Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bözsöny Dénes: A vízgazdálkodási távlati tervezés

496 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Bözsöny D.: Vízgazdálkodási távlati tervezés JELMA6YARAZAT Mezesre különösen alkalmas feriilef ///// Hoiostavak számára különcsen alkalmié terület /// Holastavak szamara kevesbe alkalmas terület Tárázási lehetősig ipari vízellátásra —*— Ipari vízellátás , , , Dráva csatorna, Gyékényes-Pécs öntöző, hajózó ét ipari vizeliátá csatorna —Németh Endre féle csatorna terv c Gyógyfürdő o-o-o- Gyógyvíz távvezeték • • • különféle ásvány, gyógyvíz és hévíz előfordulások \ - Törpevízművek szempontjából megvizsgálandó \\ \ terület Balatoni fürdőkultúra, jó ivóvízzel és csatamá-A A A zássai ellátandó terület Vízlépcső + 90 Tengerszint feletti magasság 2. ábra. Az 1953. érben készült vízgazdálkodási keretterv vázlat (A Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjának javaslata) <J>iu. 2. CxeMa eetiepaAbiioeo eodoxo3.HiicmeenHoeo naana, cocmaejiewweo e 1953-eM eoöy Abb. 2. Das Schema des wasserivirtschaftlichen Rahmenplans aus 1953. terv kidolgozásának első lépéséről. A területi elképzelésekből és számos vizsgálathói alakult ki az ország első vízgazdálkodási keretterv vázlata. Az ország hét vidéki városában megtartott értekezletek figyelembevételével a Vízerőmű Tervező Iroda egy szöveges és egy rajz-mellékleteket tartalmazó kötetben dolgozta fel az országos vízgazdálkodási kerettervet. A terv megalapozására 26 kötetben foglalta össze az előkészítő tanulmányokat. Az országos vízgazdálkodási keretterv felépítése a következő volt: A) Az országos vízgazdálkodási keretterv összefoglalása (előzmények, kiinduló feltótelek, az eredmények összefoglalása). B) Részletes ismertetés (a keretterv felépítése és szerkezete). I. Kiindulási adatok (gazdaságföldrajzi jellemzők, Magyarország vízkészlete, felszíni vizek tárcfzása). II. Vízrendezések (folyószabályozás, ármentesítés, belvízrendezés, patakrendezés, vízmosáskötés, a talaj vízháztartásának szabályozása). III. Vízhasznosítások (öntözés, haltenyésztés. vízerőhasznosítás, víziutak, ivóvízellátás, iparvízellátás, szennyvízkezelés, ásvány- ós gyógyvizek). IV. A vízkészletek és vízigények összehasonlítása. V. Nagylétesítmények. VI. Ütemezés, költség- és anyagszükséglet. VII. Gazdasági összefoglalás. VIII. Kutatási terv. IX. A keretterv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges intézkedések. IX. A keretterv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges intézkedések. X. A keretterv felbontása vízgazdálkodási tájegységekre. IS díj 1 : 400 000 méretarányú térképmelléklet. A keretterv 2(1 példányban készült, az előkészítő tanulmányok négy példányban. A 3- és 4. ábra bemutatja az 1952—54. évben készült Keretterv feldolgozásának jellegét és mélységét. Az 1952—54. években készült Országos Vízgazdálkodási Keretterv jóváhagyásra nem került és így a tervező szervek nehezen juthattak hozzá. Tíz év után is elmondható, hogy a feldolgozás műszaki megfontolásai főbb vonásokban helyesek voltak, csak a megvalósítás ütemezése bizonyult a valóságtól eltérőnek. Azok akik ismerték a Keretterv anyagát a távlati tervek összeállításához, az elmúlt években is gyakran felhasználták. Az 1952—54. évben készült Országos Vízgazdálkodási Keretterv rámutatott arra, hogy a terv továbbfejlesztése érdekében az ország területét vízgazdálkodási tájegységekre kell felbontani. A 26. kötet erre mutat példát. A megnövekedett feladatok és a gyors fejlődés szükségessé tette előkészíteni a Vízgazdálkodási Keretterv elmélyültebb részletesebb kidolgozását. Az 1961. január 17-én kelt 2001. Korm. sz. határozat rendelte el az Országos és Területi Vízgazdálkodási Kerettervek kidolgozását. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervek (TVK) összeállítása az 1963. évben, az Országos Vízgazdálkodási Keretterv (OVK) 1964. év végén fejeződik be. A mostani Keretterv készítése kedvezőbb feltételekkel indulhatott meg. mert az 1952 54. évben összeállított Országos Vízgazdálkodási Ke-