Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bözsöny Dénes: A vízgazdálkodási távlati tervezés

Bözsöny D.: Vízgazdálkodási távlati tervezés Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 493 A népgazdasági, a regionális és a vízgazdálkodási tervek felosztásáról áttekintést az 1. tábládat ad. —. A távlati tervek a népgazdaság fejlődését hosszabb időszakra, több évre állapítják meg. A távlati tervek megadják a gazdasági munka irányvonalát, és ezzel lehetővé teszik, hogy a feladatokat ne csak a pillanatnyi szükségletek, hanem a hosszabb távlatok szempontjából is vizsgálják. A távlati tervek ráirányítják a figyelmet a népgazdaság alapvető fejlesztési kérdéseire, a fejlődést gátló ellentmondásokra és szilárd alapot nyújtanak a pillanatnyi feladatok helyes eldöntéséhez. A népi demokratikus országokban a második világháború után általában két-három éves időszakot öleltek fel az első átfogó helyreállítási távlati tervek. A távlati terveknek ez a rövidebb időtartama összhangban állt a helyreállítási feladatok jellegével és a megvalósításukhoz szükséges idővel. Ma már több országban a távlati terv főformája az ötéves terv. Az ötéves terven kívül — hosszabb időszakra szóló 10—20 éves átfogó népgazdasági fejlesztési terveket is dolgoznak ki. Ahhoz ugyanis, hogy teljes mórtékben érvényesíteni lehessen a természeti erőforrások komplex hasznosítását, elő lehessen irányozni a termelőerők legésszerűbb területi elhelyezését, a gazdaságosságot a növekvő társadalmi szükségletekkel ós a korszerű műszaki követelményekkel összhangban lehessen fejleszteni, több ötéves terv kidolgozása szükséges. Sok hatás összefüggésének figyelembevételéhez hosszabb időszak tervére van szükség. Maguk az ötéves tervek jobb megalapozása is szükségessé teszi, hogy 10—20 évre tervjavaslatok készüljenek. Különösen nagy a fontossága a vízgazdálkodási és az energetikai hosszú távlatú tervek kidolgozásának, mert ezek az egész népgazdaság fejlesztését nagymértékbon befolyásolják. A rövidlejáratú vagy operatív népgazdasági tervek rövid időre, egy évre, negyedévre szólnak és a távlati tervekből az időközben a feltételekben bekövetkezett változások figyelembevételével — az adott időszakra jutó feladatokat állapítják meg. Míg a távlati tervekben a népgazdasági fejlesztés fő irányainak kijelölésén, a legalapvetőbb összefüggések biztosításán van a hangsúly, addig az éves tervekben az operatív feladatok kerülnek előtérbe. (így pl. az éves tervekben nagyobb súllyal szerepelnek az anyagellátási, az áruforgalmi, a pénzügyi stb. előirányzatok.) Az országos népgazdasági átfogó tervek mellett mind nagyobb jelentőségűek a területi tervek, melyek feladata a gazdaságilag vagy igazgatásilag elhatárolható területegységek tervszerű arányos fejlődését biztosítani. .-1 területi népgazdasági tervek kidolgozásának előfeltétele : a) a területegységek, tervezési körzetek meghatározása, b) a területi tudományos vizsgálatok, c) a területi mérleg és d) a területi statisztika készítése. A területegységek, tervezési körzetek határainak megállapítása csak tudományos területi vizsgálatok alapján lehetséges. Természetesen a vizsgálatok elvégzése nem egyszerű feladat, hanem hosszantart ó részletes elemző munkát igényel. A népgazdasági tervek kidolgozásának alapvető eszköze a mérlegek (termelés, elosztás, felhasználás, hiány, felesleg) készítése, melyek területi vonatkozásban részletesebb összefüggéseket tárhatnak fel. Hazánkban területi mérlegek készülnek a tüzelő anyagokról, építő anyagokról, 8—10 legfontosabb mezőgazdasági terményről, munkaerőről stb. A jó népgazdasági tervezés alapja a megfelelő statisztika, amely lehetővé teszi a változás megbízható értékelését. A népgazdasági és a vízgazdálkodási tervezés kapcsolata A népgazdasági ötéves és éves tervek készítésének módszere az évek során kiforrott. Ma még azonban ez nem mondható el a hosszú távlatú tervezésről. Az elmúlt 17 év kevés volt arra, hogy ilyen tapasztalatokat gyűjthessünk. Lényegében az első hosszú távlatú népgazdasgi terv — mely az 1980-ig terjedő időre vonatkozik — most készül. A területi tervezés módszere is kialakulóban van. A népgazdasági terv döntően befolyásoló része a vízgazdálkodási terv. A vízgazdálkodási tervnek a népgazdasági terv fejlesztési előirányzataiból kiindulva kell készülnie, úgy hogy a kölcsönös összhang meglegyen. Hazánkban ma érvényben levő népgazdasági ágazati tervezési rendszerben nem jut kifejezésre a vízgazdálkodás jelentősége.* Megkell említeni, hogy pl. a Német Demokratikus Köztársaságban és Csehszlovákiában a vízgazdálkodás önálló népgazdálkodási ág és szaksajtójuk gyakran foglalkozik a vízgazdálkodás közgazdaságtanával. Különösebben nem kell indokolni a vízgazdálkodásnak a népgazdaságban betöltött szerepét. A bevezetőben erre már utalás történt. A sok víz által okozott kárra elég példát adott 1954, 1956, 1963. év, figyelemre méltó az 1960—1962. száraz év termés kiesése, hogy csak a legutóbbi évek tapasztalatait idézzük vissza. Bármely népgazdasági terv ott, akkor és olyan mértékben valósítható meg, amilyen mértékben — többek között — a szükséges mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre áll. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a már felhasznált vizek elhelyezésének és újra felhasználásának vizsgálata sem. A vízigények gyors növekedése fokozottabb óvatosságra int. Kellő időben vizsgálni kell a víz biztosításának lehetőségeit, de legkésőbb a beruházási programban kell erre részletesen kitérni. El kell érni azt, hogy különösen a felszín alatti vízkészletekre telepített jelentősebb létesítmények (vízhasználatok), csak akkor kapjanak engedélyt a beruházásra, ha a vízkészletet előzetesen részletesen tanulmányozták, vagyis : teljesen tisztázott a vízadó réteg települési és a víz utánpótlódási viszonyai, a víztartó kőzetek vízáteresztőképességi tulajdonságai ; * Az előadás elhangzása után rövid idő múlva javult, a helyzet, megjelent az OT elnökének 10/1963. (Tg. É. 9) OT. számú utasítása a vízgazdálkodás egységes fejlesztésének tervezéséről.