Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás helyzete néhány külföldi államban és nemzetközi szinten

Lászlófjy W.: A vízgazdálkodás helyzete Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. 281 Az utóbbi vonatkozásban a tervhivatal és a tudományos kutatás tanácsa (Délégation Générale a la Recherche Scientifique) által 1961-ben rendezett konferenciát kell kiemelnem. A konferencia felmérte a vízszükségletek alakulását, továbbá a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavételének feladatait, és foglalkozott az utóbbiban érdekelt intézmények munkájának összehangolásával [7J. Igen érdekesek a vízszükségletek várható alakulására vonatkozó számítások, amelyek részletes összehasonlításokra adnak módot a hasonló jellegű amerikai vizsgálatokkal (2. láblázai). 2. táblázat A vízfogyasztás és vízszükséglet alakulása Franciaországban* Év 1 955 1970 2050 • a) Az egy főre c.iő fogyasztás, m^/év 75 80 125 Ipari 1 forgatott mennyiség víz | szükséges pótlás Mezőgazdasági szükséglet . . . Víziutak vízszükséglete (240) 150 230 30 (470) 290 400 30 (1200) 600 670 33 Egy főre összesen 485 '800 1428 b) Összesített víz szükséglet Népesség, millió fő Összes szükséglet, 43 30,1 49 39 ~60 86 43 30,1 * Darlot Darves-Honioz l'crrin-Prllrtier: Les besoins cn eau il'ime nation industrialiaée. Culhqnc sur la rrchrrchc dnns le domaine dc Veau. Paris, 1961. Legfelső szinten az 1961-ben felállított és a belügyminiszter vezetése alatt működő Állandó tárcaközi bizottság, és operatív szerve, az Állandó vízügyi titkárság (Secrétariat per ma nett l de l'Eau) biztosítja a különböző kormányzati ágazatok közötti együttműködést. Ennél is fontosabb lépés volt talán az 1960-ban megszervezett megyék közötti vízügyi konferenciák (Conférences interdépartementales) helyébe lépő regionális jellegű tanácskozó és műszaki bizottságok életrehívása (1962), mert ez az intézkedés vetette meg a közigazgatási határoktól független regionális víz gazdálkodási tervezés alapjait [8j. Amíg a tanácskozó bizottságok (Comités consultatifs) a helyi közületek és érdekeltségi csoportok számára nyit ják meg a kezdeményezés és bírálat lehetőségét, a műszaki bizottságok (Comités techniques) a különböző igazgatási ágak helyi képviselői között teremtik meg az állandó kapcsolatot. Az 1962. évi rendelet 16 regionális műszaki bizottságot szervezett, és a nagyobb folyók vízgyűjtőjében levőket még külön is koordinálja. Ezeknek a szerveknek a feladata a megyék gazdaságfejlesztési bizottságának (Commissions départementales de V Equipement) közreműködésével felmérni a szükségleteket, megállapítani a tervek megvalósításának sorrendjét és ütemét, nemkülönben figyelemmel kísérni az előrehaladásukat [9], A vízügyi bizottság működésének tudható be, hogy Franciaország 1962—65. évi IV. gazdaságfejlesztési tervében új, önálló fejezetként jelent már meg a vízgazdálkodás, és hogy a vizek tisztaságának védelmét célzó tudományos kutatásra külön hitelt irányoz elő a terv. Ebben jelentékeny része lehet a vizek szenynyezettségéről a vízügyi bizottság által összeállított kataszternek, amely szerint az ország folyóvizeinek 2000 km-nyi szakasza, és ezen belül elsősorban a Szajna, erősen szennyezettnek minősült, és 500 km-nyire rúg azoknak a folyószakaszoknak az együttes hossza, amelyek lényegileg szabad felszínű szennyvízcsatornák. Ugyanez a felvétel mutatta ki, hogy Franciaországban 14 millió ember él a 20 000-nél több lakosú városok csatornázással el nem látott részeiben [10], Nem csoda, hogy Franciaországban a palackozott ásványvíz már számottevő szerepet játszik az Ivóvízellátásban, bár m

3-e 4800 Ft-ba kerül ! c) A vízgazdálkodás Nagy-Britanniában Nagy-Britanniában az ún. River-Board-ok (vízügyi tanácsok) a vízgazdálkodás szervei [11J. Megszervezésükről egy 1948. évi törvény intézkedett. Illetékességük a közigazgatási beosztástól függetlenül - egy-egy folyó (vagy több szomszédos, közvetlenül a tengerbe torkolló kisebb vízfolyás) vízgyűjtőterületére terjed ki, számuk 32. A vízügyi tanácsok 3/5 2/3 részben a területükön fekvő megyék és városok képviselőiből állanak. A további tagokat a földművelésügyi miniszter, az elnököt a belügyminiszter (Minister of Housing and Locál Government) a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben nevezi ki. A tanácsok feladata a medrek jó karbantartása és a káros vizek elvezetése, a tengerparti árvédelmi gátak fenntartása, a vizek tisztaságának és a halászati érdekeknek a védelme. A vizek elszennyeződésének megelőzéséről szóló 1951., majd 1961. évi törvény fokozta ellenőrző szerepüket, és a szennyvízbevezetések hatósági engedélyezését, is reájuk bízta : a f. év kezdetéig rendezniük kellett vízjogi szempontból területük minden vízhasználatát. Az újabb tervek szerint a vízügyi tanácsokat teljes értékű vízgazdálkodási hatóságokká, fejlesztik. Helyet kapnak bennük a vízművek és az ipar képviselői is, hatáskörüket kiterjesztik a felszín alatti vizekre és a teljes vízkészletgazdálkodásra, beleértve a tarozás kérdéseit is. 2. A vízgazdálkodás a szocialista tábor egyes országaiban A szocialista tábor országai a tervgazdálkodás alapján állanak, a tervszerű vízgazdálkodás alapjait tehát már alkotmányuk biztosítja. Ha nem is értelmezik a vízgazdálkodás körét teljesen egyenlő módon, mindegyikükben van egy közvetlenül a minisztertanácstól függő csúcs-szerv, amely a vízgazdálkodás ügyeit összefogja, gondoskodik a