Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

30 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Öllős—Deli—Szolnoky: A vákuumkutas talajvizszinsüllyesztés Die Ergiebigkeit des alleinstehenden Vakuum­Brunnens (Abb. 11.) beantragt Dr. K. Széchy aus Gleichung (6), die aus einem Brunnen einer Brunnen­reihe] geförderte Durchflussmenge beantragt die Ver­fasser aus Gleichung (7) zu berechnen. Bei der Beein­flussung der in den Brunnen gelangenden Wassermenge kommt dem Vakuum-Feld eine entscheidende Rolle zu. Hinsichtlich der konstruktiven Gestaltung des Vakuum-Brunnens schlagen die Verfasser lediglich vom hydraulisclien Gesichspunkt aus vor, die Höhe des Kiesfilters in der Umgebung des Brunnens zu kürzen (Abb. 13). Der durch einen zu hohen Kiesfilter einge­nommene Raum kann namlich zum Hauptförderweg der in den Brunnen gelangenen Luft werden (Abb. 12). Hesults of Seale-Model Tests on Groundwater Lowering by Vacuum Wells By Dr. G. Öllős, Candidate of Technical Sciences — Miss M. Deli — Cs. Szolnoky Following the laboratory tests performed in Hun­gary [14 to 17] in connection with gravitational wells, the authors embarked in 1962 upon the detailed hyd­raulic investigation of vacuum wells at the Hydraulics Laboratory of the Institute No. I. for Hydraulic Engi­neering, Technical University for Building and Trans­port, Budapest f 16]. In the case of the scale-model techniques adopted the measurement of piezometric heads occurring in the entire seepage system constituted the central measuring problem (Ills. 1 and 2). Research work conducted so far included the ' determination in detail of all hydraulic phenomena oc­qurring in the case of a single well and in that of series of wells. 1. As far as the development of zones of depres­sion (upper and lower) in granular média is concerned (Figs. 7a—c) it could be concluded that there is no communication between the upper and lower vacuum zones (i. e., the one in the capillary fringe and the one in the environment of the filter surface of the well) as long as the vacuum in the well is sufficiently low (Fig. 7b), but beyond a certain drawdown the two zones merged into a coherent system (Fig. 7c). Thus the p/y line denoted by + represents tho lowest values of the upper vacuum zone, yet at the same time the highest values of the lower one. 2. In the case of vacuum wells the drawdown curve never joins the filter surface, but, with the notations of Fig. 7, it shifts along the curve p[y = +0 to point S (Fig. 7c) as söon as the points P and R coincide. Consequently the drawdown curve intersects the upper surface of the impermeable layer (Fig. 6) if the upper and lower vacuum zones contact each other. This is the fundamental difference between the drawdown curve of a gravity well filtered along the entire thickness of the water-bearing layer and a vacuum well. As far as dewatering is concerned, in the case of vacuum wells a set of drawdown curves should be taken into consideration (Fig. 9). Different moisture contents w pertain to individual curves. Starting from Eq. (2) given earlier [16] for the case of gravity wells, the discontinuity in water lovels at the well mantle is described by Eq. (3) For calculating the yield of a single vacuum well (Fig. 11) the use of Eq. (6) is recommended by Dr. K. Széchy, while according to authors the yield of a particular well in a series of wells should be calculated from Eq. (7). The influence of the vacuum zone on the water volume entering the well is significant. Relying on purely hydraulic considerations, the reduction of the height of the gravel filter surrounding the well is suggested (Fig. 13), since an excessively high filter may form the main path of air leaking into the well (Fig. 12). (Folytatás a 18. oldalról) A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Szenny­víz-szakosztállyal, valamint a Vízkémiai és Víztechno­lógiai Szakosztállyal közösen 1962. okt. 16-án vita­ülést rendezett, amelynek vitaindító előadását dr. Bolberitz Károly tartotta ,, Az ipartelepek vízgazdálko­dásának hibái" címmel. Előadásában ismertette az Országos Közegészségügyi Intézet gyakorlati munkája során szerzett ipartelepi- vízgazdálkodási tapasztala­tokat : a tervezés során elkövetett hibákat, a kivitele­zési hiányosságokat, továbbá az üzemközben észlelt tökéletlenségeket. Egyúttal javaslatot is tett az elő­sorolt hiányosságok kiküszöbölésére. * A Szennyvíz Szakosztály 1962. október 31-én az M. Sz. 15302 sz. „Szennyvíztisztítás" c. szabvány módosításával kapcsolatos javaslat megtárgyalására vitaiilést rendezett. A vitaülés előadói Nagy L. Dénes és Benedek Pál voltak. A vitaülésen elsősorban a szab­vány gazdasági kihatásokkal járó pontjainak módosítási kérdései kerültek felülvizsgálatra : így pl. a szeny­nyezettségi tényezők csökkentésének, a mérgező anya­gok küszöbértékének, az öntözéssel kapcsolatos egyes megállapításoknak, a csepegtetőtestes ós eleveniszapos tisztításnak, a szikkasztásnak, a fertőtlenítésnek, az átemelőtelepekkel kapcsolatos megállapításoknak, ille­tőleg az ipari szennyvizeknek fontosabb kérdései. A Szakosztály november 28-i ülésén Jakab Árpád számolt be a közcsatornázatlan területeken létesítendő szennyvízelhelyezések tárgyában kiküldött munkabizottság munkájáról. Javaslatot tett a terhelési értékekre ós az adott célra alkalmazható berendezésekre : a családi házak, orvosi rendelők, iroda helyiségek, iskolák, bölcsődék, óvodák, szennyvizeinek elhelyezésére vo­natkozóan. * A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1962. okt. 9-i ülésén dr. Darab Katalin a vizek radioaktív szennyeződésének jelentőségéről és méréséről, dr. Fleps Waltér pedig a szabad cianid ionok komplex cianidok mellett történő meghatározásáról tartott előadást. Az első előadás foglalkozott a radioaktív szennyező forrásokkal, a vízszennyeződés maximális megengedhető mértéké­vel, továbbá radioaktív szennyeződésű vizek kezelésé­vel is. A második előadás a „szabad cián" meghatáro­zásának jelentőségét méltatta ós pontossági kérdéseit tárgyalta. #• A Nyíregyházi Csoport 1962. okt. 23-i ülésén dr. Borsy Endre KÖJÁL-főorvos „Egészségügyi és hidrológiai kérdések Szabolcs-Szatmár megyében" címmel tartott előadást. Az előadó jellemezte a megye terüle­tén levő fontosabb folyók ós csatornák vizének szennye­zettsógi viszonyait, a szennyeződések hatását az élő szervezetekre, továbbá útmutatást adott a vízszennye­ződés elleni védekezéshez. Ismertette a központi és a közkutakból való vízellátásnál jelentkező közegészsógi problémákat és a fertőzési lehetőségek megelőzésének módozatait. * A Debreceni Csoport 1962. november 30-i ülésén Major Pál a talajvízből való öntözés kúttechnológiai kérdé­seiről. Percnyi Károly pedig az esőszerű öntözés legújabb hazai kutatási eredményeiről tartott előadást. * Társaságunk 1962. október 12-én ós november 9-én központi klubestet rendezett. Az októberi klub­esten Nagy L. Dénes és dr. Vitális György vetített képek­kel kísért ismertetés keretében számolt be a Társaság 1962. évi romániai tanulmányútjáról. Nagy L. Dénes a vízellátási, szennyvízelvezetési és öntözési tapasztalato­kat, dr. Vitális György pedig a földtani és a vízföldtani megfigyeléseket összegezte. A novemberi klubesten Gerhardt Kálmán a Társa­ság 1962. évi lengyelországi tanulmányútjáról tartott vetített képes élménybeszámolót. (Folytatás a 38. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents