Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Egyesületi hírek Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 275. rf Tőry Kálmán iskolát is teremtett maga körül: a folyami hidraulika határainkon túl is jól ismert magyar művelői Tőry Kálmán keze alól kerültek ki. Tudásának javát,, A Duna és szabályozása" c. akadémiai kiadványban foglalta össze, mely nevét külföldön is szóles körökben ismertté tette. Mint a Duna szerelmese ma is a szabályozás történeti emlékeit .kutatja. Midőn szeretettel köszöntjük őt Társaságunk tiszteleti tagjai sorában, őszintén kívánjuk, hogy tudományos kutatómunkáját jó egészségben és a reá jellemző fiatalos lendülettel még sokáig folytassa. A Társaságunk alapító titkáráról, Bogdánffy Ödönről elnevezett érmet dr. Urbancsek János, az Országos Vízkutató ós Fuvarvállalat főgeológusa kapta ,,Szolnok megye vízföldtana és vízellátása" e. művéért, amely csaknem 10 évi tudományos rendszerező és adatfeldolgozó munka eredménye és módszerében, megállapításaiban, következtetéseiben úttörő jelentőségű. Dr. Urbancsek János ebben a munkájában, éppúgy, mint a Hidrológiai Közlönyben az alföldi artézi vizek vasasságáról ós keménységéről, továbbá fajlagos vízhozamáról megjelent tanulmányaiban nagy felkészültségű, kitűnő megfigyelőkópessógű és vasszorgalmú geológusnak bizonyult, aki amellett kitűnő szervező is, és az Alföld élete és felvirágzása szempontjából döntő jelentőségű artézi kút ügyeknek egyik legkiválóbb ismerője. Tudományos és gyakorlati munkájában továbbra is szeretettel ,,Jó szerencsét" kívánunk. Kiváló balneológusunkról, dr. Dalmady Zoltánról elnevezett emléklapot dr. Székely Miklós kapta, a magyar fürdöügy fejlesztése terén kifejtett tudományos ós gyakorlati munkásságáért. A dr. Entz Géza, jeles hidrobiológusunkról és vízkémikusunkról elnevezett emléklappal Varró Istvánt tüntették ki, szakterületén és Társaságunkban kifejtett kimagasló tudományos és szervező munkájáért. A Kvassay Jenőről, kultúrmérnöki szolgálatunk megszervezőjéről elnevezett emléklapot dr. Horváth Sándor kapta a dunai viziúttal kapcsolatos szakirodalmi munkásságáért. A magyar vízrajzi szolgálat alapítójának, Péch Józsefnek nevét viselő emléklapot dr. Kovács Györgynek Urbancsek János ítélték a hidraulika és a liidrogeológia terén elért eredményeiért. A Sajó Elemér emléklap adományozásával de Chatel Rudolf érdemeit ismerte el Társaságunk, amelyet a szakirodalmi tanácsadással, szerkesztéssel, műfordítással, könyvtári tudományos munkával szerzett. A Fővárosi Vízművek első igazgatójáról Wein Györgyről elnevezett emléklapot Abos Brúnó nyerte el eredményes víztechnológiai tudományos és gyakorlati tevékenységóért. A Vásárhelyi Pál emléklapot limnológiai tudományos munkásságáért dr. Szabó Ernő, szennyvíztisztítási tudományos munkásságáért Benedek Pál, hidraulikai tudományos munkásságáért Haszpra Ottó; végül Társaságunk érdekében kifejtett szervezési munkájáért ltácz Miklós kapta. A Kitüntetéseket Odaítélő Bizottság a kitüntetések átadásának befejezésével javaslatot tett öt külföldi tiszteleti tag választására, majd Tőry Kálmán mondott a kitüntetettek nevében köszönetet : „Mint a kitüntetettek közt korra nézve a legidősebb, engedjék meg, hogy ón köszönjem meg ezt a nagyon megtisztelő kitüntetést. Lászlóffy kartárs — amikor rólam szólt, — megemlítette, hogy én mostanában a levéltári kutatással foglalkozom a magyarországi vízjárások történetével kapcsolatban. Ennek keretében volt alkalmam megismerni a vízjárás és a vízgazdálkodás több mint 200 esztendős történetét és megjegyezni kívánom, hogy kutatásaim alkalmával igen érdekes dolgokra akadtam. Ami legjobban megragadta a figyelmemet, az volt, hogy a vízügyi szolgálatnak minden időben megvoltak a maga nagy egyéniségei, vezetői. Meg kell állapítanom azt is, hogy a mai időben a vízügyi szolgálat talán új reneszánszát éli, mert ma is olyan mérnökök vezetik, akikre valóban büszkék lehetünk. Örömmel állapítom meg, hogy a fiatalság között is nagyon sok olyan szakembert találunk, aki érdemes a kitüntetésre, ez bizonyítja azt is, hogy a vízügyi szolgálat a jövőre nézve jó kezekben van." A tárgysorozat kimerítésének megállapításával az elnök ezután bezárta az ülést. Újvári József : Folyók, tavak, tengerek. Bukarest, Ifjúsági Könyvkiadó, 1962. — 369 lap +19 képmelléklet. Dicséretes törekvés vezette a szerzőt, a kolozsvári egyetem földrajzi intézetének docensét, amikor népszerű hidrológiájának megírására vállalkozott, ós elismerés illeti a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadót, azért, hogy „Győz a tudomány" című sorozatában helyet adott ennek a munkának. A magyar vízügyi irodalom jelentékeny múltra tekint vissza, és tudományos vonatkozásban ma már világszerte számontartják. A népszerű oldalát mégis meglehetősen elhanyagoltuk. Az ifjúság és — tegyük hozzá — a szólesebbkörű nagyközönség számára írott első magyarnyelvű hidrológia tehát régi ós mind égetőbb hiányt igyekszik pótolni. A 21 fejezetből álló könyv anyaga 6 fő részre osztható. Az általános jellegű bevezetést a hidromeleorológiának szánt 2. ós 3. fejezet követi 38 lapon. A vízkörforgás nagy gyűjtőmedencéivel, a tengerekkel, foglalkozik a második rész (4—8. fejezet, 71 lap). A harmadik részt a felszínalatti vizeknek szentelte a szerző (9—12. fejezet, 63 lap). Utána a felszíni vizek