Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás helyzete néhány külföldi államban és nemzetközi szinten

Lászlófjy W.: A vízgazdálkodás helyzete Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. 285 különös tekintettel a jelenlegi és várható szükségle­tekre, illetve a megoldásra váró feladatokra, foglalkoz­zott továbbá a folyóvizek minőségi ellenőrzésének gazdasági, műszaki és igazgatási kérdéseivel. Az Ázsiai és Távolkeleti Gazdasági Bizottság meg­rendezte negyedik regionális vízgazdálkodási konferen­ciáját, amely a vízgyűjtőterületek egészére kiterjedő vízgazdálkodási tervek tervezési, építési és operatív feladataival ós a felszín alatti vízkészletek okszerű hasznosításával foglalkozott. Említésre méltó az I !)(> I decemberében Bangkokban tartott hidrológiai szemi­nárium is. A Latinamerikai Gazdasági Bizottság vízszükség­let! statisztikát állított össze a vízgazdálkodási tervezés céljaira. A FA O európai mezőgazdasági albizottsága 191Í1 tavaszán tartott negyedik ülésszakán az öntözésnek földrészünk mezőgazdasági termelésének fejlesztésében jutó szerepével ós az öntözésre szóbajöhető vizek minő­ségének -védelmével foglalkozott. Sajtó alá rendezte továbbá az európai országok vízjogi törvényeinek a fel­szín alatti vizekre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek vízgazdálkodásunk fejlesztésével kapcsolatban bizo­nyosan nagy segítségünkre lesznek. (Megjegyzendő, hogv Magyarország ez idő szerint nem tagja a FAO­nak.) Az l'NESC.'O támogatásával született meg a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség líltil októberi athéni szimpóziuma, amelynek tárgya a felszín alatti vízkész­letek számbavétele* volt. Kiadta továbbá az UNESCO a sós ós szikes talajok kérdéseivel foglalkozó teheráni konferencia iratait, amely többek között a szikes vizek öntözésre való felhasználását is tárgyalta. Végül : novemberben indította el az UNESCO az ún. nemzet közi hidrológiai deeennium előkészületeit. 3 Az egész világra kiterjedő, összehangolt módszerekkel folyta­tandó. tíz éves hidrológiai adatgyűjtés megszervezéséről van szó, amely vízgazdálkodásunk alapjainak megszi­lárdítása szempontjából kimagasló jelentőségű. A/. Egészségügyi Világszervezet Madridban meg­rendezte az európai országok egészségügyi mérnökeinek 7. továbbképző tanfolyamát az ivóvízellátás ós szenny­víztisztítás területén megoldásra váró feladatokról. Említésre méltó a skandináv országok városi mérnökei számára rendezett 4'hetes göteborgi és a hetes prágai vízellátás-csatornázási tanfolyam is. Folytatta a világszervezet az ivóvizekkel szemben támasztott minőségi követelmények nemzetközi szab­bányosításával kapcsolatos munkáját, ós foglalkozik a szennyvizek minősítésére vonatkozó hasonló előírások kidolgozásával. (Magyarország, sajnos, egyelőre szüne­telteti a világszervezet béli tagságát .) A Meteorológiai Világszer rezet köbeiében működő Meteorológiai-Hidrológiai Bizottság (Cominission for Hydrological Meteorology, OHM) munkája még kiala­kulóban van. Kétségtelen, hogy a hidrológiai kutatás fejlesztése révén számottevően segítheti vízgazdálko­dásunkat. 4 A Nemzetközi Atomenergiaügyi Szerveseinek az izotópokkal szennyezőit vizekkel foglalkozó tanulmá­nyai érdemelnek vízgazdálkodási szempontból közelebbi figyelmet. Végül a Vízgazdálkodási Fejlesztési Központról annyit, hogy rendszeresen ismét lődő konferenciáin éppen vízgazdálkodási szempontból koordinálja az ENSZ különböző intézményeinek munkáját. Kiadvá­nyai közül a felszín alatti vizek nagybani kitermelésével 3 Az előkészítő konferencia Magyarország képvi­selőjét, dr. Mosonyi Emil akadémikust, választotta alelnökéül. 4 A Világszervezet ún. VI. területi asszociációja, amely Európa ós a Földközi tenger vidékének országait fogja össze, már néhány évvel korábban, 1955-ben, elhatározta egv hidrometeorológiai munkabizottság megszervezését. Az 1957. évi alakuló ülésen dr. Bogárdi •János személyében Magyarország képviselőjét válasz­tották elnökké, aki ezt a tisztet azóta is viseli. A bizott­ságon belül az egyik tudományos csoportot dr. Szesztay Károly vezeti. foglalkozó mű emelkedik ki [18], amely a kérdés tudo­mányos, műszaki ós jogi vonatkozásain túl, sőt első­sorban, a gazdasági ós vízügyi-közigazgatási kérdéseket tárgyalja, tehát valóban alapvető vízgazdálkodási jellegű munka. Az ENSZ műszaki segélyakciója keretében a fejlő­désben levő országoknak nyújtott szakértői támoga­tást. a szakemberek számára biztosított ösztöndíjakat, a területükön nemzetközi támogatással létesített, kutató intézeteket ós a különféle szak- ós továbbképző tanfo­lyamokat nem részletezem, mert tárgyunk szempont­jából nem érdekesek. IV. Oktató és propagandatevékenység a xízgazdálkotlás szolgálatában Az eddig elmondottakból világosan kitűnt, hogy a vízzel való tervszerű gazdálkodás — a víz­készletek takarékos használata és az elszennyező­désük elleni védekezés — parancsoló szükségesség. Láttuk azt is, hogy e tény felismeréséből mind az egyes országok, mind az emberiség alapveftő prob­lémáinak megoldásán fáradozó nemzetközi szer­vek levonták a szükséges következtetéseket. A vízzel való helyes gazdálkodás megvaló­sulása azonban nemcsak a hatóságokon múlik. Legalább olyan fontos az egyes emberek és kisebb­nagyobb közösségek megértése is. Az olyan dol­goknak mint, hogy a hibás csapok meg nem javítása a jövő nemzedékek elleni vétek, hogy a kertek alján folydogáló patak medre nem szemét­lerakóhely, vagy hogy a szennyvíztisztításért hozott anyagi áldozat nem egyszerű tehertétele az üzemnek, hanem erkölcsi felelősségéből folyó 'kötelesség, át kell mennie a köztudatba. Ezt azonban csak szívós és tervszerű felvilá­gosító munkával lehet elérni, amely egyrészt a szakemberek, másrészt a közélet irányítói és a nagyközönség felé irányul. Azt az utat kell meg­járnunk, amelyet a fertőzőbetegségek elleni küz­delemben Nemmel vveiss óta tettek meg az egészség­ügy területén. 1. Szakirányú oktató és tájékoztató munka A szaklapokban 10—15 éve szaporodó tár­gyunkba vágó cikkek és a különféle mérnöki szer­vezetek kongresszusain elhangzott előremutató előadások nyomán mind több műszaki egyetem iktat programjába ajánlott tárgyként — a víz­gazdálkodással foglalkozó előadásokat. így pl. a bécsi, a delfti, a berlini műegyetem. De nem egy helyen — pl. a csehszlovák műegyetemeken, sőt az NDK magdeburgi felsőfokú technikumán is kötelező tárgy a vízgazdálkodás. Az Egyesült Áll amokban a kaliforniai egyetem által 1962 augusztusában Los Angelesbe egybehívott egye­temközi értekezlet nyomán az 1962/63. tanévtől kezdve 20 felsőoktatási intézményben nyílt meg a hidrológia-vízgazdálkodás tárgykörében a tudo­mányos fokozatok (Muster of Science, Doclor of Philosophy in Hydrotoijy) megszerzésének lehető­sége [19]. Amíg itt a műszaki és természettudomá­nyok valamelyik á.'/ában egyetemi képesítést szerzett szakembere'* továbbképzéséről van szó, a varsói műegyetem vízimérnöki karán néhány éve a szakosodás egyik irányát a ,,hidrológus-vízgaz­dálkodó mérnöki" oklevél jelzi-

Next

/
Thumbnails
Contents