Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
1. szám - Dr. Kovács György: Az öntözőcsatornák permanens visszaduzzasztott szivárgási állapotának hirdaulikai jellemzése
Kovács Cy.: Az öntözőcsatornák hidraulikai jellemzői Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 15 7. ábra. Az évi közepes vízháztartási jelleggörbe összehasonlítása a rekonstruált jelleggörbékkel {m„ = 3,0 m ; 1y 0 = 1,0 ; 2,0 ; 3,0 ; 4,0 m) Puc. 7. CpaeneHue cpedHeeodoeoü Kpueoü xapaKmepucmuKu eodnoeo pemuMa c peKOHcmpyupoeanHbiMu KpueuMU — xapaKmepucmuKüMU (m 0 = 3,0 M; Ay 0 = 1,0; 2,0; 3,0; 4,0 M) Fig. 7. Comparison of the annual mean waterhousehold curve with reconstructed curves (rn a — 30 m ; Ay 0 = = 1.0 ; 2.0 ; 3.0 and 4.0 m) jellemezve, a májusi és a szeptemberi átlagos jellemzőt úgy határozhatjuk meg, hogy az évi átlagos párolgás 1,5-szörösét a beszivárgás 0,5szörösével vetjük össze, míg a június és augusz6. Számpélda Számpéldaként vizsgáljuk meg, hogy miként alakulnak a talaj vízáramlás évi átlagos, áprilisi, júliusi és októberi jellemzői, ha a talajvíz természetes szintjének sokévi közepe a 2,0 m mélyen levő egyensúlyi szinten helyezkedik el és ingadozása ±0,50 m, tehát az áprilisi közepes talajvízszint —1,50 m, az októberi pedig —2,50 m. A k — 10 m/nap szivárgási tényezővel jellemzet vízvezetőréteg feküje 5,00 m mélyen van a felszín alatt. A ráduzzasztással a kiindulási szelvényben olyan talajvízszintet hozzunk létre, amely —0,50 m-es mélységben helyezkedik el. Itt jegyezzük meg, hogy duzzasztott folyószakaszok mentén, ahol a víz belépési helyétől a függőleges kiindulási szelvényig nincs lényeges ellenállás, ott ez a ráduzzasztási szint a duzzasztási szinttel egyenlő, míg öntőzőesatornák vizsB-P +f 0 -1 -2 -3 -5 -8 -7 -8 -9 -10 -II -12 -13 -fi -15-fő -17 I I I I 1 I I 1 1 1 1 ' 1 1 -fa, ' Vizhóztartósi jelleggörbe s Közelíti görbe n-f(Ay a) Közelítő görbe n-12 kitemel szómitvo <7 0 -1 [ti -3 -4 -5 -8 -7 -8 -8 -10 -11 -12 -13 -14 -15-18 -ff with the ratio —, assuming ihat h = 12.0 tusi görbét a párolgás 1,8-szoros és a beszivárgás 0,2-szeres értékéből számítva kapjuk. Az egyes hónapokra így meghatározott jelleggörbéket egységre redukálva és m 0 = 2,0 m értékkel számolva a 9. ábra mutatja. Feltüntettük fezen az (I), (II), (III) és (IV) egyenletek figyelembevételével rekonstruált jelleggörbéket, éspedig a geometriai jellemzőket három változatban véve fel. A ráduzzasztási szint mindhárom esetben a felszínnel megegyezett, az yl érték pedig 1,00 m volt. Változónak a Ay 0 értéket választottuk, rendre 1,0, 2,0 és 3,0 m értékre. Az ábra azt mutatja, hogy mind a javasolt egyenletek, mind az n = 12-es kitevő a gyakorlati feladatok megoldásában jó kötelítésként használható a ráduzzasztás hatására létrejövő talajvízáramlás jellemzésére, nemcsak az évi átlagos viszonyok mellett, hanem akkor is, ha az egyes hónapoknak ettől eltérő átlagos adottságait vonjuk be számításainkba. 8. ábra . Az a(y- > wj/e( n) a ' érték változó , hogy n = a »)/ az - — értéktől függően, feltételezve, hogy n = 12,0 L H3MeHeHue 3naiémiü f í (pyHKifuu om 3HCLHCHUH -g-, npednoAaeau, imo n = 12,0 Fig. 8. Variation of the values a njg(n) and
