Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Marton Lajos: A mónosbéli forráscsoport foglalása

Marton L.: A monosbéli forráscsoport foglalása Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 253 3. ábra. I. és II. földtani szelvény <Puz. 3. reojiozunecKue pa3pe3bi niA.f. I u II 380Abb. 3. Geologische Profilé I .„

n und II J/

U ' 360 • 350 • 310 • 330 /. FÖLDTAN! SZELVEüY J E LM A OYARAZAT-' FfFf

l Triász mészkő Triász agyag pala P/eiszfocé mésztufa Pleisztocen es hotocen E223 Humuszos,agyagos fedbreteg A lemélyített akna két nagy 8—10 cm nyílású, egymástól kb. 1,5 m-re levő, lefelé összetartó hasadékot tárt fel, melyek között a kőzet erősen töredezett volt. Lefelé haladva a mészkő fokozatosan épebbé vált. A mélyítés során 12,5 m-ig a víz az akna talpáról tört fel, ez alatt azonban már főleg oldalról ömlött be. Ezért az akna mélyítését 13,3 m-nél befejeztük. Itt az akna talpa már teljesen ép, szálban álló mészkőbe ért. Az akna oldalfalából a víz agyaggal és kőzettörmelékkel töltött járatok szűk szabad nyílásaiból tört elő. Abból a célból, hogy a vizet tiszta járatokból kapjuk meg, az aknából K-i irányban egy 10 m hosszú tárót hajtottunk ki, mely két egymástól kb. 1 m távolságban, közel párhuzamosan futó, 8—10 cm-es nyílású hasadék irányát követte. A hasadékokban túlnyomó részben vörös barlangi agyagot találtunk, egyes vízjáratok azonban szabadok voltak. A táró talpán több forrás fakadt (főleg az É-i oldalon). Ezek egy része jól kialakult, közel köralakú járatokon, más része pedig keskeny repedéseken keresztül tört elő. A járatok a táróban már tiszták voltak, legtöbbnek a felülete tükörsima, lerakódásmentes volt. A továbbiakban az eredetileg négyzetszelvényű aknát nagyszilárdságú bányaidomkőből készített körszelvényű falazattal láttuk el. A tojásszelvényű tárót kétoldalt vállmagasságig ugyancsak betonidomkővel falaztuk ki, a boltozat pedig nagyszilárdságú téglából készült (4. ábra). A táróba belépő források helyét szabadon hagytuk. Az aknában — 7,44 m-es padlószinten vízzáró köpennyel ellátott belső teret alakítottunk ki a későbbiekben beszerelhető szivattyúk számára. A vízmű jelenleg teljesen gravitációs üzemű, ugyanis a gravitációs vezeték 4,5 m-rel az eredeti vízszint alatt indul. Abban az esetben, ha a vezetéken keresztül nincs vízfelhasználás, a víz a túlfolyón keresztül folyik ki az aknából. A vízigény növekedésével lehetséges az üzemi szint további 6 m-rel való lesüllyesztése szivattyúzással. Az akna fölé kör alakú kezelőház épült (1. kép). így az egész víznyerő berendezés 3 egymástól elválasztott térrészből áll. A térszínt feletti kezelőházból aknanyíláson át védőkosaras létrán lehet lejutni a közbenső térbe, melynek szigetelt vasbeton padlója gravitációs üzem esetén alulról felfelé ható víznyomás alatt áll. Az alsó térbe lejutni csak a víz leszívása után lehet, a vízzáró aknafedlap felemelésével. A íoglalt lorrás hidraulikai viszonyai Az 5. ábrán látható, hogy a forrás építés közbeni 1900 l/perc kezdeti vízhozama 1,5 hónapos szivattyúzás után 1300 l/perc értékben állandósult. Ez egyrészt annak a következménye volt, hogy erre az időszakra estek a hidrológiai viszonyokból adódó kisvízhozamok, másrészt annak, hogy a 4. ábra. A forrás foglalás műszaki megoldása <t>ue. 4. TexminecKoe pemenue nanmaytca podnuKa Abb. 4. Technische Lósung der Quellfassung