Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Dr. Maucha Rezső

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 43. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 185—276 oldal Budapest, 1963. június Dr. Maucha Rezső 1884—1962 Eredményekben gazdag élet- és tudóspályát méltatunk, amikor visszaemlékezünk dr. Maucha Rezső Kossuth-díjas akadémikusra, Társaságunk tiszteleti tagjára. Dr. Maucha Rezső Budapesten született, tanulmányait is ott végezte. Több mint 50 éven át folytatott tudományos tevékenységének is a magyar főváros a centruma, ahonnan munkássága az egész országra terjedt és átsugárzik határainkon. Életpályájának főbb állomásai : 1884. születési éve. 1907—1957 a Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomáson (később Haltenyésztési Kutató Intézet) eleinte vegyész, majd (1933-tól) igazgató, később kísérletügyi főigazgató, 1945-ben történő nyugdíjazása után tanácsadó. 1914-ben részt vesz a II. Magyar Adria-kutató Expedícióban. 1927-től a Nemzetközi Hidrokémiai Szabványosító Bizottság titkára. 1932-től egyetemi magántanár. 1937-től a Nemzetközi Limnológiai Egyesület (S. I. L.) Kémiai Bizottságának állandó elnöke. 1943—c. rendes nyilvános egyetemi tanár és Akadémiai levelező tag. 1949-ben megszervezi a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályát. 1950-ben Társaságunk a Schafarzik-éremmel tünteti ki. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, ebben az évben kitüntetik a Kossuthdíj ezüst fokozatával. 1956-ban beválasztják a S. I. L. alelnökei közé 1960-ban a S. I. L. Dunakutató Munkaközösségének érdemzászlójával tüntetik ki. 1961-ben a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja lesz. 1962-ben elhunyt. Maucha Rezső — jóllehet, a Najade Expedíció tagjaként a tengervíz kemizmusát is vizsgálta — egész életében a szárazföld vizeivel, vagyis a belvízkutatással, limnológiával foglalkozott. Mégis — úgy érzem — találóbb, ha hidrobiológusnak nevezzük, mert a víz, mint életközeg s a vízben folyó élet általában érdekelte. Ezt illusztrálja többek között az a tény, hogy a vizek kémiai alapon nyugvó újszerű osztályozásában a belvizek mellé a brakvizet és a tengervizet is zökkenés nélkül be tudta illeszteni. Ezt szemléltetik a különböző víztípusok összehasonlítására igen alkalmas s ma már széltében használatos csillagdiagramjai is. A S. I. L. megalakulásától (Kiel 1922) fogva meleg baráti viszonnyá érő szakmai kapcsolatba került biológus limnológusokkal, akik már az ökológiai irányt képviselték. Világosan látjuk ma azt, hogy a limnológia húszas évektől kezdődő lendületes fejlődése főként az ökológiai szemlélet előtérbe kerülésének tulajdonítható. A környezet és élővilág kölcsönös kapcsolatának felismerése — az előfutárokat nem említve — E. Naumann és A. Thienemann nevéhez fűződik, legalább is Európában. Naumann korai elvesztésével Thienemann fejlesztette és terjesztette ezt a szemléletet, ami aztán oda vezetett, hogy 1939-ben kimondhatta, hogy vizek a környezet és élővilág kap-