Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Pató Tibor: A budakeszi szennyvíztisztító-telep egyéves próbaüzeme

Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 31 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A Budakeszi Szennyvíztisztító-telep egyéves próbaüzeme PATÓ T I B 0 K» Budakeszin a .három .nagy TBC gyógyintézet szennyvizeinek közös kezelése céljából 1960-ban tisztítótelep épült. Ennek elhelyezése olyan, hogy a későbbi időkben a tisztítóműtárgyak egy részének a bővítése után az egész Budakeszi község szennyvizeinek biológiai tisztítását lehetővé teszi. A telepen a szennyvizet felületi levegőztetésű, élesztettiszapos eljárás alapján tisztítják. A telep próbaüzeme egy évig tartott. A tanulmány az egyéves próbaüzem közben szerzett tapasztalatokat és az újszerű — eddig nem szokásos — szabályozási eljárás megvalósításának módját foglalja magában. A tisztítás folyamán elért kémiai, biológiai és bakteriológiai eredmények részletesen más helyen kerülnek közlésre. Jelenleg csupán megemlítem, hogy a B()I

5-ben elért 92—94%-os tisztítóhatás és az elfolyó vízminősége az előírt követelményeknek megfelelt és az elfolyó víz TBC baktériumoktól mentes volt. A szennyvíztisztító telepre vonatkozó ismertetés a magyar szennyvíz szakirodalomban már megjelent [1], Ezért a tanulmány bevezetéseként csupán a telep tervezésekor felhasznált terhelési adatok egy részét és a tisztítási technológiát ismertetem. 1. Tervezés A tisztítótelep Budakeszi község déli részén a Pré-Ko lakóteleppel átellenben a Budaörsi út mentén fekszik. Befogadója a Hosszúréti-árok egyik mellékága. Az árok a csapadékvizeket vezeti le, ezért medrében száraz időben csak tisztított szennyvíz folyik. A tervezés szerint a szennyvíztisztító telep teljes kiépítése két ütemben történik. A 7. ütemben a telep a Budakeszi község fölött elhelyezkedő tüdőszanatóriumokból érkező szennyvízmennyiség teljes biológiai tisztítását végzi. A 11. ütemben — a már elkészült főgyűjtő — lehetővé teszi a község mellékhálózatának megépítését és a tisztítóműtárgyak megkettőzésével Budakeszi község valamennyi szennyvizét tisztítani tehet. A telep BOI

5--ben mért 93%-os teljes biológiai szennyvíztisztítást és fertőtlenítést teljesít, mert a község és ezt körülövező völgy kirándulóhely és kiválóan alkalmas üdülők, szanatóriumok létesítésére. A kezelt szennyvíz a tisztítóteleptől kb. 10 km hosszú nyílt árokban folyik a Dunába. A tervezés szerint az I. ütemben a tisztítótelepre 3130 fő után 1860 m

3/nap szennyvíz érkezik. A tisztítást két tisztítóág látja el. Ez a szennyvízmennyiség tiszta szanatóriumi eredetű. A feltűnően magas — 595 .l/fő/nap — vízmennyiséget a szanatóriumok vízfogyasztásuk alapján adták * Fővárosi Csatornázási Művek. Budapest; meg és azzal indokolták, hogy a gyógykezelésnél és sebészetnél különleges vízszivattyúkat használnak, továbbá a laboratóriumok vízfogyasztása igen magas. A II. ütemben a vízhozam 3860 m

3/napra emelkedik. Ennek tisztításához újabb két tisztítóágat kell kiépíteni. A község szennyvize 12 000 főnek, iszapmennyisége 14 000 főnek felel meg. A II. ütem előreláthatóan csak később épül ki.' A mechanikai tisztítást követő biológiai kezelés klasszikus Kessener forgókefés, feliiletilevegőztetésű, élesztettiszapos berendezésben történik. A homokfogó kétszeres, hosszanti átfolyású medence, amely csak a homokfogóiszap eltávolítás tekintetében tér el a szokásos kiviteltől. A tervek szerint a fertőzött üledéket a medencék elválasztófala fölötti teraszon, mozgókocsira szerelt szivatytyú távolítja el. A szivattyú Pataki—Sebők-rendszerű szívó-nyomó tartályokkal van felszerelve, 50 mm 0-jű szívócsöve mindkét oldalon lenyúlik a homokfogó medencék fenekéig. A nyomócső a zagyot a medencék mellé telepített keskeny homokszikkasztóágyra továbbítja. A szikkasztóról elfolyó víz a homokfogóba folyik vissza. A kiszikkadt homokot kocsival kell elszállítani és elföldelni. Az 50 mm szabad pálcaközű szűrőrács kéziműködtetésű, laposacél kivitelű szerkezet. A kihúzott rácsszemét a vályúból a rácsakna mellé telepített rácsszeméttároló és rothasztóaknába tolható. A tárolóakna vízzel van feltöltve. A bekerülő rácsszemét által kiszorított víz túlfolyón keresztül távozik. A medencéhez tartozik a zárt, 2,0 m magas szellőzőcső és ürítéshez szükséges aknanyílás és fedlapok. Az ürítés szippantógépkocsival történik. Kéthavonként a medencefenékről kiszívott, már részben elrothadt anyagot a telep iszaptemetőjében földelik el. A rácson és a homokfogón átfolyt víz Parshall-rendszerű mérőcsatornába kerül. Innen a víz az elosztóaknába folyik, ahol az I. ütemben két, végső kiépítésben négyfelé osztható. Az elosztó után következik az előülepítő medence. A medence Dortmund-rendszerű. A leve gőztetőmedencék tériytényleges, működő köbtartalma 5 cm kefebemerülésnél egy ágon belül 4x56 m

3. Egy-egy levegőztetőmedence csoport négy rekeszre oszlik. Egy-egy rekeszben 4 fm levegőztetőkefe van. Tehát egy ágon belül a medencék összesen 16 fm hosszú kefével levegőztethetők. A keféket két motor hajtja meg. A levegőztetőmedencék rekeszeibe fából készült terelő és ütközőpallók helyezhetők be. Ezek szükség esetén kiemelhetők. A visszaadagolt iszap mennyisége vízszinteskoronájú mérőbukóval mérhető. A levegőztető medencékből a levegőztetett víz csak az utolsó medencéből folyhat el az utóülepítő felé.