Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és műszaki hírek
\ Szesztay K.: A Balaton vízszintszabályozásáról vieljahrig ausgeglichenen Speichersee betrachten würde, würden sich Wasserspiegelschwankungen bilden (Abb. 1.), die das Erholungswesen sozusagen vollstándig unmöglich machen würden. Den unteren Grenzwert der zur Bewásserung in Anspruch nehmbaren Wasserquantitaten habén wir so festgestellt, dass wir über die in den Jahren 1921—02 in der Bewásserungssaison herabgelassenen Wasserüberflüsse WahrscheinlichkeitsAufarbeitung angefertigt habén (siehe Kolonne 1 und 2 der Tabelle und untere Ganglinie der Abb. 2.). Naehdem in diesen Jahren keine nennenswerten Bewásserungen waren, hátten in der Tat etwas grössere Wassermengen in Anspruch genommen werden können. Bei der jáhrlichen Erwágung der Wasserablass- und Wasserstands-Daten stellte es sich heraus, dass in den vergangenen 42 Jahren durch die Verminderung der Winter-Wasserablasse die Sommer-Wasserablásse durchschnittlich um ungefáhr 20°,, hátten erhöht werden können, ohne die zidássige Wasserspiegelschwankung zu übertreten (siehe Kolonne 3—11 der Tab.). Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 367 Dies ermöglicht eine Erhöhung der in der Bewasserungssaison herausnehmbaren Wassermenge um 3—4 m 3/sec. (Obere Linie der Abb. 2.) Durch die Errichtung von Stauwehren und reversibilen Turbinen-Pumpwerken könnte man in der spáteren Zukunft erreichen, dass der Sió-Kanal, ausser der Herablassung der überflüssigen Wassermengen in den Sommer-Monaten, aus der Donau auch Wasserzuflusse für den Balaton sichert. Mit Wasserzuführungs-Einrichtungen von 30 m : !/see maximaler Leistungsfáhigkeit und mit der Erhöhung der Leistungsfáhigkeit der Ablassvorrichtungen auf 80 m 3/sec könnte man erreichen, dass der Wasserspiegel des Sees auf 10 cm genau standig bleibt und gleichzeitig jedweder Wasserentnahme-Anspruch befriedigt werden kann (Abb. 3). Wenn die Leistungsfáhigkeit der Wasserzuführungs-Einrichtungen kleiner ist als wie oben erwáhnt, so erhöht sich auch das Mass und die Háufigkeit der Wasserstánde, die niedriger sind als erwünscht (Abb. 4). Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető : VÁ G Á S I S T VÁ N A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály június ll-i előadóülésén Szalay Miklós, aki jelenleg Szudán fővárosában, Khartoumban a Műszaki Egyetem előadója, Szudán vízgazdálkodását ismertette, vetített képek kíséretében. Vázolta az ország hidrológiai viszonyait, az öntözés, vízerőhasznosítás és víztározás, valamint a víziköziekedós, vízellátás ós csatornázás problémáit. Beszámolt a vízügyi oktatási és kutatási kérdésekről is. Az előadáson megjelent és hozzászolt E. X. DAFAAKO a khartoumi egyetem rektora. & A Szakosztály június 27-én a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közösen Szegeden ankétot rendezett az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének feltételeiről. Az ankét megnyitóját Ihrig Dénes a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály elnöke tartotta, majd a következő vitaindító előadásokra került sor : Orlóczi István : Az öntözőrendszerek üzeme során szerzett műszaki tapasztalatok és azok értékelése a fejlesztés szempontjából. Kádár Béla : Az öntözéses gazdálkodás mezőgazdasági üzemszervezési tapasztalatai s azok értékelése a fejlesztés szempontjából. Dr. Mihályfalvy István : Az öntözőtelepek üzeme során szerzett növénytermesztési tapasztalatok és azok értékelése a fejlesztés szempontjából. Bartsch Lajos : Az öntözőtelepek üzeme során szerzett műszaki tapasztalatok, s azok értékelése a fejlesztés szempont j ából. Az ankét zárszavát — számos hozzászólást követően — dr. Fekete Zoltán, a Magyar Agrártudományi Egyesült Talajtani Társaságának elnöke mondta. Áz ankétot tanulmányút követte, amelyen a résztvevők több Körös-vidéki és Duna—Tiszaközi öntözési létesítményt szemléltek meg. A Szennyvíz Szakosztály május 30-án és 31-én Miskolcon rendezte a II. Országos Szennyvíz Konferenciát. A konferencia első napján dr. Vitális Sándor, Társaságunk elnöke, második napján pedig Illés György, Társaságunk alelnöke elnököít. Az ankéton a következő előadások kerültek sorra : Dr. Szebellédy Lászlóné és Bártfai Szabó László : Ipari szennyvizekkel legjobban terhelt élővizeink védelmének lehetőségei az 1/1961. sz. kormányrendelet alapján. Csoport Dezső : Fenol szennyeződések felszámolásának lehetőségei. Lesenyei Gábor : Diósgyőri ipartelepek szennyvizeinek tisztítása. Ilerédy Sándor : A szennyvíztisztítás fejlődése hazánkban. Katona Emil : A Nagy-Miskolc-i szennyvízelvezetés helyzete. Gerhard Kálmán : Az 1/1961. sz. kormányrendelet végrehajtásának tapasztalatai az Észak-Magyarországi VlZIG területén. Az ankét mindkét napján tanulmányi kirándulás volt. Az ankét a szennyvíztiszítás jelenlegi helyzetének megjavítása érdekében határozatokat hozott és ezeket eljuttatta az illetékes szervekhez. * A Magyar Hidrológiai Társaság ós a Fővárosi Csatornázási Művek június 6-án a Fővárosi Tanács kultúrtermében Budapest távlati csatornázási tervének ismertetésére ankétot rendezett. Az ankéton sorrakerült előadások a következők voltak : Bondor József, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese : Megnyitó. Szablya Ferenc : A főváros távlati csatornázási tervének ismertetése, színes képek vetítése kíséretében. Dr. Kovácsházy Frigyes : A távlati terv készítésének alapelvei. Avar György : A távlati terv végrehajtása. Az ankét anyagához hozzászóltak : dr. Borsos József, egyetemi tanár, Hunyadi Domokos (MÉLYÉPTERV), Nyiredy Richárd (Főv. Tanács), Herédy Sándor (MÉLYÉPTERV). Az ankét résztvevői az előadások és a vita után megtekintették a délpesti szennyvíztisztító berendezést, a budakeszi kórházi szennyvíztisztító berendezést, valamint az angyalföldi átemelőtelepet és INKA-rendszerű kísérleti tisztítóberendezést. * A Szennyvíz Szakosztály június 26-i előadóülésén J. Rybinsky (Lengyelország) a Gdanskban végzett eleveniszapos szennyvíztisztítási kísérletek eredményeiről számolt be. Az ismertetett kísérletek elsősorban az eleveniszapban levő biomassua aktivitását befolyásoló tényezőket értékelték. (Folytatás a 391. oldalon.)
