Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bartos Sándor: Az Általér-völgyi települések és létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása

Bartos S.: Az Általér-völgy távlati vízellátása Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 483 ill. 350.0 4000 m

3/nap a tóból folyamatosan kivehető vízmennyiség, amit tisztítani kell. A' bokodi öregtó 400 000 m

3-es tározóterét csak úgy lehet biztosítani, ha a tó kitisztításáról és jelenlegi vízszintjének 1,5 m-rel való megemeléséről gondoskodunk. A harmadik kútsor telepítése, valamint a bokodi Öregtó felhasználása érinti az erőmű vízgazdálkodási érdekeit. Az erőmű hűtőtavának építésére kapott vízjogi engedély szerint a tó feletti területekre is kapott vízjogi védelmet. Minden vízvétel az erőmű hűtőtavába befolyó vízmennyiséget csökkenti, ezért ennek pótlásáról gondoskodni kell. Ha a 6Ö00 m

3/nap víztermelés eléréséhez szükséges létesítmények üzemelését vesszük figyelembe, az erőmű érdekei kismértékben vannak érint ve, ennek kielégítése könnyű. Az erőmű a kiadott vízjogi engedély szerint köteles az alsó vízfogyasztók részére évi átlagban 50 l/sec vízmennyiség leadására. Ez a vízmennyiség az erőmű vízháztartásában mint veszteség szerepei. Az erőművet mentesíteni kellene a vízjogi kötelezettség alól és ezt Oroszlány városnak kellene átadni.Oroszlány város e kötelezettségének mindenképpen eleget tudna tenni, mert vízműve teljesítőképességének növekedésével együtt szenny vize is növekszik, melyet az oroszlányi vízfolyásba- enged, és ez Környe felett visszajut a Altalérbe. így az alsó szakaszon levő vízfogyasztónak vízjogi sérelme nem lenne. A bokodi Öregtóból kivett 4000 ín^/nap vízmennyiség vízpótlására az Oroszlány-kecskédi vízfolyáson, tározó létesíthető. Áz Oroszlány-kecskédi vízfolyás a Majki víz betorkolása alatti szakaszán 4 m-es gáttal kb. 250 000 m

3-es tározótérre építhető ki. Az oroszlányi vízfolyás által szállított természetes lefolyó vizek kb. 50 l/sec és a bányavizek a legutóbbi vizsgálatok szerint 125 l/sec nagyságúak (szélsőséges kisvíz idején is). így 169,50 m A.f.-i magasságú duzzasztással az Oroszlányi Erőműből átvett vízmennyiség a tározóból 40—45 l/sec folyamatos vízsugárral kis víz idején is pótolható. A tározó kiépítésével tervezett vísszaduzzasztásba eső oroszlányi szennyvízderítő szennyvizét a tározó gátja alá kell vezetni. A tározó megépítésével az alsó szakaszra 40—45 l/sec vízmennyiséggel kevesebb kerül. Ez az alsó vízfogyasztók érdekeit az állandóan növekvő bányavizek miatt csak kis mértékben érintené. b) Vízkivétel a tatai vezetékről, vízpótlás az Oroszlány-kecskédi tározóból Az Oroszlányi Erőműnek főleg szárazabb időszakban pótvízre van szüksége, amit a tatai Fényes forrásokból fedez (200 l/sec). A vízkivételi mű a Fényes források strandból elfolyó vizére épült, vize tehát az év 4—5 hónapjában fertőzött. A Fényes források a VITUKI legutóbbi mérései szerint 21 168 m

3/nap hozamát figyelembe véve az Oroszlányi Erőmű 200 l/sec (17 280 m

3/nap) pótvizét leszámítva a 3888 m

3/nap vízfeleslege a levezető vízfolyásba kerül. A Fényes források minőségi karsztvizet szolgáltatnak, de a strand után következő vízkivétel miatt a víz szennyezett. Ha a vízkivétel a strand előtt történne, az Oroszlányi Erőmű távvezetékében minőségi vizet tudnánk szállítani. így Oroszlány város tisztítás nélkül fedezhetné távlati vízigényét. A megmaradó felesleges vízből Tata város távlati vízigénye is kielégíthető egy leágazó vezetéken keresztül. Az Oroszlányi Erőmű vízpótlására a már említett Oroszlány-kecskédi tározó szolgálna. c) Vízkivétel a tatai vezetékből, vízpótlás a tatabányai bányavizekből A tatai távvezetékből ivóvíz minőségű vízkivétel esetén az Oroszlányi Erőmű vízpótlására < alkalmasnak látszik a tatabányai bányavizek felhasználása. Elsősorban a XV/b, a XII/a és a Síkvölgyi aknák vízhozama vehető figyelembe. Az említett három bányavíznyerőhelyről — leszámítva a helyi felhasználást 189,7 l/sec vízmennyiség kerül a Bánhidai Erőmű hűtőtavába, melynek 140 l/sec csúcsigényét egymagában is fedezi. (Az erőmű átlagos vízigénye ugyanis csak 120 l/sec.) A Bánhidai Erőmű hűtőtava az Általérből is táplálkozik, melyből biztonsággal 124 l/sec vízmennyiséget kap. Ha a kecskédi tározó elkészül, az Általérből csak 79 l/sec lesz az utánpótlódás. A Bánhidai Erőmű hűtőtavának másik vízbeszerzési lehetősége a tatai Nagytó hói vízjogilag biztosított 100 1/sec-os vízkivétel. Az elmondottak alapján a Bánhidai Erőmű bányavizekből 189 l/sec, az Általérből 124 1/sec, szükség esetén a tatai Nagvtóból 100 l/sec vízmennyiséggel rendelkezik. A Bánhidai Erőmű részére, ill. vízigényének kielégítésére szükséges vízmennyiség tehát biztonsággal rendelkezésre áll, de vízfelhasználása vízjogilag tisztázatlan. A tatabányai bányavizek előzőekben említett felhasználása Oroszlány város szempontjából azért fontos, mert az Oroszlányi Erőműtől Oroszlány város részére felhasználásra kerülő vízmennyiség, pótlásáról a Síkvölgyi aknából lehet gondoskodni. d) Vízkivétel a Dunából, illetve a dunamenti kutakból Az Általérvölgy vízgazdálkodási kérdésének megoldása szempontjából mennyiségileg a clunai vízkivétel is szóba kerülhet. A vízbeszerzés helyét a vízkivételi mű kedvező elhelyezési lehetősége szabja meg. Előzetes vizsgálatok szerint, műszakilag legjobb megoldás Almásfüzitő és Dunaalmás között az 1753 fkm-nél kínálkozik. Ezen a helyen a szivattyútelep a folyam homorú partjára telepíthető, mert itt közelíti meg a sodorvonal legjobban a partot. A dunai vízkivétel mennyiségi szempontból kedvezőbb és bővítési lehetőségre is mód van. A kivett vízmennyiség azonban tisztítandó. Komárom és Dunaalmás között, valamint az Általér torkolati részénél és ettől keletre a neszmélyi szigeteknél van kutak telepítésére alkalmas terület. Ezen a területen csak tájékoztató feltárást végeztek, további részletesebb feltárások szükségesek. A kúttelepítésnek egyik hátránya, hogy a víz minősége a Duna közelében változó, nagy a keménysége és a szulfát tartalma. A kutak hozama nagy mértékben a Duna mindenkori vízállásától függ.