Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Dr. Schmidt Eligius Róbert: Hegységszerkezeti és vízföldtani összefüggések Thüringiában

Schmidt E. R.: Hegységszerkezeti és vízföldtani összefüggések Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 45 '— 3. ábra. A Thüringiai Erdő sasbérce (Deubel nyomán) 1. Csillámpala : 2. Gránit; 3. Gneisz ; 4. Vürösfekü (üledékes és eruptív kőzetek) ; 5. Melafir-takaró ; 0. Felső vürösfekii törmelékes kőzetei ; 7. Zechstein ; 8. Törések; 9. Nyomás (térrövidillés); 10. Húzás (kéregtágulás) <t>uz. 3. B36poc TwpuHeuücKoeo Jleca (no JJeyöenm) 1. CjiiOAHCTbiíí cjiaHeu ; 2. PpaHMT ; 3. rneítc ; 4. KpacHoe Jiowe (ocaaoHHbie h H3Bepx<eHHbie noposbi) ; 5. Mejia(f)npHbiPi nonpoB ; 6*. OŐJiOMOMHbie nopoAbi BepxHHX JIO>K ; 7. UexuiTefón ; 8. M3;iOMbi ; 0. CwaTHe (pacujHpeHHe Kopbi). Fig. 3. Outcrop in the Thüringerwald (After Deubel) 1. Mica shale, 2. Gránité, 3. Gneiss, 4. Sediinentary and igneous rocks, 5. Melaphyr cover, 6. Fractured roeks of upper sedimentary and igneous formation, 7. Zechstein, 8. Faults, 9. Compression, 10. Tension 4. ábra. A Thüringiai Erdő ÉK—DNy-i szelvénye (a Ruhlal-i nyergen át). (Deubel nyomán) 1. Kagylós mészkő ; 2. Tarka homokkő ; 3. Zechstein ; 4. Vörösfekü ; 6. Gránit és kristályos palák; 6. Vasérc 0ue. 4. Pa3pe3 no JJecy Tiopumuu « nanpaeneHUU CB—103 (nepe3 cedAO Pyxnan) (no J.JeyöeAio) 1. PaKOBHCTbiü H3BeCTHHK ; 2. riecTpbiH necnaHHK ; 3. UexuiTeiíH ; 4. KpacHoe Jiowe ; 5. FpaiiMT H KpHCTajinHiecKHe cJiamibi ; 6. Pyfla Fig. 4. NE-SW profilé of Thüringerwald, across the Ruhlal Saddle (After Deubel) 1. Limestone, 2. Sandstone, 3. Zechstein, 4. Sediment and igneous, 5. Gránité and crystalline sliales, 0. Iron ore tartalma nagyobi) mélységből származhat, esetleg — de nem bizonyítottan -— a bazaltvulkánossággal is összefügghet. A vizet szállító vetők ugyanis gneiszt, illetve gránitot, permi vörös konglome

; rátot és karbonátos kőzeteket, valamint az anhidrites Zechstein-t harántolják. A Liebenstein-fiirdő területén új mélyfúrású kutat létesítettek. A geológiai- és geofizikai terepfelvétel eredményességét nagy mértékben elősegítette a geokémiai vizsgálat. Kevésbé sikeres fúrások után, a geokémiai talaj-próbák (a C0.

2-t állapították meg) vezettek egy igen jóminőségű- és bőségű 215,4 m mély kút létesítési helyének kitűzéséhez. E gyógyvízben 1304 mg/l SO, és 1681 mg/l szabad C0

2 van. Összefoglalásként megállapítható : nem kétséges, hogy a szóbanforgó területet és a magyar közbenső tömeget hasonló geomechanikai viszonyok jellemzik. Az idézett irodalom, valamint 1941, 1957. és 1962. évi helyszíni összehasonlító földtani bejárásaim ebben megerősítettek. IRODALOM 1. Nennstiel K. : Spaltenquellen in Nordwestthüringen. Kurzreferate der Vortráge und Exkursionen anlásslich der 9. Jahrestagung im> Erfurt von 14 bis 18. Mai 1962. (Geol. Gesellsehaft in der DDR) pp. 47—53. 2. Schwan W. : Gleiderung und Faltung des Harzes in Raum und Zeit. Geotektonisches Symposium zu Ehren von Hans Stille. Kommissions-Verlag von Ferdinánd Enke Stuttgart. .1956. pp. 272—288. 3. Die Entwieklungsgeschichte der Erde. Brockhaus Taschenbuch der Geologie II. Aufl. Leipzig. 1959. Dr. Rudolf Meinhold 215. 4. Hoppé, W. : Die hydrogeologischen Grundlagen der Wasserversorgung in Thüringen. Veri. G. Fischer, Jena. 1952. 5. Hoppé, W. : Hydrogeologische Karten des Thüringer Beckens. Wissenschaftliche Zeitschrift der Hoclischule für Architektur und Bauwesen. Weimar, VIII. Jahrgang, 1961. Heft. 1. 3ABMCMMOCTb ME>KÍ1V TEKTOHMKOP) M rMflPOJlOrHEti B TlOPMHrHH flp. E. P. lllMudm EacceiÍH TiopuHrim — KOTopuií opramiMHBacTCH c ceBepa c ropott Xapu, c rora c jiecoAi TiopuHrim — C TOHKH 3peHliJl TeKTOHHKII CHJlbHO nOXO>Ke Ha 1I3JI0miictyK) crpyKTypy BenrepcKoro Cpe;;Heropbji (Ungarische Z\vischengebirge).OH nacTO nepecei<aeTc>i c AIICIOHKTIlBHblMM AHCJ10I<ai;HÍIMII B C3-10B npOCTHpaHHH, KOTOpbiMH flHO SacceiíHa — cocTonmee H3 íjiopMamiii Tpiiaca — pa3«e^>ieTCH na KaHaBbi h B3öpofbi. 3th ii3jio,\ibi oxKpbiTbi 11 OHH IIHTaiOT MHOrOMHCJieHHbie pOAHHKM KapCTa C ÖOJlbiiihm AeöiiTOM (1—12 M

3/MHH) M3 BepxHero, no rjiaBHbiM 0öpa30M ii3 cpeflHero paKOBHCToro H3BecTHíiKa. B BacceüHe xopouio no3HaBaeMbi h ii3H0Mbi c CB—03 npoc™paHiieM. EojibmiiHCTBO H3 pei< Hfler no hiiívi. Topa Xapu h TiopHHriliícKHH Jlec — co3flaiomne paMKy — HBJ151I0TCH OTAEJIBHBIMM wacTOMH rop Bapiici<yc. HacTonmaji nx OKOHMaTejibHan cTpyKTypa (jiopMiipoBajiacb B KOHue rpeTumioro ncpiiOAa. H 3TII ropu pa3AejieHbi AHCJiOKami>iMii B HanpaBJieHiiii C3—lOB n CB K33. IlpeWHCe >1BJ1í1IOTCÍ1 AHCTIOHKTllBHblMII h onpeAejiHioT B3öpocbi, a iiocJit'AHiie Kai< naABiiraiomne njiocKOcra npeACTaBJiflioT coöoíi ocn nojior n pa3>Kejio6OK. OHH yKa3biBaioT Ha yKopOHt'HHE B HanpaBJieHim C3—103 h Ha TeKTOHimecKiie AanJitHne. The Orojjraphy and Ilydrogeology ol Thiiringia By E. R. Schmidt The Thüringian Basin — bounded on the north by the Harz Mountains, on the south by the Thüringia Forest (Thüringerwald) resembles in its orographic structure greatly the faulted structure of the Hungárián Medián Mass. The basin is traversed at close intervals by faults of a disjunctive character running NW-SE. The bottom of the basin which consists of Triassic formations, is divided into valleys and ridges by these faults. The latter are open and feed a great number of karstic springs with an ample yield (from 1 to 12 cu. m/sec). These springs draw on the upper, yet mainly on the intermediate layei's of limestone. The NE-SW faults followed by the majority of the rivers are clearly recognizable in the basin. The enclosing Harz and Thüringerwald Ranges are outeroppings of the Variscan Mountains, which assumed their present form at the end of the Tertiary. These ranges are traversed by NW-SE and NE-SW faults. The former are disjunctive and define the ridges, while the latter take the form of eleavage planes and axes of synclines and anticlines. The latter are thus indicative of a NW-SE eompression, i. e., tectonicai pressure.