Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
3. szám - Egyesületi és műszaki hírek
218 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Urbancsek ].: A földtani felépítés és rétegvíznyomás 11. A rétegvízutánpótlódás lehetőségének és irányának figyelembevételével megállapítható, hogy a Kárpát-medence 3 hidrodinamikai egységet alkot. 3 A Kárpát-medence fogalmán a Kárpátok, az Alpok keleti és a Dinaridák északi nyúlványai által körülhatárolt medence rendszert értjük. IRODALOM 1. Almásu E. : Mélységi vizek nyomásviszonyai. Kézirat. Ali. Földtani Int. Adattára, Víz : 215. Bpest. 1959. 2. Erdélyi M. : A Hajdiiság vízföldtana. Hidrológiai Közlöny. 1960. 2. 3. Miháltz I. : Az Alföld negyedkori üledékeinek tagolódása. Alföldi Kongresszus. 1952. 4. Rónai A. : A magyar medencék talajvize, az országos talaj víztérképező munka eredményei. Földtani Intézet Évkönyve. 1956. 5. Ubell K. : A felszín alatti vízkészlet. Hidrológiai Közlöny. 1962. 2. 6. Urbancsek J• : Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama ós abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések. Hidrológiai Közlöny 1900. 5. CBH3b MEJKflV TEOJlOrimECKHM CTPOEHMEM 14 HAflOPOM nJIACTOBblX BOfl HA HM3MEHH0CTM J]-p. fl. ypőaHieu XlüH onpeflejieHiia AiinaMHHecKoro 3anaca rjiyŐHHHMX BOA 6e3ycJi0BH0 Hy>KHO 3HaTb Hanopnbiii pe>KHM njiacTOBbix BOA » HanpaBjiennc ux ABiiweHiia. Mbi cHMTae.M, mo BOA3, 3anaceHHaji B njieiícToatHHblX CJ1051X B BeHI'piIII H3XOAHTC5I B AHHAMHHECKOM COCTOFLHHM M ee ABHWeHIie HaXOAMTCH nOA CHJlbHbIM BJIHÍIHHCM ycjiOBHH niyöoKOro CTpoemiH II 3epH0B0r0 cocTaBa. Ha TeppiiTopun HH3MCHHOCTH MOWHO BcrpenaTbCH c ASYMH pa3HbiMH HanopaMH ruiacTOBbix BOA. 1. Ha ceBepH03anaAHofi nacni KiiüJKyHLuara, Ha HHpniere H Ha ceBepHoií BaiKe, T. e. Ha TeppiiTopini ŐOJlbHIHX TeppHKOHIIKOB HdtlOp UAaCmOebtX eod yMCHbmaemcH c yseAimeHueM e/iyöuHbi. 2. Ha MOJiOAbix noHii>KeHHbix TeppiiTopiiíix, HUH HaA Bbic0K0 ocTaBuiHMucH rpHAa.Mii naHHOHa, rAe 3ajierajiHCb MejiK03epHiiCTbie OTJIOJKCHHH Hanop nAacmoeoü eodbi yeejiWiueaemcR c yeenuneHueM ZAyőunbi. Ha npeAbiAvmHX TeppHTopuHX B HHMÍHGM njieficTOneHe 0TJI0>KHJincb rpaBHi-i H KpynH03epHHCTbie necKH, KOTOpbie BHH3y SyAyT Sojiee MeJiK03epHiicTbiMH. BHyTpn nocjicflHHX rHAporeojionmecKHX paftoHOB 3ajierajincb OTJiOMíeHiiyi, őojiee MeiiK03epHncTbie necMaHbie (J)op.MauHH. Ho 3Aecb Hejib3H Haimi pacnpeACJieHne 3epeH no rjiyÖHHe. B o6pa30BaHHH Hanopa myőHHHbix BOA no aBTopy AaBJieHiie nopoA He nrpaeT HHKai<yio pojib, noTomy MTO HHane Hanop njiacTOBbix BOA He yMeHbmajiCH 6bi BHH3 no rJiyŐHHe. ÜJiacTOBaH BOAA miTaeTCH OTnacTii H3 OC3AKOB, BbinaAaioutHX Ha TeppiiTopiiHX c yMeHbmaiomHMCH HanopOM nnacTOBbix BOA BHH3 no TeppHKOHHicaM, no noBepXHOCTHblM KapCTaM H no TpemHHOBaTbIM ByjIKaHHwecKHM nopoAaM, Taione h no őacceiiHaM, a OTHacra H3 rjiyÖHHHbix KapeTOBbix BOA, KOTOpbie nnTaioT H rpyHTOByio BOAy rHAporeojionmecKHX paiíoHOB c yBejnmnBAIOMHMCH BHH3 HanopoM nJiaCTOBblX BOA. BbiuieH3Jio>KeHHoe ABHweHHe n;iacTOBbix BOA B KapnaTCKOM SacceiÍHe I IIPOHCXOAHT co CTOPOHH ropHbix KpaeB B CTOpOHy nOHHWCHHblX ÖaCCeHHOB H TaiCHM 0öpa30M KapnaTCKHii öacceHH npeACTaBJifleT coőoií eAHnyio rHAporeojiorHMecKyio TeppiiTopmo. I. noA noHHTHeM KapnaTeKoro SacceiÍHa noApa3y,\ieBaeM cucTeMy öacceiiHOB, 3arpa>KAeHHbix BOCTOMHbiMii OTporaMii KapnaTOB H Ajibn H ceBepHbiMH OTpora.wn ílHHapHAbl. Ucziehung zwischen geologischem Aufbau und Schichtenwasserdruck auf der Grossen Ungarischen Tieíebene Dr. J. Urbancsek Zur Berechnung des dynamischen Dargebots der Tiefengewasser ist die Kenntnis der Druckverháltnisse des Schichtenwassers und der Richtungen des Wassernachschubs unumgánglich notwendig. Nach unserer Ansicht befindet sich das Wasser in den Pleistozánschichten Ungarns in dynamischem Zustand, wobei seine Bewegung auch durch die Eigenarten der Tiefentektonik und der Kornzusammensetzung erheblich beeinflusst wird. Auf dem Gebiet der Grossen Ungarischen Tiefebene können zwei Arten des Scliichtenwasserdrucks nachgewiesen werden. 1. Im nordwestlichem Teil der Kiskunság, in der Nyírség und auf dem Rücken des nördlichen Bácska, das heisst auf dem Gebiet der grossen Schüttkegel sinkt der Schichtenivasserdruck mit steigender Tiefe. 2. In den jüngeren Senkungsgebieten, oder über dem hoch gebliebenen pannonischen Rücken, wo sich feinere Sedimente abgelagert habén, steigt mit zunehmender Tiefe auch der Schichtenwasserdruck an. An den erstgenannten Stellen lagerten sich im unteren Pleistozán Kies und Grobsand ab, der nach oben hinzu feiner wird. Innerhalb der letztgenannten liydrogeologischen Gebietseinheiten hingegen háuften sich feinere Sedimente an, als die Sandformationen, und in diesen konnte keine Tiefenschichtung nachgewiesen werden. In der Bildung des Tiefeiíwasserdrucks kann — nach Ansicht des Verfassers — der Gesteindruck keine Rolle spielen, denn sonst könnte der Tiefenwasserdruck nach untén hinzu nicht abnehmen. Die Speisung des Schichtenwassers erfolgt teils durch die Niederschlage der Schiittkegel im Randgebirge, der Oberfliíchenkarste und der rissigen vulkanischen Gesteine, sowie der Gebiete des Beckens mit nach untén abnehmendem Schichtenwasserdruck, teils durch die Tiefkarstgewásser und dieses Wasser speist auch das Grundwasser der hydrogeologischen Gebietseinheiten mit nach untén zunelimendem Schichtenwasserdruck . Die beschriebene Schichtenwasserströmung erfolgt im Karpaten-Becken (worunter das Beckensystem zwischen den Kárpátén, den östlichen Ausláufen der Alpen und den nördlichen Ausláufen der Dinariden verstanden wird) von den Randgebirgen zu den tektonischen Tiefbecken und so bildet das Karpatenbecken eine hydrogeographische Einheit. (Folytatás a 204. oldalról.) A Magyar Hidrológiai Társaság március 1-i központi előadóülésén dr. Rónai András „AzAlföld negyedkori rétegeinek dinamikus vízkészlete" címmel tartott előadást. A Debreceni Csoport februárl3-i ülésén a következő előadásokra került sor : 1. Ifj. Marchhart József: Az 1962. évi ár- és belvízviszonyok hidrológiai értékelése. 2. Koi'ács Sándor: Az 1962. évi árvédekezés műszaki tapasztalatai. 3. Szük Tibor: Az 1962. évi belvízvédekezés műszaki tapasztalatai. A Nyíregyházi Csoport február 26-i ülésén dr. Marja Gyula ,,A mezőgazdaság és vízgazdálkodás fejlesztésének kapcsolata, mint az öntözés helyes irányú fejlesztésének feltétele" c. előadása hangzott el. Az előadás foglalkozott a felületi és esőszerű öntözés módszerének megválasztási kérdéseivel, a berendezések jelenlegi műszaki fejlettségével, a jövő fejlesztések helyes irányaival, az öntözés hatékonysági kérdéseivel. Rámutatott a kutatás és a gyakorlat kapcsolatának jelentőségére is. A Nyíregyházi Csoport március 26-i ülésén Pusztai Pál (Budapesti Vízügyi Tervező Iroda),,Korszerű belvízfejlesztési lehetőségek a Felsö-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén" címmel tartott előadást. (Folytatás a 224. oldalon.)
