Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

18 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Kovács Gy.: Az öntözőcsatornák hidraulikai jellemzői effects only (gravity, friction, inertia, molecular forces), is no more suffieient. Such movement is appreciably influenced by surface effects (infiltration and evaporat­ion) by which even the boundary conditions of flow are modified. Earlier investigations, to which reference is made, demonstrated the suitability of waterhouse­hold curves for the quantitative evaluation of these. After a brief description of the determination and seasonal variations of the waterhousehold curve, the author proceeds to the development of the relation­ships recommended for the calculation of the hydraulic parameters (seeping discharge, distant effect, depres­sion curve). The results of the development are sum­marized in the form of Eqs. (I), (II), (III) and (IV), which are of a simple structure and including alsó the waterhousehold features of groundwater, permit a rapid and sufficiently accurate solution of practical problems. Thus the physical inconsistencies encountered in the boundary conditions of earlier methods could be eliminated. The auxiliary parameters in these expres­sions can be determined with reference to Eqs. (1) to (3) from Tables 1 and 2, from Eqs. (19) to (22), and further from Table 3, or from Fig. 8. The practical application of the recommended relationships is illustrated by a numerical example The paper is part of the work aiming at the deve­lopment of new soil-physical relationships, by which allowance can be made for surface effects to modify existing methods. At the same time the elaboration of design directives, resting on consistent principles, for the estimation of seepage losses from irrigation canals is promoted. (Folytatás 6. oldalról) A Balneológiai Szakosztály, Társaságunk Heves Megyei Csoportjával közös rendezésben „Eger város gyógyhellyé nyilvánításának megindítása" témakörű klubdélutánt rendezett Egerben 1962. nov. 8-án. A klub­délutánon a következő előadások hangzottak el : Dr. Székely Miklós: Legyen-e Eger fürdőváros ? Dr. Schulhof Ödön: Az egri termálvizek gyógyhatású. Dr. Kőrfy Lóránt: Az egri gyógyfürdők kommunái­hygienes állapota. Az egyes előadásokat a következő felkért hozzá­szólók egészítették ki : Sugár István: Szemelvények Eger balneológia! múltjából. Dr. Lengyel Endre: Eger és környéke dolgozóinak mozgásszervi megbetegedései és balneotherápiás igé­nyei. Hevesi Sándor: Az egri gyógyfürdők műszaki fej­lesztési lehetőségei. A vitavezetői feladatkört dr. Páter János, a Balneo­lógiai Szakosztály elnöke látta el. * A Limnológiai Szakosztály 1962. október 11 és 13. között Tihanyban rendezte meg a Hidrobiológus napokat. A három napos tudományos ülésszak napi­rendjén az alábbi előadások szerepeltek : Dr. Woynarovich Elek: Maucha Rezső elméleti limnológiai kutatásai. Dr. Tamásné, Dvihally Zsuzsa: Maucha Rezső, a vízkémikus. Ribiánszky Miklós: A magyar halászat mai hely­zete és feladatai. Dr. Jászfalusi Lajos ós Papp Károlyné: A tógazda­sági ponty táplálkozásának szezonális vizsgálata. Molnár Gyula és Tőig István: Ragadozó halak gyomoremésztésének vizsgálatából levonható bioló­giai következtetések. Dr. Buza László: Időszerű halegészségiigyi kérdé­sek. Dr. Veszprémi Béla: Adatok a kénhidrogén okozta halpusztulások ismeretéhez. Hámor Tamás: Összehasonlító vizsgálatok egy Daphnia faj szaporodására vonatkozóan. Páskándy János: Hazai meteoropathiai vizsgálatok vízi szervezeteken. Dr. Entz Béla: A keszthelyi öböl üledékviszonyai­ról. Ruttkay András: A Velencei-tó vízkémiai viszo­nyairól^ Dr. Lukács Dezső: Folyóvízben élő állatok alkalmaz­kodása a vízáramláshoz. Dr. Havranek László: A folyó szabályozó hatása az ártéri zoocönozisokra. Farkas Tibor és Herodek Sándor: Hosszúszénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak szerepe a víziállatok életében. Dr. Iharos Gyula: Ökológiai megfigyelések Tardi­gradákon. Dr. Kolosváry Gábor: Üjabb Bryozoa-fauna adatok a Tisza középső szakaszáról. Dr. Jaczó Imre: A Paraergasilus rylovi Marke­witsch (Copepoda parasitica) magyarországi előfordu­lásáról. Dr. Kolosvári] Gábor: Beszámoló az 1962. évi Tisza-kutatásról. Dr. Bérezik Árpád: Beszámoló az 1962. évi Duna­kutatásról. Dr. Tamás Gizella: Az Untermöhl plantkon mik­roszkóp és használatának ismertetése. Dr. Uherkovich Gábor: Az Untermöhl-féle meny­nyiségi módszer alkalmazásának néhány tanulsága tiszai potamoplankton vizsgálatoknál. Dr. Gál Dániel: A szolnoki Holt-Tisza mikro­faunája. Dr. Felföldy Lajos: A planktonalgák szerves anyag hasznosításának néhány hidrológiai kérdéséről. Szabó Ernő: Az algatenyészetek tápoldatában fel­halmozódó szerves anyagok szerepe az algák tömeg­tenyésztésében . Dr. Palik Piroska: Algamaradványok a tatai mésztufában. Tóth László: Botanikai vizsgálatok a Velencei-tó nádasaiban. Dr. Donászy Ernő: Mikromódszerek a szennyvizek élettani hatásának vizsgálatában. Schiefner Kálmán: A Velencei-tó vizének komplex higiénés vizsgálata. Dr. Megyeri János: Az ásott kutak hidrofuanisz­tikai vizsgálata. * A Limnológiai Szakosztály november 16-i előadó­ülésén dr. Palik Piroska: „Algamaradványok a tatai mészbányából", majd dr. Sebestyén Olga: „Erőmű hűtő­vizének hatása egy folyó limnobiológiai viszonyaira" c. előadása hangzott el. * A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály J962. nov. 14-ón a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságával közösen ren­dezte meg előadóülését, amelyen dr. Oroszlány István az öntözőberendezések műszaki- és a mezőgazdasági üzem termelési-színvonala közötti összefüggéseket fejtegette. Az előadó megállapította, hogy a különböző termelési színvonalon dolgozó mezőgazdasági üzemek részére létesítendő öntözőberendezések műszaki megoldása nem lehet mindenhol azonos. A vízgazdálkodás színvonalát jellemző mutatók és a termelési színvonal közötti kapcsolat ismerete azonban módot ad a legcélravezetőbb műszaki berendezések megválasztására. (Folytatás a 30. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents