Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Galli László: Középszakasz jellegű vízfolyások kialakulása és rendezése

370 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. Galli L.: Középszakasz jellegű vízfolyások partjait. A partbontás miatt azonban a vízfolyás azonnal kanyarogni is kényszerül. A két küszöb közötti „kényszeresésű" szakaszon kialakul tehát az a kanyargós szakasz, amelyet az általános felfogás — a Cholnoky-féle alapelvek helytelen értelmezése szerint — a vízfolyás egyensúlyban levő középszakaszának tart. Magára az egyensúlyra vonatkozó megállapítás helyes, de csak abban a tágabb értelmezésben, hogy a vízfolyás nem azért kanyarog, mert egyesúlyban van, hanem azért, hogy egyensúlyba jöjjön. Ebben a tágabb értelmezésben pedig — ha megtartjuk erre a kényszeresésű szakaszra továbbra is a középszakasz elnevezést — a folyóvölgyek kialakulásának a folyamata már ezen a szakaszon is részletesebben megvizsgálható. A partbontás, majd a partbontással keletkezett törmelék elszállítása jelentős energiát emészt. Ezzel szemben a kanyargás a vízfolyás útját hosszabbítja meg, növeli tehát a súrlódási veszteséget, de csökkenti a fajlagos esést és így csökkenti e víz eróziót okozó energiáját is. A partbontás, a hordalékmozgatás és a kanyargás végül a vízfolyás összes fölös energiáját felemésztheti és a völgyben — ha a változó vízhozam hatásától eltekintünk — egyensúly alakulhatna ki. A partbontás és a hordalékképződés aránya, valamint összefüggése a kifejlesztett kanyarodok méreteivel, a meder súrlódási ellenállásával stb., minden völgyben a völgy földtani felépítésének, kőzeteinek, valamint a meder anyagának az adottságaitól függ. Ezért még ugyanolyan természetű és energiájú vízfolyás is, különböző földtani viszonyok között, mindig más és más formájú egyensúlyi helyzetet alakít ki. A fenti tágabb értelmezésben vizsgált középszakasz jelleg tehát nemcsak kanyargásban nyilvánulhat meg. Azt, hogy milyen formában jelentkezhet, még részletesen meg fogjuk vizsgálni. Előbb azonban tisztáznunk kell ínég egy tényezőt, amely a völgyek fejlődését befolyásolhatja : a földkéreg mozgásainak a hatására kialakuló ún. tektonikus küszöböket. A tektonikus hatások számbavétele Nem vitatott kérdés ma már a földtanban, hogy a földkéreg mozgásai ma is tartanak és ma is vannak — még síkvidéken is — különböző sebességgel süllyedő vagy emelkedő területek, élő törésvonalak. A völgyek életébe tehát ezek is belejátszhatnak. Ha egy folyóvölgyben különböző sebességgel süllyedő vagy emelkedő szakaszok is vannak, akkor a mozgások különbsége szerint egy-egy süllyedő részen alsószakasz jellegű vízfolyás, hordalékkúp, gyors süllyedésnél esetleg mocsár, vagy tó keletkezhet (pl. A Balaton). Az emelkedő, vagy a viszonylag magasabban maradó szakaszokon pedig a vízfolyásnak —, hogy fennmaradhasson — medrét állandóan mélyíteni kell. Itt tehát mindig felsőszakasz jellegű völgy alakul ki, vagyis ezek a szakaszok eróziós küszöbként viselkednek, még akkor is, ha esetleg környezetüknél puhább kőzetekből állnak (4. ábra). Tektonikusán aktívabb területen tehát a völgyszakaszok jellegét nemcsak a kőzetek keménysége •1. ábra. A tektonikus mozgások hatása a folyó hosszsZelvényének a kialakulására. (Elvi vázlat) <t>ue. 4. BntiHHue meKmoHunecKux e3deueoe Ha (popMupoeaHue npodOAbHoeo npotpu/ia peKU (udeajibnan cxeua 6e3 Macuimaöa) 1. JIHHHH WHBoro H3JI0M3 ; 2. EoJiee conpoTHB/imoinHiicH nopor ; 3. noHHWaiomaacH flOJiHua, no xapaicrepy noHHWennH pa3/tnqaeM : BOÍIOTOK, HMeiomHH xapaKTep HMWHero ywacTKa, ÖOJIOTO, 0öpa30BaHne Topijja, H/W 03epa ; 4. Eojiee conpoTHBjifliomHHCH 3po3HOHHbiíí nopor ; 5. Ilopor, noflHHMaioiuMHCa TeKTOHMqecKH ; 6. .Elojinna c BbiHy>KfleHHbiM yk.IOHOM nOA TeKTOHH^ecKHM noporoM ; 7. Hh>KHHH yqacTOK, 3anJiHK>inntfCfl Hafl noporoM Abb. 4. Einfluss der tektonischen Bewegungen auf die Gestaltung des Flusslángsschnitts (disproportionale Idealskizze) 1. Lebende Bruchlinien; 2. Widerstandsfahigere AusflussSchwelle; 3. Sinkende Bucht, gemass der Geschwindigkeit; Flussabschnitt mit Unterlaufcharakter, Entstehung von Sümpfen und Moortorfen, oder See; 4. Festere Eroslonsschwelle; 5. Tektonisch steigendc Schwelle; 6. Zwangsfallbucht unter der tektonischen Schwelle; 7. Verlandungsabschnltt von Unterlauícharakter tiber der Schwelle közötti különbség, hanem ettől függetlenül, a tektonikus mozgások, az élő törésvonalak is befolyásol hatják. Sakktáblaszerűen összetört jellegű és egyenlőtlenül süllyedő aktív terület a mi Alföldünk nagyrésze is. Ma már nemcsak földtani következtetésekkei, hanem fúrásokkal, geodéziai mérésekkel is igazolhatók hosszós keresztirányú törésvonalai, összetört sávjai, sőt egyes helyeken megállapíthatók a süllyedések vagy süllyedéskülönbségek számszerű értékei is (5. ábra). A Tisza völgyének egy része is ilyen törésvonal rendszeren alakult ki. Itt is vannak tehát tektonikus okokra visszavezethető éles kanyarulatok és a mederjellegek változásából ítélve, tektonikus küszöbök (6. ábra). Mindazok a törvényszerűségek tehát, amelyek a középszakasz jellegű eróziós völgyekre vonatkoznak. érvényesek a Tisza völgyének a tektonikus jellegű szakaszaira is. A Tisza mederalakulatai ilyen szempontból még nincsenek feldolgozva. Egy-két ellenőrizhető adat azonban már a Tisza völgyében is található (7. és 8. ábra). A középszakasz jellegű meder kialakulási íormái Az előző fejezetben tisztázódott, hogy a középszakaszjelleg rendszerint két eróziós küszöb között, kényszeresésű szakaszon alakul ki, a vízfolyás energiájának és a meder eróziós ellenállásának a viszonya szerint. Az eróziós küszöbök azonban maguk is mélyülhetnek. Belejátszik tehát a mederalakulásba az eróziós küszöbök ellenállásának a különbsége is. Ha az alsó küszöb ellenállása a kisebb, akkor az itteni mélyülésnek megfelelően