Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Illés György: A regionális vízművek

Illés Gy.: A regionális vízművek Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 489 a) a felszíni vizek, vízfolyások tározásos kiegyenlítése, b) a talajvizek dúsítása mesterséges vízpótlás segítségével, c) a talajvizek tározása megfelelő duzzasztással, d) a forrásvizek tározása, a forrásküszöb szabályozásával, ej a mesterséges karsztvízmegcsapolások. Mindezek olyan lehetőségek, amelyekkel a múltban alig foglalkoztunk, pedig a gazdaságossági szempontok azt követelik, hogy az adott térség helyi készleteit a lehető legnagyobb mértékben használjuk ki és csak ezután építsük meg a költségesebb távvezetékeket. Ebből következik egyúttal a fejlesztés ütemezésének alaptétele, hogy a vízellátás megoldása kis vízigények és kedvező hidrológiai, ill. hidrogeológiai adottságok mellett első lépésben a helyi vízkészletekből történjék, második fázis a regionális művek kialakítása, majd az országrészekre, sőt az egész országra kiterjedő vízpótló rendszerek, vagy az esetleges nemzetközi együttműködés létrehozása. „ A vízkészletek és fogyasztók összekapcsolását szolgáló termelő és szállító művek kialakítására valamely adott térségben általában sok változat áll rendelkezésre. A változatok közül azt kell megépíteni, amelynél az egyes víztermelőtelepek által együttesen termelt víz egységére eső beruházási és szállítási költségek a legkisebbek. Közelítő vizsgálatoknál mind a vízkészleteket (F), mind a SfA merAOTÓKSÚLYPONTJA; S

v- vilMSUSUKSÚLYPONTJA M M t. ábra. A vízkészletek és fogyasztók elhelyezkedése egy adott térségben <Puo. 4. PacMAOMcenue eodHux pecypcoe u nompeóumeAeii 6 daHHOM paüoHe [a]: ueHTp noTpe6nTe/ieií, [6]: uem-p BOAHUX pecypcoB Abb. 4. Anordnung der Wasserdargebote und Verbraucher in einem gegebenen Raum la]: Verbraucherschwerpunkt, {6]: Schwerpunkt der Wasserdargebote fogyasztókat (F) térbeli erőrendszerként foghatjuk fel, amelyek eredői súlypontjának egymáshoz viszonyított helyzete a szállítási költségekre és részben a csővezetékek beruházási költségeire összehasonlító képet ad. A megoldás alapvető feltétele, hogy a 27 V F, a vízszintes szállítási távolság (T) és a súlypontok függőleges rendezőinél M = Zj — Z

v a legkisebb legyen (4. ábra). Azokat a víztermelő telepeket kell tehát kiválasztanunk ós a rendszerbe bekapcsolnunk, amelyek az említett feltételek elérését leginkább elősegítik. A helyettesítő eljárás mind a vonalmenti, mind a területi, mind pedig a térbeli rendszereknél jó tájékoztatást ad, azonban a közel azonos értékű lehetőségeknél csak a részletes vizsgálatok hozhatnak eredményt. A vízellátó műveknek a gazdasági életben betöltött szerepét és jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nálunk ma 1 m

3 víz átlagosan 250 Ft ipari termelést szolgál, egyes településeken azonban ez az érték eléri az 1000 Ft-ot is. Ahogy bővül az ellátandók köre, növekednek a területegységen elhelyezett termelőerők, fokozódik a víz minőségével, a vízszállítás biztonságával szembeni követelmény, fokozódik a felelősség is a tervezés, az építés és az üzemelés során egyaránt, hiszen most már egy egész összefüggő gazdasági terület, esetleg napi több száz millió termelése, a gyárak és lakótelepek üzembiztos ellátása a feladatunk és éppen ezek azok a fogyasztási helyek, amelyek a legérzékenyebben reagálnak a vízszolgáltatásnak akár csak rövid idejű szünetelésére és minőségének változására is. A regionális vízművek műszaki kialakítása is több sajátos feladatot vet fel, amelyeket már a művek tervezése során figyelembe kell vennünk. Ilyenek pl. a nagyobb biztonsági igény a vízszolgáltatással szemben, hiszen a vízmű egy egész gazdasági térrész életét szabályozza. Mind a szolgáltatási biztonság fokozásánál, mind pedig az energiafelhasználás napi csúcsainak mérséklésénél különösen nagy jelentőségük van a tárolóknak, elsősorban a nagy energiaigényű ipari terül -i ' ken. A tárolók a szokásos víztartalékok képzése mellett tegyék lehetővé az energiafogyasztási csúcsok időszakában a vízművek energia igénybevételének mérséklését, esetleg szüneteltetését. — A távolsági vízvezetés, a távvezetékek korszerű kialakítása is vet fel nálunk új feladatokat, így az egyes vezetékszakaszok záróberendezéseinek automatizálását annak érdekében, hogy csőtörés esetén megakadályozzuk a rendszer teljes leürülését, több ezer m

3 víz elvesztését és esetleg komoly helyi károkat. — A nagy területű rendszerek összehangolt működtetése a távjelzés és távvezérlés megbízható kiépítését követeli meg * és hasonló szerepe van az üzemelő szervezet korszerű központi irányításának is. A vízműveknél a hidrokémiai és hidrobiológiái munka is egyre nagyobb szerepet kap, mert mindinkább előtérbe kerülnek a tisztítástechnológiai berendezések, a felszíni és a kedvezőtlenebb minőségű vizek fokozottabb mértékű felhasználása következtében. A vízminőségi feladatok korszerű laboratóriumhálózatot és megfelelő felkészültségű szakembereket igényelnek ma már a víztermelő