Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Illés György: A regionális vízművek

488 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Illés Gy.: A regionális vízművek M TATA! WMPCSr BALATONI ZALAI: iÉ MECSEKI S viszonyítva kedvezőtlen elhelyezkedésű vízkészletek és fogyasztók között létesítenek majd egyensúlyi helyzetet. Vizsgálataink szerint az országnak 11 olyan területe van, ahol máris szükséges, illetve a következő két évtized során szükségessé válik nagyobb regionális vízművek kiépítése részben az iparosítás, részben a városok kulturális fejlődése, részben pedig a terület rendkívüli vízszegénysége miatt. Ezek a területek (3. ábra) : L. Zalai iparvidék. 2. A Bakony nyugati területei 3. A Séd és a Gaja völgye. 4. A balatoni üdülőterületek. 5. A tatabányai iparvidék. (i. A mecseki iparvidék. 7. Közép-Nógrád ós a mátrai üdülő területek. 8. A borsodi iparvidék. 9. A Nyírség és a Hajdúság egyes területei. 10. A Jászság. 1 1. Békéscsaba ós Orosháza térsége. Első hazai regionális vízműveink most épülnek, vagy tervezés alatt állnak. A hazai művek, ha azok víztermelési kapacitását, területi kiterjedését vizsgáljuk, nagyságrendben talán elmaradnak a vízért máris sokkal nagyobb áldozatra kényszerült országok olyan nagy műveitől, mint pl. az 5000 km--et ellátó, 2 milliárd márka költséggel épülő Elbau-i, a 10.000 km

2-re kiterjedő olasz MclissanoCompano-i, vagy akár a 7000 km

2-et ellátó Bodensee— Stultgart-i és a Duna—Tisza köze nagyságú Dobrudzsa-i regionális vízművek, műszaki megoldásuk mégis bonyolult és sokrétű feladatot jelent vízimérnökeink számára és az új feladat, az új utak keresése erre a szakterületre fokozott erőösszpontosítást kíván. A regionális vízművek kialakítása Valamely térségben a vízellátás megoldásának lehetőségeit a fogyasztók és a vízkészletek nagyságrendje és azok térbeli elhelyezkedése határozza meg. Az itt rendelkezésre álló vízkészletek nagysága, vagy a víz kiszolgálási költsége döntő befolyással lehet az új telepítések elhatározásánál, hacsak az egyéb tényezők, mint pl. az alapanyagbázis nem köti adott helyhez a létesítményt. A terület vízbősége vonzólag, a vízhiány taszítólag hat az új létesítmények elhelyezésénél. A különböző területek vízellátási adottságai és a fogyasztók telepítése tehát kölcsönhatással van egymásra. A fogyasztó^ körét és a vízfogyasztás nagyságát a meglevő fogyasztók, a településhálózat és a településszerkezetben várható fejlődés, a fogyasztók összetételében beálló változás, valamint az előirányzott új ipartelepek és mezőgazdasági üzemek mint a legfontosabb vízfogyasztást alakító tényezők figyelembevételével kell meghatározni. Ezeknek a meggondolásoknak az alapján alakul ki a fogyasztók területi elhelyezkedése és a vízszállítás költségei szempontjából különösen fontos magassági elrendezés. A regionális vízművek zárt csővezeték rendszerei közel azonos minőségű víz szállítására épülnek. A terület vízkészleteit tehát abból a szempontból kell vizsgálat alá venni, hogy a természetes előfordulások mennyiben felelnek meg ennek a követelménynek, vagy mi módon tisztíthatjuk, kezelhetjük azokat. Ma már természetesen túl vagyunk azon, hogy csak a természetes vízhasználatokra építsük fel vízműveinket. A természetes vízkészletek a kívánt mennyiségben ma már a legritkább esetben állnak rendelkezésre, ezért minden esetben gondosan kell mérlegelni valamennyi olyan lehetőséget és megoldást, amellyel a vízháztartásba történő mesterséges beavatkozással vízkészleteink növelését, azok minőségének javítását segíthetjük elő. Ebből a szempontból — a megfelelő adottságok mellett — különös fontosságúak KÍCSMHCT 3. ábra. Építendő nagyobb regionális vízműveink 0ue. 3. Co3daeaeMbie e Bempuu őoAee KpynHbie peeuüHOAbHbie eodonpoeodHbie cmaHguu Abb. 3. Unsere grösseren zu erbauenden Regionalwasserrersorgungen