Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Frank Miklós: A hévizek hatása a növények növekedésére és anyagcseréjére

Dr. Frank M.: A hévizek hatása a növények növekedésére Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 183 A talajkultúrában a gyökér fejlődését a Juventus-forrás vize befolyásolta legnagyobb mértékben : ezzel szemben a hajtás növekedésére vonatkozó adatok figyelmen kívül hagyhatók. Tervbe vettük a félretett növényi hamuanyagban az ásványi alkatrészek minőségi és mennyiségi meghatározását a növényi ásványos táplálkozás szelektivitásának vizsgálatára. Összefoglalás Háromszor megismételt 6 hetes kísérletsorozatban növénytermesztési kísérleteket végeztünk 2-hetes időközökben vizsgálva a Phaseolus vulgáris fejlődését — folyadék, mosott dunai homok és talaj kultúrában. 5 különböző öntözővíz: Lukácshévíz, mesterségesen előállított Lukács-forrásvíz, Juventus-forrásvíz, vízvezetéki víz és desztillált víz hatására kitűnt a statisztikai analízis szerint, hogy a vízkultúrában a legkifejezettebb a természetes ásványvizeknek a növény fejlődését előmozdító balneobiológiai hatása. Ez a hatás sem a mosott dunai homokkultúrában, sem a talajkultúrában nem nyilvánult meg. A gyökér növekedését vízkultúrában a Juventus-forrásvíz és a vízvezetéki víz mozdította nagymértékben elő. Mosott dunai homokban a vízvezetéki víznek, a talajkultúrában a Juventus-forrás vizének volt a gyökér fejlődésére jelentős befolyása. IRODALOM Biliárd G. és mtsai. cit. Stransky : Balneol. 2. (1035). Brüning H. : Balneol. 3. (1936) 7. (1940). Bukatsch F. u. M. : Balneol. 7. (1940). Dibowski M. : Balneol. 9. (1942). Frank M. : Hidr. Közi. 2. (1958). Harpúder : Biochem. Zschr. 183. (1927). Stransky E. : Balneol. 2. (1935). Vouk, V. : Grundriss zu einer Balneobiologie der Thermen. Birkháuser Basel (1950). Einfluss der Thermalwásser auf Wachstum und Stoffwechsel der Fflanzen Dr. M. Frank Kandidat der medizinischen Wissenschaften In einer dreimal wiederholten Versuehsreihe zu je 6 Wochen unternahmen wir PflanzenwachstumsVersuche, wobei wir die Entwicklung von Phaseolus vulgáris in Zeitráumen von zwei Woehen untersucht liaben. Im Falle von Flüssigkeit-, gewasehener Donausand- und Bodenkultur ergab sieh auf Einfluss von fiinf versehiedenen Bewasserungswasserarten — Thermalwasser St. Lucas (natiirlich), künstlich hergestelltes Lucas-Thermalwasser, Juventus-Quellwasser, Leitungswasser und destilliertes Wasser — anhand der statistischen Analyse, dass die wachstumjördernde Wirkung der natürliehen Mineralivásser in der Wasserkultur am besten ausgeprágt ist. Diese Wirkung zeigte sieh weder in der Kultur im gewaschenen Donausand, noch in der Bodenkultur. Das Wachstum des Wurzelwerks wurde bei der Wasserkultur durch das Quellwasser Juventus und das Leitungswasser stark gefördert. In gewaschenem Donausand hatte das Leitungswasser, in der Bodenkultur das Wasser der Juventus-Quelle einen wesentlichen Einfluss auf die Entwicklung des Wurzelwerks. The Effect of Thermal Waters on the Growth and Assimilation of Plants By Dr. M. Frank Candidate of Medical Sciences Series of plant-growing experiments of 6 weeks duration have been repeated three times and the development of Phaseolus vulgáris has been determined at 2 week intervals in water-, washed Danube sandand soil eultures. The 5 types of irrigation water used were : natural thermal water from. the Lukács spring, artificial thermal water corresponding to that of the Lukács spring, thermal water from the Juventus spring, tap water and distilled water. Statistical analysis revealed that natural mineralic waters showed in water culture the most pronounced effect in promoting plánt growth. This effect could not be observed in washed Danube sand-, nor in soil culture. The development of plánt roots was greatly promoted in water culture by water of the Juventus spring and tap water. In washed Danube sand tap water, while in soil culture water from the Juventus spring promoted the development of plánt roots significantly. A zagy koncentrációjának mérése A hidromeehanizáció egyre nagyobb teret hódít a magyar építő- ós energiaiparban is. A hidraulikus anyagmozgatás gyakorlati elterjedésével egyidőben egyre több, e témával foglalkozó ismertetés, cikk jelenik meg a hazai szakfolyóiratokban. Ezekből a tanulmányokból látható az a gyors fejlődés, amely a hidraulikus anyagmozgatás elméleti és gyakorlati kérdéseinek megítélése terén jelentkezik. Kitűnik az is, hogy ma még a méréstechnikai fogalmak (pl. a zagy-,.koncentráció") és módszerek nem alakultak ki olyan egyértelműen, mint amennyire kívánatos lenne. A zagy koncentrációjának mérési módszereit célszerű a következőképpen csoportosítani : 1. Súlymórósen alapuló módszer. 2. Nyomáskülönbség mérésen alapuló módszer. 3. Fizikai jellemzők mérésén alapuló módszer. Már dr. Kozák Miklós ,,A zagy koncentrációjának mérési módszerei" c. tanulmányában (Hidrológiai Közlöny, 1962. 5.) is részletesen foglalkozott a különböző mérési módszerekkel. Ezeket kívánom a következőkben kiegészíteni a súlymérésen alapuló mérési módszer csoportjába tartozó a zagyvezeték úszótagjának folyamatos mérésén alapuló módszer bemutatásával, amelyet Skundin, B. M. a Szovjetunió legismertebb hidromechanizációs szakembere a „Zemleszószü i zemleszósznüe sznarjadü" (Zagyszivattyúk ós zagyszivattyús úszókotrók) című könyvében mutat be. Mint írja, a súlymérésen alapuló módszerek közül legsikerültebb az 1-7 jelű Ivanov, N. A. által készített műszer, amely úszókotrók esetében megoldja nemcsak a zagy sűrűségének, de hozamának, továbbá a kotró által kitermelt föld mennyiségének mérését is. A műszer számlál és regisztrál is. Az alapműszer elvi elrendezését az ábra szemlélteti :