Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Ivicsics Lajos: Néhány módszertani szempont a hidromechanikai feladatok megoldásához

156 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Dr. Ivicsics L.: Néhány módszertani szempont 1. táblázat A liidronieciianikai feladatok megoldásának fontoeabb lépései A feladat megfogalmazása A jelenség tanulmányozása, a jellemző mennyiségek megállapítása Annak eldöntése, hogy a jelenség et jellemző összefüggés ismeretes-e Ha az ismeretlen meghatáro- I zása lehetséges, az eredményt J ellenőrizni kell Ha a jelenség analóg megfelelőjét tanulmányozzuk, meg kell határozni az analóg megfelelőt jellemző mennyiségeket Meg kell valósítani az analóg jelenséget, méréseket (leolvasásokat) kell végezni az analóg jelenség megfelelő mennyiségeire vonatkozólag Meg kell határozni a keresett mennyiségnek az eredetileg tanulmányozandó jelenségre vonatkozó megfelelőjét Az eredmények ellenőrzése matikai alakra hozhatók, de az egyes jelenségeket jellemző egyenletekben azonos matematikai szerepet betöltő (egymásnak megfelelő) betűjelekhez tartozó mennyiségek némelyikének vagy mindegyikének értelmezése egymástól többé-kevésbé különböző. Például a homogén áteresztő talajban történő szivárgás és az elektromos árain nak elektroliten történő áthaladása analóg jelenségek [1], A feladatoknak az analóg jelenségek segítségével történő megoldásánál lényegében a vizsgált (rendszerint aránylag kis méretekben lezajló) analóg folyamatnak megfelelő, nagy ménetekben lejátszódó másik analóg jelenséget jellemző egyenletet oldjuk meg a kismintabeli mérések eredményeinek felhasználásával. Ebből következik, hogy ha az analóg jelenségeket alkalmazó feladatmegoldási módszert választjuk, meg kell határoznunk az analóg megfelelőt jellemző mennyiségeket. Ezeknek ismeretében meg kell valósítani az analóg jelenséget, majd méréseket kell végeznünk a keresett mennyiségek meghatározására. A mérési eredmények alapján meg kell határozni az A mérési eredmények átszámítása nagy méretekre Az eredmények ellenőrzése ismeretlen (keresett) mennyiségeket, ezután meg kell határozni annak az eredetileg tanulmányozandó jelenségre vonatkozó megfelelőjét. Ezt a munkát a feladat megoldásának utolsó lépése, az eredménynek méréssel vagy számítással történő ellenőrzése követi. Gyakori az az eset, hogy a tanulmányozandó jelenség analóg megfelelőjét nem ismerjük, vagy ha ismerjük is, a feladat megoldásánál történő alkalmazása valamilyen ok miatt nem célszerű. Ilyen feladatok megoldása céljából — éppúgy mint abban a már említett esetben, amikor a folyamatot jellemző mennyiségek összefüggését nem ismerjük, vagy ismerjük, de nem kismintavizsgálati módszerekkel történő megoldása nehézségekbe ütközik, — vagy magát az eredetileg tanulmányozandó, rendszerint aránylag nagy méretekben lezajló jelenséget vagy pedig annak kicsinyített mását tanulmányozzuk. Ha a folyamat kicsinyített mását tanulmányozzuk, a két (vagy több) különböző méretben lezajló jelenség egymásnak megfelelő jellemző mennyiségei közötti kapcsolatok egyértelmű kifejezése céljából meg kell határozni a folyamatot jellemző mennyiségekből alkotható invariáns csoportokat. Szükségessé válhat a jellemzőkből alkotható invariáns csoportok meghatározása az eredeti, Ha az összefüggés ismeretes, de az ismeretlen meghatározása az összefüggés alapján nem lehetséges, vagy nehézséget okoz, dönteni keli, hogy a jelenség analóg megfelelőjét, vagy kismintáját, vagy magát az eredeti jelenséget tanulmányozzuk-e I Meg kell határozni az isme- j retlen mennyiséget vagy menynyiségeket A jelenséget jellemző mennyiségekből alkotott invariánsok közötti összefüggés meghatározása a mérési eredmények alapján, az eredmények általánosítása Az eredmények ellenőrzése