Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Dr. Papp Szilárd: Felszíni vizeink mennyiségének minőségi megoszlása

Papp Sz.: Felszíni vizeink minőségi megoszlása Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 429 ján felállított 4 kategóriában a coli szám ok átlagértékei milyen határok között ingadoznak. Ezeket a határértékeket megfeleló'en kerekítve, az 1. táblázatban tüntettem fel. Az elmondottaknak megfelelően, az első kategóriába sorolt vizek vízfelhasználás szempontjából kémiailag és bakteriológiailag tisztának minősíthetők. Ezek a helyi körülményektől függően fürdőzésre és vízisportokra alkalmasak és ivó-, vagy élelmiszeripari vízellátás céljaira aránylag egyszerű kezelés után felhasználhatókká tehetők. A második kategóriába sorolt felszíni vizek kémiai és bakteriológiai szempontból kissé szenynyezettnek minősíthetők. Ezek szigorúbb helyszíni megítélés alapján fürdés és vízisportra még alkalmasaknak bizonyulnak, és ivó-, vagy élelmiszeripari vízellátás céljaira is megfelelő kezelés után még felhasználhatók. A harmadik kategóriába beosztott felszíni vizek kémiai és bakteriológiai szempontból szenynyezettnek minősíthetők és felhasználásuk sem ivó-, sem élelmiszeripari vízellátás, de főleg fürdőzés céljára már nem javasolható. A negyedik kategóriába kerültek mindazok a kémiai és bakteriológiai szempontból erősen szennyezttnek, szinte szennyvíz jellegűnek minősülő felszíni vizek, amelyeknek felhasználása egészségügyi óélokra egyáltalában nem, és ipari célokra is csak alig jöhetnek szóba. Ezeknél már sürgős intézkedések megtételére van szükség a víz további szennyeződésnek megakadályozása, illetve újra tisztává válása érdekében. Ezeken a tisztasági normákon kívül lehetségesnek tartottam még felszíni vizeinknek kémiai jellegük alapján való kategorizálását is. Ezek közül most csak a vizek ipari felhasználását leginkább befolyásoló összes keménység és összes oldott sótartalmukra vonatkozóan felállított négy kategória határértékeit kívánom bemutatni (1. táblázat), minthogy felszíni vizeink különböző minőségeinek mennyiségeit ezek alapján becsültem meg. A felszíni vizek jellemző kémiai alkatrészei közül a klorid és szulfát tartalommal jelenleg nem foglalkozom, hiszen említett tanulmányomban [1] ezekre is részletesen kitértem. Felszíni vizeink mennyiségének klorid és szulfát tartalmuk szerinti megoszlásának nincs túl nagy gyakorlati jelentősége, ezért a vizek minőségi megoszlásának a felbecsülését csak szennyezettség, keménység, illetve összes szilárd oldott sótartalom szempontjából végeztem el. Felszíni vizeinknek mennyiségi viszonyai a minőségi szempontok figyelembevételével, hazai irodalmunkban feldolgozva még nincsenek. Ezért megkísérlem, hogy a megvizsgált [1] 124 felszíni víz összetételének ismerete alapján, felszíni vizeink minőségének országos megoszlásáról mennyiségi szempontból is közelítő képet adjak. E célból a 2. táblázatban — területi megoszlás szerint — összeállítottam kémiai és bakteriológiai szennyezettség szempontjából az egyes kategóriákba sorolható felszíni vizek számát. Ebből az összeállításból megállapítható, hogy az ország jelentékenyebb felszíni vizeinek zömét felölelő 124 megvizsgált felszíni víz közül mindössze csak 18, vagyis kereken csak 14% bizonyult tisztának, míg 67, vagyis kereken 54% kissé szennyezettnek. A szennyezett felszíni vizek száma 17, vagyis kereken 14%, az erősen szennyezetteknek a száma pedig 22, vagyis kereken 18%. 2. táblázat A leiszíni vizek számának szennyezettség szerinti megoszlása Tabelle 2. Verteilung der Zahl der Oberfláchengewásser hinsichtlich Verunreinigung Table 2. Classification of surface waters by numbers according to pollution Terület I. Tiszta felszíni vizek II. Kissé szennyezett felszíni vizek III. Szennyezett felszíni vizek IV. Erősen szennyezett felszíni vizek Vizsgált felszíni vizek száma Terület száma /o száma /o száma | % száma /o Vizsgált felszíni vizek száma 1. A Tisza felső folyása 2. A Tiszántúl 3. A Tisza 4. Az északi hegyvidék keleti része 5. Az északi hegyvidék nyugati része 6. A Duna 7. A Dunántúl északkeleti része .... 8. A Dunántúl északnyugati része 9. A Sió vízgyűjtő területe 10. A Balaton vízgyűjtő területe .... 11. A Dráva vízgyűjtő területe 1 2 0 5 0 0 0 1 3 3 3 16,7 18,2 0 25,6 0 0 0 6,2 14,3 27,3 • 27,3 2 5 1 11 10 1 7 12 10 4 4 33.3 45.4 100 55,0 62.5 100 70.0 75.1 47,7 36,3 36,3 2 1 0 1 2 0 2 2 4 2 1 33,3 9,1 0 5.0 12,5 0 20,0 12,5 19,0 18,2 9.1 1 3 0 3 4 0 1 1 4 2 3 16,7 27,3 0 15,0 25,6 0 10,0 6,2 19,0 18,2 27,3 6 11 1 20 16 1 10 16 21 11 11 Az ország területén összesen 18 14,5 67 54,1 17 13,7 22 17,7 124 Egészségügyi célokra felhasználható felszíni vizek Egészségügyi célokra nehezen használható felszíni vizek 124 száma % száma 0/ /o 124 85 68,5 39 31,5 124