Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bözsöny Dénes: A vízgazdálkodási távlati tervezés

492 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. « VÍZGAZDÁLKODÁS Vízgazdálkodási távlati tervezés BÖZ8ÖNY DÉNÍS' Bevezetés Az egész világon mind gyorsabban terjed az a felismerés, hogy a fejlődés döntő tényezője a víz. A víz fokozottabb jelentőségének felismerése mind több és több ország vezetőit készteti arra, hogy a megfelelő szervezet létrehozására és a szükséges eszközök rendelkezésre bocsátására intézkedéseket foganatosítsanak. Érdemes megemlíteni, hogy 1902. november 28-án létesítették az Ausztráliai Vízgazdálkodási Tanácsot. A tanács megalakulását bejelentő beszédében Menzies R. G. Ausztrália miniszterelnöke a következőket mondotta : „A víz a fejlődés döntő tényezője ós ezért sokkal többet kell tudnunk — részletében is — vízkészleteinkről. A tanácsnak gondoskodni kell a munka átfogó ós rendszeres elvégzésére szolgáló eszközök biztosításáról. Nem várható, hogy a tanács ezen a területen látványos ós gyors eredményeket mutasson fel, azonban munkájának eredménye felbecsülhetetlen értékű lesz." Figyelemre méltó továbbá például az angol kormány vízgazdálkodási politikájáról szóló 1961. április 19-én kelt emlékirata. A bevezetés 2. pontja többek között a következőket írja : Közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor minden valószínűség szerint új szemszögből kell megvizsgálnunk a vízgazdálkodás kérdését. . . Lehetséges, hogy nincs már messze az az idő, amikor a folyóvölgyek vízkészletét a lehető legtágabb értelemben egészében kell szemlélnünk, hogy biztosítható legyen az összes különböző és gyakran egymással ütköző igények megfelelő kielégítése ; az hogy a folyó vize tiszta maradjon és a haltenyésztés, hajózás stb. érdekei meg legyenek védve, miközben ugyanakkor az összes különböző vízhasználatok részére a lehető legnagyobb mennyiségű víz a lehető leggazdaságosabban biztosítassók." * Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest. Magyarországon korán felismerték a vízgazdálkodás egységes irányításának szükségességét. 1948-ban az Országos Vízügyi Hivatal és 1953-ban az Országos Vízügyi Főigazgatóság jött létre. Az egységes szervezet lehetőséget ad arra, hogv a gazdaságpolitikai célkitűzések összehangolt átfogó vízgazdálkodási tervek alapján a legeredményesebben valósuljanak meg. A tanulmány a következőkben átfogó képet ad a népgazdasági tervezés rendszeréről, a népgazdasági és vízgazdálkodási tervezés kapcsolatáról, majd a vízgazdálkodási távlati tervezéssel, a keretterv készítéssel és végül az átfogó (komplex) vízgazdálkodási tervezés továbbfejlesztésére teendő javaslatokkal foglalkozik. A népgazdasági tervezés A népgazdaság arányos fejlődése csak előre elkészített terv alapján valósulhat meg. A népgazdasági tervezés feladata, hogy meghatározza és mennyiségi formába öntse a gazdaságpolitikai irányelveket, továbbá biztosítsa azok tervszerű végrehajtása érdekében az újratermelési folyamat zavartalanságát. Ez utóbbi cél eléréséhez olyan szervek szükségesek, amelyek ismerik a fejlődés irányvonalát és a megvalósítás feltételeit. Hazánkban a központi tervező szerv az Országos Tervhivatal. Az átfogó tervezési módok a népgazdasági és regionális tervezés, amelyhez az ország természeti adottságaira is jellemző vízgazdálkodási tervezés társul. 1. táblázat 1. A NÉPGAZDASÁGI TERVEK LEHETNEK : ORSZÁGOS, TERÜLETI : HOSSZÚ TÁVLATÚ (10—20 év). TÁVLATI (ű év), RÖVIDLEJÁRATÚ vagv OPERATÍV TERV (1 év) ; ÖSSZ NÉPGAZDASÁGI, ÁGAZATI (pl. ipar, mezőgazdaság) ; TÖBB OLDALÚ AN EGYEZTETETT (KGST), KÉTOLDALÚ AN EGYEZTETETT. Kiterjedés szerint : Időtartam szerint : Tartalom szerint : Nemzetközi kapcsolatok szerint II. A REGIONÁLIS TERVEK LEHETNEK : ORSZÁGOS, TERÜLETI ; VIZSGÁLATOK, TERVTANULMÁNY, RENDEZÉSI TERV ; GAZDASÁGI KÖRZET, ALKÖRZET (ipari, mezőgazdasági, vegyes, üdülőhelyi, egyéb különleges régiók), KÖZIGÁZGATÁSI (megye, járás stb.) ; KÉTOLDALÚAN EGYEZTETETT. Kiterjedés szerint : Tervezési szakasz szerint Területi bontás szerint : Nemzetközi kapcsolat szerint : III. A VÍZGAZDÁLKODÁSI TERVEK LEHETNEK: ORSZÁGOS, TERÜLETI ; KERETTERV, HOSSZÚ TÁVLATÚ TERV, ÖTÉVES TERV, ÉVES TERV ; ÖSSZ SZAKÁGAZATI (átfogó, komplex), SZAKÁGAZATI (pl. árvízvédelem, folyamszabályozás, belvízgazdálkodási) ; VIZSGÁLATOK (pl. hidrológia), TANULMÁNY TERV (beruh. programot megelőző tanulmány), BERUHÁZÁSI PROGRAM (terv feladat), KIVITELI TERV ; VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETI EGYSÉGEK, VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGOK. KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEK (megye) ; TÖBB OLDALÚAN EGYEZTETETT (pl. KGST, EGB), KÉTOLDALÜAN EGYEZTETETT (KMB). Kiterjedés szerint : Időtartam szerint : Tartalom szerint : Tervezési szakasz szerint : Területi bontás szerint : Nemzetközi kapcsolat szerint