztán a lehetőséget feldolgozó keretterv csak egyes szakágazatra készülhet (pl. öntözés) másokra nem (pl. .ivóvízellátás). Hosszú távlatú vízgazdálkodási terv most készül és 1980-ig dolgozza fel a jövő fejlődésének mértékét és módját. Az előző tervek részletesebb kidolgozásával készülnek az ötéves távlati vízgazdálkodási tervek. A második ötéves terv 1965-ben fejeződik be, melyet követ a már előkészítés alatt álló harmadik ötéves terv (1966—1970). Az országgyűlés által jóváhagyott ötéves terv bontásából alakul ki az éves terv mely január 1-től december 31-ig tartalmazza a feladatokat a hozzátartozó eszközökkel együtt. A tanulmány a következőkben a vízgazdálkodási távlati tervezés hazai fejlődésével és tapasz, talataival foglalkozik. A távlati tervezés első csíráját rejtette magában az 1908-ban elkészült, a folyók szükséges szabályozási munkáinak 20 éves programja. Ez volt az első hosszabb időre szóló munkaterv. 1929-ben állították össze az új vizsonyoknak megfelelően a 15 évre terjedő víziberuházási programot. Ez volt Magyarország második vízgazdálkodási távlati terve. 19IÍ0 tavaszán Sajó Elemér az „Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználására" c. munkájában hosszú évtizedekre előre kijelölte az ország vízügyi programját, az elvégzendő munkálatok megvalósításának módját és előfeltételeit. A felszabadulás után Serj Egyed irányításával kidolgozásra került a vízügyi műszaki szolgálat távlati munkaterve. A mai értelemben vett átfogó vízgazdálkodási távlati terv előkészítése 1952-ben kezdődött meg - dr. Mosonyi Emil javaslata alapján a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának augusztus 15-én kelt határozatával és az ennek nyomán kiadott 300 053/1962. 13EM. rendelettel. A rendelet az < )rszágos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozásával a Vízerőmű Tervező Irodát (ma Vízügyi Tervező Irocla) bízta meg. Az 1952—54-ben készült Országos Vízgazdálkodási Keretterv volt a harmadik vízgazdálkodási távlati terv hazánkban, mely megelőzte a népgazdasági hosszú távlatú tervek készítését. A Vízerőmű Tervező Iroda igazgatója dr. Mosonyi Emil, Kertai Ede osztályvezetőt bízta meg az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésének irányításával. A Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportjának munkabizottsága — a Vízerőmű Tervező Iroda felkérésére — elsőnek dolgozta ki Baranya és Somogy megye területére a vízgazdálkodási keretterv vázlatot a helyi elképzelések alapján. A pécsi csoport által feldolgozott anyagot mint mintát kapták meg azok a vidéki városok, amelyekben értekezlet összehívását terveztük. A vázlathoz tartozó leírás ismertetése nélkül is érthető a 2. ábrán feltüntetett térkép, amely áttekintést ad az elképzelésekről és egyben tájékoztat a Keret-