Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Dr. Szesztay Károly: A Balaton vízszintszabályozásáról és vízkészletének hasznosításáról

362 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. HIDROLÓGIA A Balaton vízszintszabályozásáról és vízkészletének hasznosításáról DE. SZESZTAY KÁROLY a műszaki tudományok kandidátusa* Az elmúlt években és évtizedekben a Balaton vízgazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb igény a tó vízszintingadozásainak a csökkentése, a különféle vízhasználatok (mindenekelőtt az üdülő-élet) számára legkedvezőbb vízmélység-viszonyok kialakítása volt. A Balaton környéki és zala-, illetve a siómenti öntözéseknek a közelebbi és távolabbi évekre előirányzott széleskörű fejlesztése felveti a kérdést: milyen mértékben lehet a Balaton vízrendszerének vízkészletét az üdülő élet sérelme nélkül a mezőgazdaság szolgálatába állítani ? A tó átlagos vízforgalma Az 1921—58. időszakra elvégzett részletes vízháztartási számítások szerint a Balaton természetes vízforgalmát sokévi átlagban a Csapadék -f- Hozzáfolyás = Párolgás Ismétlődési időszak, T [év] [o] 5 o 5 630 11,9 890 16,9 900 17,1 - Lefolyás (leeresztés) 620 mm 11,7 m

3/s egyenlet jellemzi [2, 29. lap]. Aszerint, hogy a kereken 12 m

3/s-nyi átlagos lefolyást milyen arányban kívánjuk megosztani a vízkivételek és a vízszintszabályozás igényei között, a következő eredményekre lehet jutni : 1. Ha a vízszintszabályozásra egyáltalában nem vagyunk tekintettel, vagyis a Balatont a vízhasználatokat szolgáló sokéves kiegyenlítésű tározónak tekintjük, folytonosan és egyenletesen 12 m

3/s-ot, ha pedig — elméleti határesetként — * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest 1. ábra. A Balaton vízállásainak alakulása 12 m

3/s jeltételezett folytonos vízeresztés esetén Fig. 1. Stages of Laké Balaton in the case of an assumed continuous release of 12 cu.m/sec a — stages, b = annuai peak stage, c — annual mean stage, d --- annual lowest stage, e = limits of permissible stage fluctuations Abb. 1. Gestaltung des Wasserstandes des Balaton im Falle vorausgesetzten stetigen Wasserablasses von 12 m

3/sec a = Wasserstande, b = höchster Jahres-Wasserstand, c — mittlerer Jahres-Wasserstand, d = niedrigster Jahres-Wasserstand, e — Grenzen des vorgeschriebenen Wasserstandsbereichs 10 lí 15 ,30 36 3B 39 *0 rr tt : nagy

ságrendi sorsiam, m [i] \[m>/s] Tapasztalati valószínűség, P • •c is zo zs 30 « » —*— A lény leges vÍ2eres7tések alapján (lásd a táblázat /. és 2. asz/opál) [d\ —A vizszinszobályozás követelményeinek sérelme nélkülmegnóvelhetönek ítélt maximális vizeresztesek alapján (S.ésS oszlop) [f] AH 4 to vizillósváltozósában kifejezett vízmennyiségek, [mm] |/] Q Öl hónapon át kiszolgáltatható folytonos és egyenletes vízhozam, [m

3/s] [?] 2. ábra. Az öntözési idényben különböző valószínűséggel kivehető vízmennyiségek Fig. 2. Water quantities available for diversion in the irrigation season with different probabilities a = period of recurrence in years, b = sequence number, c = empirical probability, n = 42, the number of years investigated, d = on the basis of actual releases (see eolumns 1 and 2 in the Table), r - on the basis of maximum release regarded permissible without infringement on surface reguiation (eolumns 8 and 9), AH = water quantities expressed as change in stage, Q = continuous steady discharge diverted for five months Abb. 2. Die in der Bewásserungsperiode mit verschiedener Wahrscheinlichkeit herausnehmbaren Wassermengen a - Wiederholungs-Periode in Jahren, b = Laufende Nummer der Grössenordnung nach, c = Erfahrungs-Wahrscheinlichkeit, n = 42 Zahl der untersuchten Jahre, d = auf Grund der tatsachlichen Wasserablasse (siehe Kolonne 1. und 2. der Tabelle 1.), e = auf Grund der maxinialen Wasserablasse, ohne Verletzung der Wasserspiegelregulierung als zulüssig beurtcilt (Kolonne 8. und 9.), AH = die in Wasserstandsiinderung des Sees ausgedrückten Wassermengen, Q = der fünf Monate hindurch herausgebbare standige und gleichniássige Durchfluss minden vízkivétel az öntözési idény 5 hónapjára koncentrálódik, 28 m

3/s-t lehetne a tóból kivenni. A tó vízállásai ebben az esetben az 1. ábrához hasonlóan alakulnának, amely 12 m

3/s folytonos és egyenletes leeresztés (vízkivétel) feltételezésével mutatja be az 1921—58. évekre elvégzett számítások eredményeit. Ha a vízkivételek az öntözési idény 5 hónapjára összpontosulnának az évi és sokévi vízszintingadozások 10—15%-kal tovább növekednének. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a 4 m-t megközelítő vízjáték és a száraz évcsoportoknak az átlagosnál 1,5—2 m-rel alacsonyabb tartós kisvize a balatoni fürdőkid túra teljes feladását jelentené ! 2. Közelebb kerülünk a reális lehetőségekhez, ha az elmúlt négy évtized vízeresztési statisztikáját tekinthetjük. Ismeretes, hogy az elmúlt évtizedekben is volt nyári vízeresztés, amikor az öntöző-