Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bartos Sándor: Az Általér-völgyi települések és létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása

482 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Bartos S.: Az Általér-völgy távlati vízellátása Tata és környéke jelenlegi vízellátási helyzete Tata jelenlegi lakossága korház, edzőtábor és a bejárokkal együtt 20 000 fő. A vízmű víztermelése Kovács J. Gyula főmérnök közlése szerint csúcsban 1200 m

3/nap, az egész város jelenlegi vízigénye viszont 4000 m

3/nap. A város csak részben közművesített. A felsővárosban a közművesített részeken jelentkező 250 m

3/nap vízhiányt csak ideiglenesen oldották meg. Tóvároskert részére pedig jelenleg kb. 400 m

3/nap többlet vízmennyiségre lenne szükség. Tata város lakossága 1949. január 1-én 13 199 fő. Azl949 1961 közötti időszakban a népességszám növekedése 4411 fő, azaz 33,4%. A távlati lélekszám 1975-ig 30 000 fő, így a vízigény 200 l/nap fővel számolva (j000 m

3/nap, vagyis távlatban 4800 m

3/nap vízmennyiségre van szükség. Tata és közvetlen környékén fakadó egykor bővizű források vízhozama, különösen az utóbbi időben a XV/b akna vízbetörése óta erősen apadt. Ezt szemlélteii az 1. táblázat. 1. táblázat Vízhozam |m

3/napj Megnevezés Horusitzkv 1919 Kényes források 110 Íi40,0 Angolkerti forrás 86 400,0 Nagytó forrásai 17 271.0 Kertaljai völgy forrás . . . . 3 346.1 Törökfürdő LoPresti forrás | 1313,1 összesen j 224 970,3 1962. évi állapot 21 168,0 elapadt 5 385,6 190,0 20,0 2(5 763,6 A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az Angolkerti források közül a Tükörforrás vízhozamára vonatkozó adatot a VITUKI 1960. szeptember 5-i mérése alapján közöljük, a forrás jelenleg elapadt, s vízét a mellette létesült „Edzőtábori" kúttal lehet kivenni. Tata város vízműve így a LoPresti forrásból, a szociális otthon kútjából ós részint a'((kórház kezelésében levő) Törökfürdő forrásból kapja vizét. A Törökfürdő forrásból 70 m

:

l/nap a kórházba, 30 m

3/nap a városba kerül. A Plébánia-kert két forrása főleg a .Mezőgazdasági Technikum vízigényét biztosítja. Tó városkertet a Pokol forrás látja el. A két városrész között 1,1 km hosszú összekötő vezeték hiányzik. Ennek megépítésével és a Kálváriadombon létesítendő víztoronnyal jelentősen megjavulna a város vízellátási helyzete. Külön kiemeljük a város északnyugati határában feltörő Fényes forrásokat, amelyek vízhozama a VITUKI 1962. decemberi 13-i mérése szerint 21,168,0 m

3/nap. A források környékének rendezése, üdülőteleppé történő kiépítése a közeljövő legfontosabb tervei-közé tartozik Az ország legbővebb vízhozamú forráscsoportjának vize fürdőkultúrát leszámítva — jelenleg felhasználatlanul a Fényes patakba folyik. Ezt a túlfolyó vizet szükség esetén az Oroszlányi Hőerőmű tartalék vízellátását biztosító 400 mm átmérőjű vezetéken keresztül táplálják a hűtőtóba (200 l/sec). Az Általéi'-völgyi települések és létesítmények vízellátásának távlati lehetőségei Az Általér-völgyi települések és létesítmények távlati vízigénye : Oroszlányi Erőmű 17 000 m

3/nap Oroszlány város 10 000 m

3/nap Tatabányai Erőmű 17 000 m

3/nap Bánhidai Erőmű 12 000 m

3/nap Tatabányai Sporttelep (i 000 m

3/nap Tatabányai bányák, és a strand '.. 10 000 m

3/nap Tatabánya város 18 000 m

3/nap Tata . . .' 6 000 m

3/nap 96 000 m 3/nap Ebből 36 000 m

3/nap ivó- és 60 000 m

3/nap ipari víz. Tatabánván a kiemelt bányavízmennyiség több mint 130 000 m

3/nap. Ebből a vízmennyiségből a távlati és az ivóvízigény egy része Kielégíthető. A készítendő részletes regionális vízgazdálkodási vizsgálatnál a fentieket figyelembe kell venni. Á közeljövő vízigényeinek kielégítésére műszaki-gazdasági okokból az alábbi megoldási lehetőségeket j avasolj uk. a) Vízkivétel a bokodi Öregtóból Bokodi vízmű területén levő 10 db kút együttes legkisebb hozama 3300 m

3. A vízmű teljesítőképességének növelésére területének közelében a zámolyi hidaknál telepíthető a harmadik kútsor. A kútsor telepítésére javasolt területen feltárt vízadó rétegek folyóvízi eredetűek és települési helyzetük következtében az Altalér egész völgyében egymással összefüggésben állnak, ezért vízutánpótlódásuk biztosítottnak látszik. Természetesen a rétegek az Altalér medrével is kapcsolatban vannak, így vízutánpótlódásuk erről a részről is megvan. Az Altalér kis víz idején a völgy vízadó rétegére leszívóhatást gyakorol, de középvíznél vagy e feletti vízállásnál a vízadóréteget-táplálja. így az alsó v ízigénylő érdekei érintve nincsnek. A harmadik kútsorral várhatóan 1000 m

3/nap vízmennyiség termelhető ki, csak a száraz időszakban üzemelve (2 3 hó) 2 2500 m

?/nap. Az erőmű hűtőtavának feltöltése után a vízmű területén levő 10 db kút együttes hozama várhatóan 171,50 m A.f.TÍ duzzasztási szint esetén 5500 6000 m

3/nap, 168,5 m A.f.-i legkisebb duzzasztási szint esetében 3000 m

3/nap. Az említettek szerint - a tározó és a hűtőtó feltöltésével — a bokodi vízmű víztermelése várhatóan 6000 m

3-re emelkedik. A távlati 10 000 m

3/nap vízigényhez hiányzó 4000 m

3/nap biztosítása érdekében, mint helyi megoldási lehetőséget megvizsgáltuk a bokodi Öregtavat. A bokodi öregtó vízgyűjtőterülete 104 km

2. A vízállást 173,5 m A.f.-i szintig duzzasztva, 400 000 m

3 a tározóképesség. így 40— 50 l/sec,