Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Frank Miklós: A hévizek hatása a növények növekedésére és anyagcseréjére

, 8 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Dr. Frank M.: A hévizek hatása a növények növekedésére használt öntözővizekhez még Knop-féle tápsókeveréket is tettek. Eredményeikről nem készült statisztikai elemzés. Az irodalmi adatok szerint kísérletek aránylag rövid ideig — 2 hétig tartottak. 6-hetes kísérletsorozatról nincs tudomásunk. Saját kísérleteinkben mellőztük a sókeverékek felhasználását és öntözővizeinket — Lukács-hévíz, Lukács-mesterséges víz, Juventus-forrás vize, vízvezetéki víz és desztillált víz — eredeti állapotukban alkalmaztuk a növény növekedésére gyakorolt hatásuk megismerésére. Munkánk eredményeinek feldolgozására a rendelkezésünkre álló nagyszámú adat alapján elvégeztük a matematikai statisztika módszereivel történő értékelést. Az analízis szerint a növény növekedésére a legkedvezőbb hatást — mindenkor a desztillált vízzel öntözött növényekhez viszonyítva (100%) — „vízkultúrában" —• a Lukács-hévízzel, a Juventus-forrás vizével és a vízvezetéki vízzel értük el. A legrosszabb eredményt a mesterségesen előállított? Lukács-vízzel öntözött növények adták — feltevésünk szerint a növények növekedését előmozdító nyomelemek hiánya miatt (7. táblázat). 7. táblázat Vízkultúra A biológiai cs laboratóriumi mérési eredmények csoportosítása nagyságrend és öntözővizek előfordulása szerint Tabelle 7. Oruppierung der biologischen und Laboratoriums-Messergebnisse nach der Orössenordung und nach dem Vorkommen der Bewásserungswásser. Wasserkultur Table 7. Classification of biological and laboratory measurement data according to order of magnitude and occurrence of irrigation ivater. Water culture 1 2 3 4 5 Hajtáshossz JU VV LT LM DV Főgyökérhossz DV LM VV JU LT Mellékgyökér hossz DV VV JU LM LT Hüvely szám JU VV LT DV LM Hüvely hossz LT VV JU LM DV Friss súly hajtás . . JU LT VV DV LM Friss súly gyökér . . JU VV DV LT LM Száraz súly hajtás . JU VV LT DV LM Száraz súly gyökér VV JU DV LT LM Víztartalom hajtás . JU LT VV DV LM Víztartalom gyökér. JU VV LT DV LM Hamutartalom hajtás JU LT VV LM DV Hamutartalom gyökér JU LT VV LM DV Szerves anyag hajtás JU VV LT DV LM Szerves anyag gyökér VV JU DV LT LM A különböző öntözőfolyadékok hatását szemlélteti az az összeállítás, amely nagyságrend szerint csökkenő sorrendben tünteti fel 1—5-ig a 15 féle biológiai és laboratóriumi mérés adatait. Áttekinthetőség kedvéért a számadatokat az öntözőfolyadék jelével helyettesítettük. A táblázatból kitűnik, hogy a legmagasabb értékeket magábafoglaló 1. rovatban tízszer szerepel a Juventus-forrás vize. A 2. rovatban nyolcszor fordult elő a vízvezetéki víz. A 2. és 3. rovatban találjuk nagyobb számban a Lukács-forrás vizét. A desztillált víz a 4. rovatban hat esetben, a mesterséges Lukács-forrásvíz kilencszer a legrosszabb mérési eredményeket tartalmazó 5. rovatban fordul elő. A „mosott dunai homok"-kultúrában, ahol a növényeknek más tápanyag az öntözővizén kívül nem állt rendelkezésre, a „vízkultúrához" hasonló eredményekre számítottunk, ezzel szemben az eredmények sokkal rosszabbak voltak. Knnek a magyarázatára Pozsár B. feltételezi, hogy a vízkultúrák hatásához képest a mosott dunai kavicsban fejlődött növények szárazanyag gyarapodása azért marad el, mert a főként kvarcból álló kavicsnak igen alacsony az ionadszorpciója és fiziológiai szempontból nagyon rossz az ioncserélő és puffer kiegyenlítő hatása. Ez utóbbiak következtében viszonylag sok halogén anion marad oldatban, amely közvetlenül — valamint pH és redox potenciál változáson keresztül közvetve — feltűnően rontja az ásványos táplálkozás külső feltételeit. A vízvezetéki víz viszonylag magas calciumtartalma, a jelenlevő egyéb kationok mellett kedvezően mérsékli a halogén anionok kedvezőtlen hatását a desztillált vízzel ellentétben. A legjobb eredményt a vízvezetéki vízzel öntözött palánták adták. A ,,talajkultúrában" a különbségek az egyes öntözővizek között teljesen elenyésznek és ha a százalékos értékek nem is jelentősek — érdekes módon aránylag a legjobb eredményt a desztillált vízzel öntözött kultúra adta. Feltevésünk szerint a desztillált víz agresszív voltánál fogva az esővízhez hasonlóan kioldja a talajból a növény számára a fejlődéshez szükséges tápanyagokat. Hangsúlyoznunk kell, hogy a vizsgált két hévíz biológiai hatását az állandósult állapotban tanulmányoztuk, mikor már lezajlott az exponenciális bomlási folyamat. Ugyanakkor feltehető, hogy a hévizek biológiai hatékonysága sokkal nagyobb a labilis faktor működésének érvényesülésekor. Ez utóbbi következtetésre a stabil állapotú hévíznek a vízkultúrában kifejtett serkentő hatása szolgáltat alapot. Ha a gyökerekre vonatkozó statisztikai analízis adatait egybevetjük a hajtások analízisével és összehasonlítjuk a hajtás és gyökér fejlődésadatait, kitűnik, hogy a vízkultúrában a gyökér növekedése a hajtás növekedéséhez hasonlóan a Juventus-forrásvíz és a vízvezetéki víz hatására következett be. Viszont a Lukács-hévíz a gyökér növekedését jelentősen nem befolyásolta. A mosott dunai homokkultúrában kedvezőtlenül alakult általában a gyökér-növekedés. Jelentős differenciát mind a hajtás, mind a gyökér fejlődésére a vízvezetéki víz mutatott.