Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Beszámoló

274 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Egyesületi hírek 1. A mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdései Ebben a témakörben elsősorban az öntözés, talajerózió és helvízgazdálkodás kérdéseivel kell foglalkozni. Fontosnak tartja az Elnökség, hogy a Társaság a mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdéseivel olyan szinten ós mértékben foglalkozzék, hogy ezeket a problémákat előremutatóan vitathassa meg, és gazdasági szerveink részére javaslatokat adhasson a fejlesztés módjára nézve. Elsősorban az öntözés korszerű módjainak bevezetésével kapcsolatban felmerült műszaki, gazdasági ós üzemelési problémák társadalmi vitáját ós bírálatát kívánjuk megoldani. Hasonló súlyponti téma kell, hogy legyen az öntözés ós belvízgazdálkodás új szemléletéből és kapcsolódásából adódó problémák megtárgyalása. 2. A mezőgazdasági települések vízellátási kérdései A falusi vízellátás — beleértve alföldi nagy településeink közművesítési kérdéseit is — az utóbbi időben egyre inkább súlyponti kérdéssé válik. Társaságunk fontos feladata, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon. Tanácsi szerveink a műszakiaktól, elsősorban természetesen a vízgazdálkodással közvetlenül foglalkozó szakemberektől várják a leghathatósabb segítséget. A törpevízművek korábban kialakított konstrukciója az elmúlt 10 óv során sok tekintetben korszerűtlenné vált. Jelenleg van kialakulóban a megváltozott igényeket kielégítő, gyorsan megvalósítható vízművek tervezési ós üzemelési elveinek kidolgozása. E kérdés országos méretű. A vízellátással foglalkozó valamennyi szakemberünk érdeklődésére számít a Társaság Vezetősége. 3. A Kormány lakásépítési programja keretében létesülő 350 000 lakás vízellátásával és csatornázásával kapcsolatos kommunális vízgazdálkodási feladatok megoldásában való közreműködés. 4. Ipari és házi szennyvizek tisztítása, elhelyezése A vízellátás rohamos fejlődésével ós az ipar decentralizálásával párhuzamosan egyre súlyosabb kérdéssé válik a szennyvizek kezelésének és elhelyezésének kérdése. A tervezési, technológiai szempontok mellett ez a téma a csatorna és tisztítóművek igen magas beruházási költségigénye miatt is figyelmet érdemel. Egyes ipari szennyvízféleségek tisztítási problémáinak megjavítása mellett ebben a témakörben a Vezetőség elsősorban a vidéki közművesítéssel kapcsolatos általános problémák megvitatását tartja fontosnak. Ezen belül olyan típusszerkezetek, illetve tisztítóművek kialakítására vonatkozó javaslatok kidolgozását, amelyek alkalmazásával részben tervezői kapacitás takarítható meg, részben a kivitelezés egyszerűsítésével a tisztítóművek megvalósítása idejét csökkenteni lehet. Fokozottabban kell foglalkoznunk a szennyvízöntözéssel. A szennyvíz káros hatásai elleni védelemről különösen iparvidékeken ismeretterjesztő előadások szervezendők. 5. A bányavizek vízgazdálkodási kérdései A legújabb kutatások alapján a közeljövőben az ország egyes területein nagymértékű külszíni bányászat megindulása várható. A külfejtéssel kapcsolatban szükségessé váló víztelenítési munkák a munkaterületek nagy kiterjedése következtében a környező területek felszínalatti vízkészletét várhatóan nagymértékben befolyásolják. Egyes területeken a mélyszintű bányászat is figyelemre méltó vízmennyiségeket hoz a felszínre. A kérdés újszerűsége következtében Társaságunknak feladatává kell tenni, hogy a víztelenítéssel kapcsolatos vízkészletgazdálkodási, bányavíz felhasználási, állandó vízhozam biztosítási és tisztítási kérdéseket vizsgálat tárgyává tegye és a kérdés feltárásával lehetőség nyíljék az érdekelt gazdasági szervek megfelelő időben történő tájékoztatására. 6. Terv- és témabírálat Mind a múltban, mind az elkövetkezendő évek során jelentős — a vízgazdálkodással összefüggő vagy éppen a vízgazdálkodás célját szolgáló-létesítmények valósulnak meg hazánkban. A Társaság Vezetősége szükségesnek tartja, hogy a Társaságba tömörült szakemberek a jelentősebb kérdésekkel kapcsolatban véleményt nyilvánítsanak. Ez a gyakorlatban konkrét műszaki, illetve tanulmányi tervek vagy tanulmányok Társaságon belüli megvitatásában, illetve bírálatában kell, hogy megnyilvánuljon. A kérdés felvetését az indokolja, hogy az egyes konkrét feladatokkal a tapasztalat szerint szakembereink általában szűk csoportja foglalkozik akkor, amikor az érintett kérdés általánosságban sokkal nagyobb érdeklődésre számíthat. A társadalmi bírálat lehetővé teszi annak megfelelő megszervezése esetén, hogy a konkrét témához valamennyi érdekelt kartársunk hozzászóljon. 7. Felsőoktatási könyvkiadás A felsőoktatási tantervek átdolgozása most készül, melynek bírálatában kíván Társaságunk közreműködni. A vízügyi könyvkiadás hiányához segítséget kívánunk nyújtani. * A főtitkári beszámoló után Lipták Ferenc, a Számvizsgáló Bizottság elnöke tette meg jelentését, majd az elnök megnyitotta a vitát. Hozzászólások Dr. Szabó Fái Zoltán: Engedtessék meg mindenekelőtt, hogy Déldunántúli Csoportunk és a Magyar Földrajzi Társaság üdvözletét átadjam. Egyben felhívom a t. Közgyűlés figyelmét arra, hogy bár a főtitkári munkatervben igen aláhúzottan szerepel a társegyesületekkel való együttműködés és a rokon szakmák együttműködése, mégis van ezen a téren némi kívánnivaló. Az elmúlt hetekben Pécsett rendeztünk egy szűkebb összejövetelt, amelyen az öntözővíz problémájával foglalkoztunk. Akkor derült ki, hogy az öntözővíz kérdésében az együttműködés a közegészségügyi fórumokkal hiányos. Éppen ezért joggal javasolhatom, hogy a Pécsi MTESZ keretében azon kell fáradozni, hogy több közös rendezvényt hozzunk létre. Pap Ferenc: Engedjék meg, hogy a Vedres Lipótról elhangzott megemlékezéshez egy indítványt fűzzek : Vedres Lipóthoz engem kölcsönös megbecsülés és meleg baráti érzés fűzött. Alkalmam volt megfigyelni és nagyra értékelni az ő nagy tudását ezen a téren is és ernyedetlen munkakószségót, amelyet a fontos ügykör érdekében kifejtett. Indítva érzem magam, hogy megkérjem a Közgyűlést ós a Társaság vezetőségét, hogy a mai ünneplésünkről felveendő jegyzőkönyvben kiemelten emlékezzünk meg működéséről, eredményéről. Több hozzászólás nem lévén, az elnök dr. Cziráky Józsefnek adta meg a szót az alapszabálymódosítás ismertetésére. Az alapszabályok módosítását több hozzászólás után a Közgyűlés elfogadta. Ennek megtörténtével dr. Lászlóffy Woldemár ismertette az Egyesületi Kitüntetéseket Odaítélő Bizottság határozatát, amelyet az Elnökség jóváhagyott : Évek óta szokás, hogy a Közgyűlés két tiszteleti tagot választ. Jelölt ez alkalommal is kettő volt, de a szép elgondolásba beleszólt a kérlelhetetlen halál. Vedres Lipót oki. mérnök tagtársunk, akit egyhangú határozattal javasolt a bizottság tiszteleti taggá választásra, november 30-rfn hirtelen elhúnyt. A másik jelöltet, Tőry Kálmán tagtársunkat Társaságunk tiszteletbeli tagjai sorába emelte. Nehéz volna eldönteni, hogy Tőry Kálmánt mint kiváló folyammérnököt, mint a dunai kérdések legalaposabb ismerőjét ós külföldön is elismert szakírót, vagy mint több neves tudósunk tanítómesterét tekintsük-e nagyobbnak. Fiatalabb korában, műegyetemi adjunktusként ott volt az első hazai vízépítési laboratórium születésénél, majd a szabályozási szempontból legnehezebb magyar folyamszakaszra, a Felső-Dunára került építésvezetőnek. Rövidesen a magyar—csehszlovák közös műszaki bizottság szellemi motorjaként a szabályozási munkálatok elismert irányítója lett. Kiváló ós sokoldalú nyelvismerete révén nyitva állottak előtte a szaktudomány legbecsesebb forrásai és ő nemcsak olthatatlan tudásszomjjal merített belőlük, hanem