Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
5. szám - Galli László: Középszakasz jellegű vízfolyások kialakulása és rendezése
Galli L.: Középszakasz jellegű vízfolyások Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 369 látozódna. Arra az átmeneti szelvényre, amelyben erózió már nincs, de még a hordalék lerakódása sem kezdődött el. A valóságban azonban a középszakasz jelleg határait a vízjárás, a nagy- és a kisvizek aránya alakítja ki. Alsó határa az a szelvény, ahol a nagyvíz még erodál, a felső pedig az, ahol már a kisvíz is lerakja hordalékát. Gyakorlatilag összefoglalva tehát ; a vízfolyás középszakaszának az a szakasz tekinthető, amelyikben időszakosan hol alsó, hol pedig felsőszakasz jellegű folyamatok játszódnak le. A szakaszhatárok a völgy fejlődése során természetesen a hátráló erózió miatt is folytonosan változnak. Ahogy mélyül és hátrál a felsőszakasz, úgy tolódnak hátra a szakaszhatárok is. A középszakasz hossza általában nem változik, az alsószakasz azonban mindig hosszabb és hosszabb lesz. Földrajzi szemlélettel vizsgálva ez a folyamat, ha lassan is, de addig tart, amíg az erózió az egész vízgyűjtőterületet le nem pusztította. Ekkor — ha közben az eróziós folyamatban valamilyen klimatikus vagv tektonikus ok miatt megújulás nem következett be — az erózió megáll és a völgy fejlődése is befejeződik. A leírt völgyfejlődósi folyamat csak egynemű kőzetekből felépített völgyekre vonatkozó, általános törvényszerűséget képvisel. Ezért, még nem ad közvetlen okszerű magyarázatot azokra a műszakilag alapvető kérdésekre, hogy miképpen alakul ki a különböző szakaszokon maga a meder ós főképpen arra, hogy miért kell egy középszakasz jellegű vízfolyásnak mindig kanyarognia ? A vízfolyások munkaképességéit alapuló Cholnoky-féle szemlélet alapján a válasz ezekre a kérdésekre is megadható. Ehhez azonban, a völgvképződési folyamatoknak a magyarázatához a hidrológiai folyamatok vizsgálatán már túlmenően, számba kell venni a völgyek földtani felépítését és a meder anyagának a minőségét is. A földtani felépítés és a mederanyag számbavétele A hátráló erózió és a szakaszjellegek kialakulása szabályosan csak olyan völgyben következhet be, ahol a kőzetek végig egyforma minőségűek, a vízfolyás energiájának és a völgy eróziós ellenállásának az egyensúlya tehát mindenütt ugyanazon arány szerint alakulhat ki. Megváltozik azonban a völgyfejlődésnek ez a szabályos folyamata akkor, ha mélyítő munkája közben a vízfolyás valamelyik szakaszán olyan keményebb kőzetet talál, amelyen a mélyítés munkája megakad (3. ábra). A keményebb kőzet — minthogy a völgv nem tud mélyülni — felfelé, most már mint eróziós küszöb, átveszi az erózióbázis szerepét. Felette az alsó szakaszoktól független völgy fejlődik ki és azoktól függetlenül fog ebben a völgvrészben folytatódni a hátráló erózió is. A mélyülés után tehát szélesedő, majd középszakasz, végül alsószakasz jellegű völgy alakul ki. Az eróziós küszöb keményebb kőzetének az eróziós ellenállása nagy. így a küszöbön a vízfolyás minden energiája a meder mélyítésére fog elhasználódni. Ezen a szakaszon tehát a völgy felsőszakasz jellegű marad, lassan mélyül, de alig pj vízesés kialakulása ® 3. ábra. Az eróziós küszöbök hatása a folyó hossz-szelvényének a kialakulására. (Elvi vázlat) 0ue. 3. BAUHHM 3p03U0HHbix nopoeoe Ha tpopMupoeanue npodo/tbHbix npotpujteü pen (udeajibHan cxeMa 6e3 MÜCtumaöa) 1. 3p03H0HHan 6a3a ; 2. Hana.no AO-HHHM, nepeMemaromeHCH BHH3 ; 3. Eojiee TBepnaa nopona ; 4. HHWHHH nopor ; a. BepxHHil nopor ; 6. CcyweHHe AO-HHHU ; 7. BEPXHHH NOJIHHA ; S. HUMÁN FLOJIHHA ; 9. BoaonaA Abb. 3. Wirkung der Erosionsschwelle auf die Gestaltung des Flusslángsschnitts (disproportionale Idealskizze) 1. Eroslonbasis; 2. Rückschreitender Talschuss; 3. Festeres Gestein; 4. Untere Schwelle; 5. Obere Schwelle; 6. Talverengung; 7 Obere Bucht; S. Untere Bucht, Zwangsfall-Abschnitt; 9. Wasserfall szélesedik. Ezért itt a völgyben, a legellenállóbb kőzetek szakaszán, rendszerint völgy szűkület, sokszor festői szurdok keletkezik. A küszöb felett és alatt természetesen a puhább kőzetekben a völgyszélesítésnek akadálya nincs. Ezért ezeken a szakaszokon a völgyek szélesek és laposak lesznek. így változó minőségű kőzetekből feépített területen a szűkebb és szélesebb völgyszakaszok egymást váltani fogják, a völgyben öblözetek alakulnak ki. Az eróziós küszöbön és a küszöb feletti szakaszon a völgy fejlődése az általános törvényszerűséggel jól megmagyarázható. Más azonban a helyzet az erózióbázis és az eróziós küszöb, most már általánosítva a völgy két eróziós küszöbe között. Mivel a felső eróziós küszöb feletti völgyszakaszon a hátráló erózió tart, a küszöb felett előbb-utóbb alsószakasz jellegű völgy alakul ki. Ebben a völgyben tehát a víz hordalékának nagyrészétől megszabadulva érkezik a két küszöb közötti szakaszra. Ezen a szakaszon tehát az általános törvényszerűség szerint felsőszakasz jellegű, mélyülő völgynek kellene kifejlődnie. Mélyítés azonban itt, az öblözetben - bármilyen könnyen erodálhatok is a kőzetek a küszöbök miatt nem lehetséges. A vízfolyás energiájának tehát valamilyen más módon kell felhasználódnia. A víznek erre nincs más lehetősége : megbontja meder (3) Fe/sö kusiob (?) Alsó hüsioo i i _ ^, i'' 1 1'' 11,, r Jp Szűkület at erótics Auszöbón (s) ' É"" \fíént/szeresésű szakasz ^ Alsó-közép-felső szakasz^ ' A/só öb/özef i Fe/sö öbtözet ®
