Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
3. szám - Dr. Urbancsek János: A földtani felépítés és rétegvíznyomás közötti öszefüggés az Alföldön
214 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Urbancsek ].: A földtani felépítés és rétegvíznyomás a békési-süllyedék felé, azaz északkeletről — délnyugatra szivárog. Ez a két irány a részmedencéket kialakító töréses szerkezetnek felel meg. A kisebb medencék területén helyi áramlások mutathatók ki, ahol ugyancsak a medencék mélypontja felé történő szivárgás észlelhető. A végleges vízgyűjtő terület azonban (éppen úgy, mint a felszínen is) a szentesi- és a békési süllyedék. Ez természetes, ugyanis nemcsak a pleisztocénben, de már a levantei korszakban is ez a két süllyedék volt az Alföld erózióbázisa. A süllyedés mindig a két terület középső részében volt a legerősebb és ennek következtében a rétegek is erre lejtenek. Az előbbiekben a rétegvíz vízszintes jellegű mozgásával foglalkoztunk. Van azonban függőleges irányú szivárgás is, amely a lefelé növekvő rétegvíznyomású területen felfelé, a lefelé csökkenő rétegvíznyomású területeken pedig lefelé irányul. Ezt igazolja a rétegvíznyomás függőleges változása. Röviden e helyen érintjük a csapadéknak a talajvízbe, esetleg a rétegvizek mélységébe való beszivárgás lehetőségét. A lefelé növekvő rétegvíznyomású területeken ez lehetetlen. Ellenben tagadhatatlan, hogy vannak az Alföldnek is olyan részei, ahol a helyben lehulló csapadékvíz leszivárog a mélybe. Ezek a lefelé csökkenő rétegvíznyomású területek. Ilyen értelmezésben még tovább vizsgálva a csapadékvíz beszivárgásának lehetőségét, felvetődik a kérdés, hogy a hegységperemeken is melyek azok a területek, ahol a felszíni víz beszivárgása lehetséges. Ez a jelenség az előbbi területeken is csak a lefelé csökkenő rétegvíznyomású területeken következhet be. Egyébként a felszíni karsztos területek, valamint a vulkánikus képződmények repedésekkel átjárt kőzettömege a legalkalmasabb a csapadékvíz elnyelésére. A következőkben vizsgáljuk meg részletesen az Alföld egyes vízföldtani tájegységeinek rétegvíznyomási viszonyait. A dunai-szerkezeti-árok Az Alföld legnagyobb süllyedékterülete, ahol az északnyugat—délkeleti és erre merőleges törések mentén történő lezökkenés már az alsó-levantei alemelet idejében kezdetét vette és csak a felsőpleisztocénben fejeződött be. Az árkos levetődés tengelye Budapest, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szeged vonalában állapítható meg és ezt a délkelet felé kiszélesedő süllyedést a negyedkor folyamán az Ős-Duna állandóan durvaszemcséjű üledékekkel töltötte fel. A hordalékkúp északnyugati területén lefelé csökkenő rétegvíznyomási viszonyok alakultak ki, de Kunszállástól délkeletre már lefelé növekszik a rétegvíznyomás. A két terület határvonala egybeesik a kavicsüledék délkeleti elvégződésével (5., 6., 7., 9., 10., 11., 12., 21., 22. ábra). Az azonos értékű rétegvíznyomás görbék lejtése Felsőpakonytól Kunszállásig menedékes, tehát az üledékek szemcsenagysága nagy területen közel azonos. A mélység növekedésével azonban az apró-közép- és durvaszemcséjű homoküledékeket már a középső-pleisztocénben murvás és kavicsos lerakódások váltották fel és ezekben a durva üledékekben a víz szivárgása élénkebb, mint a magasabb szintekben. A vízmozgás iránya Budapesttől—Újhartyánig és Lajosmizsétől—Kunszállásig északnyugat—délkeleti irányú, amely megfelel az árkos süüyedés délkelet felé lejtő tengelyének. Ettől az egységes lejtési iránytól csak Dabas, Örkény és Táborfalva 0 20 ÍO SO so § 100 20 S w •fc tí 60 * 80 200 20 to 60 10 300 20 to 60 80 Í.00tuu 20 W KÓROSLADANY Rétegviznyomis [mAf] 19 SÍ 83 SS 17 89 91 93 23. abra o 20 40 SO 10 t wo] $ >3 20 I w I SO % so 20020 h e to M so 300 KECSKEHET Rétegmnyomás [mAf] 103 WS W 109 111113 US 112 119 24. abra oto « SO so 100^ 20 « £ | so & to 20 to 60 6 S> 300 POLGÁR Béfegriznyomós (mAfJ 'S SS 90 92 9i % 98 25. abra <t>ue. 23—25. H3MeHeHue nanopa nAacmoebix eod no eAy6une na meppumopuu KepeuiAadanb (&uz 23), KenKeMem (<t>uz. 24) u rioAeap (<t>uz. 25) Abb. 23—25. Veránderlichkeit des Schichtenwasser23—25. ábra. A rétegvíznyomás mélység szerinti váltó- drucks in Abhángigkeit von der Tiefe im Gebiet von zása Körösladány (23. ábra), Kecskemét (24. ábra) és Kör'ósladány (Abb. 23), von Kecskemét (Abb. 24.) Polgár (25. ábra) területén und Polgár (Abb. 25)
