Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és műszaki hírek
Csajághy G.: A peloidok vizsgálatának újabb szempontjai Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 427 a peloid vizes fázisában valóban oldott sókat, a második esetben nem a vízben oldott, hanem a vízben oldható sókat kapjuk, az első esetben pedig esetleg a kettő közé eső értékeket. A közvetlen balneológiai értékelésre csak a vízben oldott anyagok elemzési adatai használhatók. Ilyen adatokra csak a normál konzisztenciájú peloid présfolyadékának elemzésével tehetünk szert. Ezekből az elemzési adatokból a balneológus a gyógyvizekkel kapcsolatosan szerzett tapasztalatok alapján a várható gyógy hatást szeretné kiolvasni. Ezt azonban csak akkor tudja megtenni, ha az elemzési eredményeket megfelelő formában kapja. Ebből következik, hogy az elemzési adatokat nemcsak a normál konzisztenciájú peloidra, hanem a belőle nvert présfolyadék 1000 g-jára, vagy még célszerűbben 1 literére vonatkoztatva is meg kell adnunk, ugyanolyan módon, mint az az ásvány- és gyógyvizek esetében szokásos, tehát az egyes ionok mg/literben megadott mennyiségén kívül feltüntetve a mgegyenértékeket és a Than-féle egvenérték-százalékokat is. Ez utóbbiakat azért, mert belőlük az oldat kémiai jellege közvetlenül leolvasható. Nem érthetünk teljesen egyet Brozek és Pferovsky véleményével a vizsgálati adatok közlési módjának tekintetében. Ok ugyan a normál konzisztenciájú peloidból indulnak ki, de a kémiai elemzés adatai két részre : a vízben oldott és a vízben nem oldott anyagok csoportjára osztják fel, és minden adatot csupán a normál konzisztenciájú peloidra vonatkoztatva adnak meg. Elgondolásuk azért helytelen, mert a vízben oldott anyagok balneológiai hatása nem a peloidra, hanem a peloidban levő vízre vonatkoztatott koncentrációtól függ. A vízben nem oldódó anyagoktól általában nem várhatunk közvetlen ,,kémiai" hatást, de ez nem jelenti azt, hogy semminemű hatásuk nincs. Ismeretes, hogv ezek szabják meg a peloidok fizikai tulajdonságait, köztük a legfontosabbakat, nevezetesen a termikus tulajdonságokat is. Emiatt fontos a vízben nem oldódó anyagok közelebbi megismerése, s ehhez adnak a kémiai elemzés adatai értékes támpontokat. Nyilván ez a gondolat indította a 2. táblázatban bemutatott eredeti I. S. M. jelentés összeállítóit arra, hogy a kémiai elemzések adatait a szerves anyagokon kívül még három külön csoportra tagolják, nevezetesen a vízoldható ps ennek maradékát savoldható és savban nem oldható részre. Brozek és Pferovsky véleményével ellentétben úgy véljük, hogy e hármas tagolás segítségével mélyebb bepillantást tehetünk az anyag szerkezetébe. Ha a híg ásványi savakban oldható anyagok meghatározására használt sav minőségét, mennyiségét és a kezelés módját megfelelően választjuk meg, akkor a szervetlen kötésű C0 2 ismeretében a karbonátok mennyiségéről és minőségéről kaphatunk jó megközelítéssel adatokat. Tovább menve, ha a híg ásványi savakban oldható rész pl. nagyobb mennyiségű Si0 2-ot és Al 20 3-ot tartalmaz, ez arra figyelmeztethet bennünket, hogy híg savakkal megbontható agyagásványok lehetnek jelen. Ennek viszont azért van jelentősége, mert két azonos kémiai összetételű peloidnak úgyszólván az összes fizikai tulajdonságai alapvetően eltérőek lesznek, ha az egyikben a Na—Al-szilikát pl. földpát, a másikban pedig pl. Na-montmorillonit alakjában van jelen. A szerves anyagokat is azért érdemes külön feltüntetni, mert azáltal, hogy nagy mennyiségű vizet tudnak megkötni, rendkívüli mértékben befolyásolják a peloidok fizikai tulajdonságait. Mindezeknek az adatoknak birtokában tisztább képet alkothatunk a peloidok szerkezetéről és jobban meg tudjuk magyarázni tulajdonságaikat, ha függetlenül a vízkapacitástól, vagy a használatra-kész állapottól a száraz anyagra vonatkoztatva is ismerjük kémiai összetételüket. Neuere Gesichtspunkte bei den Uníersuchungen der Peloide O. Csajághy Wáhrend den seit der Veröffentliehung des ,,Berichts über Peloide" vergangenen 25 Jahren hatten die Forscher Gelegenheit, reichlich Erfahrungen einzuholen, was den methodologischen Teil des Berichtes und die Veröffentlichungsart der Ergebnisse anbelangt. Diese Erfahrungen habén gezeigt, dass der Bericht weder hinsichtlieh der Form noeh dem Gegenstand naeh, den Erfordernissen entspricht. Der Aufsatz befasst sich teils mit den im Bericht auffindbaren Mangeln, teils unterzieht er die neueren Vorschlage zur Behebung derselben einer Kritik. Latest Aspects in the Investigation oí l'eloids By G. Csajághy During the 25 years passed since the publication of the "Report on Peloids" research workers had ample opportunity to gain experiences relating to the methodological part of the report and to the method of reporting results. These experiences showed the report to be inadequate in both its formai and subjective aspects. Part of this paper is devoted to the deficiencies encountered in the report, while in the other part the recent suggestions for the improvement thereof are subjected to a critical discussion. Bécs vízellátását — mint ismeretes — egy 105, illetve egy 200 km hosszúságú víztávvezeték segítségével oldották meg : az osztrák főváros ezek közvetítésével stájerországi, illetve alsóausztriai hegyi források vizét használja fel. Az időszakosan fellépő vízhiányok kiegyenlítésére az elmúlt évtizedben G00 ezer m 3 befogadóképességű óriás-tározómedence létesült. A vízszükséglet növekedése miatt azonban újabb vízbeszerzési lehetőségeket kellett keresni. Újabban a Duna-menti kavicstalaj talajvizét is fokozottabban tervezik bekapcsolni Bécs város vízellátásába : az épülőfélben lévő harmadik fövízvezeték Ebreichsdorf helység környékéről fogja a partiszűréses talajvizet a fővárosba szállítani. Az új vezeték több Bécs menti helység vízellátását is megoldja majd. V. I.
