Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Dr. Urbancsek János: A földtani felépítés és rétegvíznyomás közötti öszefüggés az Alföldön

Vrbancsek J.: A földtani felépítés és rétegvíznyomás Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 217 lejtenek és ennek megfelelően a rétegvizek is ugyanabban az irányban mozognak. Feltételezhető tehát, hogy a szentesi siillyedék legmélyebb pontja itt helyezkedik el, amelyet északnyugat felől az OsDuna, délkeletről pedig az ősi-Maros töltött fel. A területen a rétegvíz nyomásában a földgáznak is jelentős a szerepe. Dél-kelet felől Orosháza, Gádoros térségéig mozgó rétegvíz legyezőszerűen szétágazik Hódmezővásárhely, Derekegyháza, Fábiánsebestyén irányába és lehetséges, hogy még a szarvasi-szerkezeti-árok felé is elszivárog (11., 15., 16., 26. ábra). Az előzőkben említett félkörív mentén érintkezik a Maros törmelékkúpja az Ős-Duna hordalékával. Ezt a határvonalat a rétegvizek kémiai összetétele is érzékelteti. A dunai hordalékkúpban tárolt víz keményebb és az artézi kutak fajlagos vízhozama lényegesen jobb. Nagykunság és Jászság Mélyszerkezeti szempontból a két terület ellentéte egymásnak, mert a Nagykúnság magasan maradt pannóniai tábla, a Jászság pedig levanteipleisztocén süllyedék. Felvetődik a kérdés, hogy miért lehet mégis a két terület rétegvíznyomását együttesen tárgyalni, szemben az előbbiekkel, ahol minden nagyobb vízföldtani egység rétegvíznyomási viszonyait külön-külön kellett részletezni. Magyarázata a két terület különböző szerkezeti felépítettsége mellett sok tekintetben hasonló kőzettani tulajdonságaiban keresendő. A Nagykúnságon a negyedkori üledékek teljes vastagsága 120—150 m és alatta finomszemcséjű pannóniai képződmények helyezkednek el. Ezzel szemben a Jászságon már a felsőpleisztocén üledékek elérik az előbbi mélységi kiterjedést és az alattuk levő negyedkori és levantei képződmények hasonlóan finomszemcséjű üledékek, mint a nagykúnsági pannóniai lerakódások. Tehát a két területen egyazon mélységben különböző korú, de hasonló szemcseméretű üledékek helyezkednek el és ennek tulajdonítható, hogy bennük azonos rétegvíznyomási viszonyok alakultak ki (7., 10., 14. ábra). A rétegvíznyomás alakulásából arra lehet következtetni, hogy a víz a begységperemről délkelet felé, a Jászság legmélyebbre lezökkent részébe szivárog, majd innen Kisújszálláson át Kőrösladány felé fordul, ahol a víz a békéSisüllyedéket táplálja (26. ábra). A rétegvíz tehát egyrészt északnyugatról—-dél-kelet felé mozog — és ez a Nagykúnság és Jászság rétegvizének fő szivárgási iránya —, de Karcag területe észak-kelet felől, az Eger törmelékkúpján keresztül is kap rétegvízutánpótlódást. Lehetséges azonban, hogy a nagykúnsági-pannóniai tábla nyugati részébe betáplál még egészen kismértékben a dunai-szerkezeti-árok rétegvize is. * A földtani és a rétegvíznyomási szelvények arra mutatnak rá, hogy az Alföld negyedkori üledékeiben tárolt víz dinamikus állapotú. Mozgását a terület mélyszerkezete és az egyes süllyedékterületeket kitöltő üledékek szemcsenagysága is jelentősen befolyásolja. Ezenkívül természetesen pl. az átlagos- és részleges geotermikus gradiens változása, a rétegvízben elnyelt gáz, valamint a vízutánpótlódás és a megcsapolás helye közötti szintkülönbség hatását is figyelembe kell venni. Összefoglalás Az Alföld több részmedencével tagolt nagy süllyedékterületét kitöltő medenceüledékekben tárolt víz valószínű nyomásviszonyait a következőkben foglaljuk össze : 1. A negyedkori üledékek valamennyi porózus rétegét kitöltő víz dinamikus állapotú. 2. A rétegvízmozgást a medence mélyszerkezete és az üledékek szemcsenagysága is befolyásolja. Ezenkívül természetesen az átlagos- és részleges geotermikus gradienst, a rétegvizek gázosságát, valamint a vízutánpótlódás és a megcsapolás helyének szintkülönbségét is figyelembe kell venni. 3. A süllyedékterületeket feltöltő és a magasan maradt pannóniai hátságot elborító finomszemcséjű üledékekben a rétegvíznyomás lefelé növekvő, a törmelékkúpok durvaszemcséjű lerakódásában pedig fordítva. a) A lefelé növekvő rétegvíznyomású területen a mélység növekedésével a folyóvízi képződmények szemcsenagysága közelítőleg azonos, esetleg csökken. b) A lefelé csökkenő rétegvíznyomású területen lefelé az üledékek szemcsenagysága is nő és durvahomokos kavics, vagy ennél is durvábbszemcséjű rétegösszlet szükséges ahhoz, hogy a rétegvíznyomás lefelé csökkenjen. 4. Az azonos értékű nyomásgörbéknek a vízszintes iránnyal bezárt szöge alapján a mélyszerkezetre és az üledékek területi szemcsenagyságára lehet következtetni. 5. Az üledékek szemcsenagyságának a mélység függvényében való változására a rétegvíznyomás eloszlásából is lehet valószínűleg következtetni. 6. A negyedkori rétegvíz nyomásviszonyait, véleményünk szerint, az üledékek kőzetnyomása nem befolyásolja. 7. A rétegvizek közelítőleg hidrosztatikusnak tekinthető állapota csak kivételes földtani körülmények között, elsősorban minden oldalról lehatárolt zárt medencében alakulhat ki. 8. A helyben lehullott csapadék csak a lefelé csökkenő rétegvíznyomású területeken táplálhatja a rétegvizet. 9. A rétegvíz-utánpótlódás részben a Kárpátmedence felszíni karsztos járatokkal átjárt mészkő és repedezett vulkánikus kőzeteiben, részben a medence peremén előbukkanó, lefelé csökkenő rétegvíznyomású törmelékkúpok durvaszemcséjű üledékében elnyelt csapadékból, részben pedig a mélységi karsztvízből történik. 10. A rétegvizek elsősorban az olyan ősi folyómedrek durvaszemcséjű lerakódásaiban mozognak, amelyek a hegységperemek felől az ismertetett részmedencék felé tartanak.