Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Galli László: Középszakasz jellegű vízfolyások kialakulása és rendezése

ff 368 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. A középszakasz jellegű vízfolyások kialakulása és rendezése 0AL1I L A S Z L Ó* A természeti földrajz és a földtan olyan sok mindent tisztázott már a folyóvölgyek kialakulásával kapcsolatban, hogy érdemesnek látszik tudományos megállapításait mérnöki szempontból is felülvizsgálni és számbavenni mi az, ami ebből a tudományos anyagból vízimérnöki célokra átvehető ós gyakorlatilag is felhasználható. Az általános törvényszerűség Alig található jelentősebb vízfolyás, amelynek a völgye a forrásvidékétől a torkolatáig, végig azonos minőségű kőzetekből áll. A kőzetek ellenállóképessége azonban az erózióval szemben igen különböző. Az egyik könnyen, a másik csak nehezen erodálható. Mivel völgyét minden vízfolyás a legkisebb ellenálláshoz tartozó vonal mentén igyekszik kialakítani, a kőzetek minősége, főképpen pedig a kőzetek minőségének a változása, a völgyek nyomvonalának és hossz-szelvényének a kialakulásában mindenütt igen jelentős szerepet játszik. A völgyek nyomvonala mindig ott alakul ki, ahol a kőzetek ellenállása a legkisebb, tehát elsősorban a vetők és törésvonalak környékének összetört, repedezett kőzetei mentén. Jellemző példa erre a törésvonalak mentén kialakult völgyre az Ipoly völgyének Balassagyarmat és Sahy (Ipolyság) közötti szakasza, amelynek fűrészfogazáshoz hasonló nyomvonala már szemmel láthatóan is hűen követi a Börzsöny és a Korponai hegység törésvonalainak a rendszerét (1. ábra). A kőzetkeménység változása természetesen erősen közrejátszik a völgyek hossz-szelvényének a kialakulásában is. A legtöbb- völgy, a vízfolyás energiájának és a völgy eróziós ellenállásának az aránya szerint, hátráló erózióval fejlődik ki (2. ábra). Eszerint az arány szerint alakulnak ki a völgyben a különböző jellegű folyószakaszok is. Cholnoky általános érvényű, a vízfolyás munkaképességéből kiinduló jellemzése szerint, felsőszakasza egy folyónak az, amelyiken a folyóvíz munkaképessége nagyobb, mint a hordalék elszállításához szükséges munka és így a folyó a hordalék folyamatos elszállítása mellett még mélyíti völgyét; középszakasza az, amelyen munkaképessége egyenlő a hordalék elszállításához szükséges munkával, így mélyítő munkát már nem tud végezni, de hozott hordalékát még tovább szállítja ; alsószakasza pedig az, ahol munkaképessége már kevesebb, mint a hordalék elszállításához szükséges munka úgy, hogy hozott hordalékát részben lerakni kényszerül, tehát feltöltő tevékenységet fejt ki. Cholnoky fenti szakaszjelleg beosztása azonos ellenállású kőzetekből felépített völgyre vonatkoztatva teljes egészében máig is helytálló. Egyedül a középszakasz jellemzése szorul bővebb magyarázatra. * Vízügyi Tervező Iroda. Budapest. Az előzőek szerint jellemzett középszakasz egynemű kőzetben és állandó vízmennyiség mellett, elméletileg a völgynek csak egy szelvényére korBolossogyarmaf 1. ábra. Az Ipoly mederalakulatának és a valószínű törésvonalak kapcsolata Balassagyarmat és Sahy (Ipolyság) között 0uz. 1. BeponmHbie AUHUU U3AOMÜ Mejtcdy EaAnauiadbapMam u'Ulaxu (MnoAbiuae), onpeöeAenue tu <pop.\iupoeaHuü p. UnoAb Abb. 1. Aus den Flussbettformationen der Ipoly (Eipel) feststellbare vermutliche Bruchlinien zwischen Balassagyarmat und Sahy (Ipolyság) Ui/rálís© 2. ábra. Folyóvölgyek hossz-szelvényének a kialakulása homogén kőzetben, hátráló erózióval. (Elvi vázlat) 0ue. 2. O6pa3oeanue npodoAbHoeo npoipuAH peHHbix ÖOAUH e odHopodHoü nopode c spo3ueü, deuMyufeücH Hü3ad (udeaAbHaa cxejua 6e3 Macuimaöa) 1. 3P03H0HHAH 6a3a ; 2. Haqajio aojiHHbi, nepeMemaiomeecfl BHH3 ; 3. 3ar^y6^«H>inHHCH ynacTOK ; 4. PaciuiipHtoiUHMCfl ynacTOK ; 5. CTBOP Í";U' HMeeTCH paBHOBecwe ; 6. BepxHuft, .iür/iyu.'NNONUHÍOI 3aTeM pacuiHpnioiUHiiCH yMacTOK ; 7. CpeflHutt yqacTOK ; S. 3annnKJIUHÍÍCH HHWHMÍÍ yqacTOK ; 9. KoHyc BbiHoca Abb. 2. Gestaltung der Flusstal—Langsschnitte in homogenen Gesteinen, bei rückschreitender Erosiom (disproportionale Idealskizze) 1. Erosionsbasis; 2. Rückschreitender Talschluss; 3. Austiefungsabschnitt; 4. Sich ausbreitender Flussabschnitt; 5. Flussprofil in Gleichgewicht; 6. Sich austiefender, spater verbreitender Flussabschnitt mit Oberlaufcharakter; '/. Mittellauf; 8. Verlandungsabschnitt; 9. Schuttkegel