Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hortobágyi T.: A buzsáki halastavak algái Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 443 Hortobágyi, T. : Les nouveaux micro-organismes de l'étabíissement piseieole de Hortobágy et du lac de Szelíd. — Acta Bot. l/l—2. Budapest, 1954. 89—123. Hortobágyi, T. : Két hortobágyi halastó algáinak kvalitatív analízise. Qualitative Analyse der Algen in zwei Fischteichen an der Hortobágy. — Hidr. Közi. 37/1. Budapest, 1957. 1—15. Hortobágyi, T. : Adatok Magyarország moszataihoz. II. Angaben zu den Algen Ungarns. II. — Bot. Közi. 47/1—2. Budapest, 1957. 31—42. Hortobágyi, T. : Algák két hortobágyi halastóból. Algen aus zwei Fischteichen von Hortobágy. — Az Egri Ped. Föisk. Évk. Acta Acad. Paedag. Agriensis 3. Eger. 1957. 361—408. Hortobágyi, T. : Das Phytoplankton des Szelider Sees. — Budapest, 1959. 213—300. Hortobágyi, T. : Das mehrmonatige Leben von Algen eines austrocknenden Teichbettes unter erschwerten Bedingungen (im Laboratórium). — Acta Biol. 10/3—4. — Budapest, 1960. 299—330. Hortobágyi, T. : Parallele Morphosen (Konvergenzen, Abnormitaten) bei der Gattung Scenedesmus. —Acta Bot. 8/3—4. Budapest, 1962. 243—262. Hortobágyi, T. : Algen aus den Fischteichen von Buzsák. I—V. Nova Hedwigia l/l. 41—64. — 1/3—4. 345—381. — 2/1—2. 173—190. — 4/1— 2. 21 53. — .5 (in Druck). Weinheim, 1959—1963. Kozma, E. : A buzsáki tógazdaság halastavainak ós táplálócsatornájának kémiai vizsgálata. Chemische Untersuchung der Fischteiche und Speisekanále in der Fischereiwirtschaft zu Buzsák. >— Hidr. Közi. 41 /6. Budapest, 1961. 524—528. Le/évre, M. : De l'influence des matiéres organiques sur la nature et l'abondance du plancton. — Annál. Stat. Centr. d'Hydrobiol. appl. 7. Paris, 1958. 251—267. Skuja, H. : Taxonomie des Phytoplanktons einiger Seen in Uppland, Schweden. — Symbolac Botanicae Upsalienses 9/3. Uppsala, 1946—1948. Varga, L. : A halastavak életközössége ós annak változásai a Kaposvári Erdőgazdaság V. tógazdaságaiban. — Hidr. Közi. 30. Budapest, 1950. 390—396. Qualitative Untersuchung der Algen der Fischteiche in Buzsák Dr. T. Hortobágyi Doktor der biologischen Wissenschaften Die Buzsáker Fischteiche (Abb. 1.) bestehen aus 8 grösseren Seen, ihre Fláche betrágt 129 kat. Joch. Sie werden mit Quellen- und Niederschlagwasser gespeist, das überflüssige Wasser fliesst in den Balaton. Die Teiche sind 50—120 cm tief, sind mit einer Schweinemastanastalt in Verbindung und der Schweinedünger gelangt durch Rohrleitungen unmittelbar in die Teiche. Der pH schwankt zwischen 7,58—10,48, steigt aber nur selten über 10. Ihr Wasser ist von Lymnotype Alfa, bzw. Beta. Im Laufe der qualitativen Aufarbeitung fand ich mit Ausnahme der Bacillariazceen, in den Sammlungen von 1956, 401 Algenarten, deren Verteilung Tabelle 1 und Abb 7. zeigen. Am bedeutendsten ist die Chlorococcales-Ordnung und unter den Genera kommt der Scendesmus mit 132 Taxonen vor. Ausser diesen sind im offenen Wasser mit vielen Taxonen vertreten : die Tetraedren mit 31, die Ankistradesmen mit 14 Taxonen vor. Aus dem Euglenophyta Phylum sind die Trachelomonaden mit 30, die Gattung Phacus mit 19 und die Euglenen mit 13 verschiedenen Taxonen vorhanden. Von den 401 Organismen bewiesen sich für die Wissenschaft 146 als neu. Ihre Verteilung zeigt Tabelle 2. Auch hier gab die Chlorococcalen die meisten neuen Organismen : 113. Die aus den Fischteichen stammenden neuen Spezies, Varietáten und Formen sind im ungarischen Text angefiihrt. Wáhrend der Untersuchungen wurden bei den bereits bekannten Taxonen zahlreiche ergánzende Beobachtungen vorgenommen. Es kamen auch vielartige Abnormitaten zum Vorschein. Qualitative Analysis of Algae in the Buzsák Fish Ponds By Dr. T. Hortobágyi Doctor of Biological Sciences The Buzsák fish ponds (III. 1) consist of 8 major ponds covering an area of about 170 acres, and supplied by spring and precipitat.ion water. Excess water is discharged into Laké Balaton. The waterdepth in the ponds varies from 50 to 120 cm. The ponds are operated in combination with a hog raising farm, the sewage of which is introduced through pipes directly into the ponds. The inflow has a pH value from 7.58 to 10.48, but rises seldom to above 10. The water in the ponds is of alpha and beta limnotype. The qualitative analysis based on 1956 samples revealed besides the Bacillariacae 401 kinds of algae, the distribution of which is shown in Table 1. and Fig. 1. Most important was the Chlorococcales order, while from among the genuses the Scenedesmus, which was represented by 132 taxons. In open water Tetraédrons and Ankistrodesmus were alsó present with many taxons, i. e., 31 and 14, respectively. From among the Euglenophyta phylum Trachelomonas were present with 30, Phacus with 1 : and Euglenae with 13 kinds of taxon. From among the 401 organisms 146 proved to be new to science. Their distribution is shown in Table 2. Here again Chlorococcales presented the largest number, i. e., 113 of new organisms. The list of new species, variants and forms is given in the Hungárián text. Many supplementary observations were made concerning the taxons already known. Numerous abnormities were encountered. (Folytatás a 437. oldalról) az arányszám 1955-ben csupán 54% volt. A szennyvíztisztító teleppel ellátott lakosok számaránya (a városok teljes lakosszámához viszonyítva) 1960-ban 30%, 1975ben 53% lesz. A 4. táblázat az elkövetkező évek szennyvíztisztítási ós csatornázási beruházásainak előirányzott összegét tünteti fel, 1956-os árszinten számolva, milliárd zlotyban. 4. táblázat 1961—65 1966—70 1971—75 1901—75 Csatornázásra .... 2,945 3,293 5,965 12,149 Szennyvíztisztításra 0.400 2,499 4,142 7,041 Összesen 3,345 5,792 10,107 19,190 Ahhoz, hogy a fenti előirányzatok elérhetők legyenek, nagyon szerteágazó munkát kell a lengyel szakembereknek végezniök. így többek között meg kell akadályozni a felszíni ós a talajvizek további elszennyeződését. Az egyes ipari üzemek vízellátását és szennyvíztisztítását megfelelő képzettségű személyeknek kell vezetniök s a berendezések kezelésével szakképzett dolgozókat kell megbízni. A vízpazarlás megakadályozása érdekében gondosan ügyelni kell a helye s vízfelhasználásra nemcsak az üzemekben, hanem a kommunális intézményeknél és a háztartásokban is. A vízzel való takarékosságot, valamint a vizek elszennyeződésének megelőzését szigorú törvényekkel kell biztosítani. Ivicsics Ferenc