Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Dr. Öllős Géza–Deli Matild–Szolnoky Csaba: A vákuumkutas talajvízszinsüllyesztésre vonatkozó kismintakísérletek eredményei

Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 19 A vákuum kutas talaj vízszínsüllyesztésre vonatkozó kismintakísérletek eredményei* Dr. (ilLÖS GÉZA a műszaki tudományok kandidátusa—D B LI lATUD-SZOlKOKT CSABA 1. Bevezetés A különböző talajvízszínsüllyesztési módszerek fejlődésével egyidejűleg a hozzájuk tartozó hidraulika mennél szabatosabb felderítése iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Érthető ez, hiszen Valamely konkrét esetben a talaj vízszínsüllyesztés helyes és célravezető módszerének megválasztása, illetőleg magának a süllyesztésnek a végrehajtása alapos, minden részletre kiterjedő hidraulikai ismeretek nélkül optimális módon rendszerint csak nehezen valósítható meg. A hazai és külföldi talajvízszínsüllyesztések végzése közben szerzett tapasztalatok alapján ugyan már kialakultak azok a szempontok, amelyek a gyakorlati életben a legtöbb esetben mértékadóknak tekinthetők, elméleti vonatkozásban azonban még ma is számos alapvető hidraulikai kérdés feltáratlan, vagy nem ítélhető meg egyértelműen. Különösen érvényes ez a megállapítás éppen a vákuumkutas talaj vízszínsüllyesztés esetében. Hazai vonatkozásban a vákuumkúthidraulika számos elméleti és gyakorlati kérdésének felvetése, illetőleg megoldása elsősorban dr. Széchy Károly [24, 25, 20, 27] és Vastagh Géza [29, 30] névéhez fűződik. Külföldi vonatkozásban Arutjunjan, N. R. [2], Abramov, K. 8. [1], Senn, A. [19], Möller, B. [12], Jesenák, J. [6], Gartner, G. [3], Mariupolszkij, G. M. [11] és Matsehak, H. [9, 10] irodalmi munkássága tűnik ki. A gravitációs kutakkal kapcsolatos hazai laboratóriumi kutatások [14, 15, 16, 17] mellett az 1962. év elején a vákuumkúthidraulika laboratóriumi vizsgálatára is sor került.** A tanulmány ennek a kezdeti kutatási munkának [18] az eredményeit foglalja össze röviden, midőn a következő alapvető hidraulika kérdéseket érinti: 1. A kútkörüli szemcsés talajban kialakuló nyomásviszonyok részletes elemzése. 2. A gravitációs- és vákuumkúthoz tartozó leszívási görbe közötti különbség, továbbá a vákuumkút körüli leszívási görbe értelmezése. 3. A gravitációs és vákuumkút hozamának összehasonlítása. 4. A vákuumkutak jelenlegi szerkezeti kiképzésére vonatkozó észrevétélek. • . • Minthogy tudomásunk szerint a kutatási munkának megkezdése előtt a vákuumkúthidraulikát kismintán nem vizsgálták, ezért célszerű, ha * A tanulmány az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékén készült. ** Az I. sz. Vízépítéstani Tanszék hidraulikai laboratóriumában végzett kutatásokra a megbízást az E. M. Csatorna és Vízvezetéképitő Vállalat adta. A kutatási munka műszaki ellenőre dr. Karádi Gábor a műsz, tud. kandidátusa volt. Szíves közreműködéséért, értékes tanácsaiért e helyen is köszönetet mondunk. a következőkben az alkalmazott kismintakísérleti eljárást és magát a kísérleti berendezést is röviden vázoljuk. 2. A kismintakísérleti eljárás Az alkalmazott hidraulikus szivárgási kisminta esetében méréstechnikai szempontból a központi feladatot a szivárgási rendszer egészében fellépő piezometernyomások mérésen alapuló meghatározása jelentette. Az ilyen célból végzett vizsgálatok alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a piezometernyomások a következő mérőberendezéssel mérhetők meg : a) A kúttól távolabbi mezőben fellépő piezometernyomások a kút gravitációs és vákuum üzeme esetén egyaránt mérhetők a gravitációs kutak kismintán történt vizsgálata során alkalmazott olyan nyomásmérő berendezéssel (1. kép, bal oldali két nyomástábla), amelyeknél a kisminta oldalsó határolófalába beépített piezometernyomáscsapokboz csatlakozó gumitömlők 1. kép. A piezometernyomásmérö-rendszer. Előtérben a kútból kiszívott víz mennyisé généit mérése liild 1. Druckmessiingssystem der Piezometer. Im Vordergrund Messung der aus dem Brunnen gesaugten Wassermenge 111. 1. Measurement of the piezometric head. The yield withdrawn from the well is measured in the foreground